SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor úr,

32 éves vagyok, egy munkahelyi szűrővizsgálaton egy pajzsmirigy uh alapján az alábbi véleményt adta az üzemorvosom:
"A PM Mk. lebenye inhomogén, apróbb 3-5 mm-es echoszegény terület látható, göbös pajzsmirigy."

Laborvizsgálatban is lehetett kérni pajzsmirigy probléma szűrését, melynek eredménye a határértékeken belül volt.

Javasol esetleg további vizsgálatokat, vagy elegendő az éves controll vizsgálat?

Válaszára várva, köszönettel,
Katalin
Tisztelt Katalin!

Bízom benne, hogy a leírt elváltozás jóindulatú jellegű göb, esetleg gyulladás következménye.
A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
A „differenciált pajzsmirigy rák” elnevezésen a pajzsmirigy folliculus hámból kiinduló differenciált sejtes rákot értjük. A carcinoma sejtek elveszthetik differenciáltságukat mind szöveti, mind funkcionális értelemben és anaplasticus carcinomává alakulhatnak, amelyeknek lényegesen rosszabb a prognózisa. A pajzsmirigyben előforduló egyéb epithelialis tumorok (squamosus sejtes carcinoma, insularis carcinoma) intermedier vagy anaplastikus jellegűek és nem tartoznak a jelen témához.
Rák indulhat ki a pajzsmirigy parafollicularis C-sejtjeiből is , ez a medullaris carcinoma.
Több olyan klinikai kép ismert, amelyben a pajzsmirigy rák (legtöbbször a papillaris carcinoma) genetikus vonatkozású : így a familiáris polyposis vagy Gardner szindróma, (amelyben gyakori a papillaris rák), a Cowden szindróma (multiplex hamartomák és pajzsmirigy rák), a Carney szindróma és a familiáris nem medulláris pajzsmirigy carcinoma. Mindezek genetikus háttere nagyjából tisztázottnak látszik.
Jódhiányos területeken gyakoribb az anaplasztikus rák és a differenciált pajzsmirigy carcinomáknál a papilláris és follicularis forma előfordulása az utóbbi javára tolódik el.
A sugárhatás (ionizáló sugárzás) komoly rizikófaktor a pajzsmirigy rák keletkezésében. Bizonyítékok vannak arra, hogy a külső vagy belső 131 I –hatás, ill. a rövid felezésű izotópok hatása causatív faktor a gyermekkori pajzsmirigy rákok keletkezésében. A csernobili reaktor balesetet követően a gyermekkori rákok incidenciája közel 70-szeresére nőtt a régióban. Úgy találták, hogy ilyenkor a ret újrarendeződés domináns formája a ret/PTC3 onkogén a korai szakban, míg a ret/PTC1 dominált a latencia kései szakában.
A „multiple hit” elmélet szerint genetikus változások következtében onkogének aktiválódnak, tumor-suppressor gének inaktiválódnak és más kritikus gének is megváltozhatnak a carcinogenesis folyamán. Specifikus molekularis aberrációk pajzsmirigy rákban a következő helyeken és szubszrátumokon fordulnak elő: DNS-metiláció, növekedési faktorok, angiogen faktorok, sejtfelszíni receptorok, jelátvezetés-proteinek, transzkripciós faktorok, a sejtciklust és a genomikus integritást ellenőrző nukleáris proteinek, nukleáris receptorok, sejtfelszíni adhéziós molekulák. A differenciált pajzsmirigy rákokra, ezek közül is a papillaris formákra, a met, a ret/PTC és a ras pontmutáció, a ret/PTC és met túlzott expressiója, ill. a ras és b-raf mutációja jellemző. Follicularis rákokban a ras pontmutáció és a PPARgamma-Pax8 fúziós gén átrendeződése észlelhető.
A pajzsmirigy rákok incidenciája mindkét nemben világszerte növekszik, s ez folyamatosnak tűnik. A növekedés főleg a papilláris rák előfordulására vonatkozik, az anaplastikus carcinoma ritkábbá vált (jódpótlás jelentősége!) Jelentős szerepe van a diagnosztikus eszközök könnyebb hozzáférhetőségének, de nem biztos, hogy ez kizárólagos magyarázat. A gyakoriság jelentős földrajzi különbségeket mutat. A hazai új esetek száma évenként 500 körüli. Az összes pajzsmirigy rák kb. 80%-a differenciált carcinoma, ezen belül a papillaris forma 4-5-ször gyakoribb a folliculárisnál. Az 1 cm-nél kisebb un. microcarcinoma túlnyomóan papillaris típusú és az összes ilyen tumornak kb. 30-40%-a.
A differenciált pajzsmirigyrák leggyakrabban 30-60 év között jelentkezik, nőkön 40-50 év, férfiakon 45-50 év körül tetőzve. Nő-férfi arány 2-3:1.
Tehát a részletes kivizsgálás és oki , időbeni kezelés lényeges.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-11-15 12:42:05
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja