Tisztelt Szilvi!

Jó látja, valóban a beteg vizsgálata és ennyi információ birtokában nem lehet megfontolt tanácsot, javaslatot adni. A megfelelő hormonpótlással a terhesség minden bizonnyal kiviselhető lesz.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-28 13:00:10

Tisztelt Kérdező!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét

Fontos tehát tudni, hogy nem a laboratóriumi leleteket kell kezelnümk, hanem a beteget!!!
Ezért amennyiben szükségét látja kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-28 12:55:59

Tisztelt I.Adrienn!

A szülés után gyakorta alakul ki ún. post-partum autoimmun thyreoiditis, amely színes és gyakran fel nem ismert tüneteket produkálhat.Az immunrendszer eredeti feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeket didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő !!! a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben. A hazai adatok at mutatják, hogy a terhesek 56,3 %-mában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt, ez napi 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben azonban az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!). További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
Ismert továbbá, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
A megfigyelés és az új eljárás célja az egyénre (!!!) szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat (2. táblázat). Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a T3 és a T4 szinteknek , ill. a T4/T3 aránynak a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő.
A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása. Továbbá leletei alapján is az inzulin rezisztencia meghatározása és a komplex diétás és gyógyszrese kezeléssel a panaszok csökkentése, majd megszüntetése.
Jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-26 16:35:12

Tisztelt Valéria!

Az autoimmun gyulladás jele az anti-TPO antitest. A szelén lényeges szerepet játszik a pajzsmirigy működésében. Két fő hatása van: l. Befolyásolja a mirigy hormonjainak képződését és lebontását, mivel a szelén tartalmú enzimek (dejodinázok) döntőek a thyroxinnak (T4) trijódthyroninná (T3) történő konverziójában, tehát az aktív metabolit képzésében. 2. A pajzsmirigyben a hormonképzés során magas a szabad oxigén-gyökök szintje és a szelén, ill. a szelenoproteinek jelentős gyökfogó hatásuk miatt védik a szöveteket. A szelén bevitel csökkenése ezért több betegséggel, köztük a népbetegségnek számító pajzsmirigy betegségekkel is kapcsolatban van. Hazánkban a nemzetközi felmérések mind a szelén alacsony szérum szintjét (59 ug/l), mind a pajzsmirigy betegségeinek magas prevalenciáját (1,5/000/év) igazolták. Az autoimmun thyreoiditis (AT) olyan szervspecifikus betegség, amelynek létrejöttében az immungenetikai tényezők mellett környezeti faktorok játszanak oki szerepet. A betegség kialakulásában és diagnosztikájában a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni-, kisebb mértékben a thyreoglobulin (Tg) elleni antitestek felelősek. Ezen antitestek képződésének befolyásolásra azonban eddig nem állott rendelkezésünkre hatásos gyógyszer. Csak az utóbbi évek kísérletei vetették fel annak lehetőségét, hogy a szelén előnyös lehet az AT terápiájában. A szelén 211 ug-ban (nem mg-ban) terápis hatású. Tartós szedése azonban mindenképpen ellenőrzést ígényel, ezért 3 hó múlva esedékea kontroll során a dózis csökkentése, esetleg az elhagyása is szóbajön.
A darázscsípés valóban okozhat allergiás tüneteket, de ezek általában Ca pezsgő tablettával gyógyítható és ritkán szükséges más kezelés (is!).
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-26 16:21:51

Tisztelt Kérdező!

Fontos kérdéseket tett fel. A hormonális fogamzásgátlás nagyon sok mellékhatással járaht, amelyek közül csak néhányat emelek ki:
Gyakori mellékhatások (100 betegből 1-10 beteget érint):
- hangulatváltozások
- fejfájás
- hányinger
- emlőfájdalom, menstruációs zavarok, például rendszertelen menstruáció, menstruáció kimaradása

Nem gyakori mellékhatások (1000 betegből 1-10 beteget érint):
- depresszió, csökkent szexuális érdeklődés, idegesség, aluszékonyság
- szédülés, fonákérzés
- migrén, visszerek, magas vérnyomás
- gyomorfájás, hányás, emésztési zavar, bélgázosodás, gyomorgyulladás, hasmenés
- akne (pattanás), viszketés, bőrkiütés
- fájdalmak, például hátfájás, végtagfájdalom, izomgörcsök
- hüvelyi gombás fertőzés, medencetáji fájdalom, emlő megnagyobbodás, jóindulatú csomók a mellben, méh-/hüvelyi vérzés (amely rendszerint elmúlik a folyamatos szedés során), hüvelyi folyás, kipirulás, hüvelygyulladás (vaginitis), menstruációs zavarok, fájdalmas menstruáció, kevesebb mennyiségű menstruáció, nagyon erős menstruáció, hüvelyszárazság, méhnyakkenet eredményének megváltozása
- erőtlenség, fokozott izzadás, folyadék visszatartás - testsúlynövekedés

Ritka mellékhatások (10 000 betegből 1-10 beteget érint):
- Candida (gombás fertőzés)
- vérszegénység (a vérben a vörösvérsejtek számának csökkenése)
- thrombocythaemia (vérlemezkék számának növekedése)
- allergiás reakció
- hormonális (endokrin) betegség
- étvágynövekedés, étvágycsökkenés, vér káliumszintjének kóros megnövekedése, vér nátriumszintjének kóros csökkenése
- orgazmus hiánya, álmatlanság
- szédelgés, remegés
- szembetegségek, például szemhéjgyulladás, szemszárazság
- szokatlanul gyors szívverés
- vénagyulladás, orrvérzés, ájulás
- megnövekedett has, bélbetegség, felfújódás érzése, rekeszizomsérv, gombás szájfertőzés, székrekedés, szájszárazság
- epevezeték vagy epehólyag fájdalom, epehólyag-gyulladás
- sárgásbarna foltok a bőrön, ekcéma, hajhullás, pattanásszerű bőrgyulladás, száraz bőr, göbös bőrgyulladás, fokozott szőrnövekedés, bőrbetegség, csíkok a bőrön, bőrgyulladás, fényérzékenység okozta bőrgyulladás, csomók a bőrön
- fájdalmas nemi együttlét vagy közösülési nehézség, hüvelygyulladás (vulvovaginitis), vérzés nemi együttlét után, megvonásos vérzés, emlőciszta, szövetszaporodás az emlőben (hiperplázia), rosszindulatú csomók a mellben, méhnyak polip, méhnyálkahártya sorvadása vagy elhalása, petefészek ciszta, méhmegnagyobbodás
- rossz közérzet
- súlycsökkenés

Tehát a hormonális fogamzásgátlás előtt - ha erre feltélenül szükség van - indokolt a hormonális rendszer megvizsgálása. Ugyíanis hormonrendszerünk minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető- betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a részletes vérkép, melyet csak szakorvos rendelhet el. Így talán hetekig, hónapokig, évekig nem derül fény a valódi okra. – Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy postát, mely a beáramló információk áradatát fogadja be. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására. Hatnak többek között erőnlétünkre, közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immunrendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését!
Nem túlzás azt állítani, hogy a hormonális zavarok drámaian sok embert érintenek. De vajon miért egyre több a meddő pár, miért küzdenek egyre többen pajzsmirigy-problémákkal, autoimmun betegségekkel, miért magasabbak a most felnövő gyermekek? A háttérben a hormonok játéka áll, pontosabban a hormonjainkat manipuláló kemikáliák. Nap mint nap használunk olyan anyagokat a háztartásban, melyekből kiáramló vegyületek közvetlenül hatnak hormonrendszerünkre, ezek az úgynevezett EDC anyagok. – A fehérítési eljárások során keletkezett melléktermék, a dioxin egy mesterséges ösztrogén. Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapírok, zsebkendők, pelenkák. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, így a tejtermékekben szintén előfordulhat. Mivel ezek az anyagok nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint saját hormonjaink, hatásuk rendkívül erős. – A természetes ösztrogénekhez kapcsolódva lépnek működésbe, azonos hatást fejtenek ki, csak még intenzívebben.. A háztartásokból távozó szennyvíz nagy mennyiségben tartalmaz női hormonokat, melyek lehetnek fogamzásgátlók maradványai is. A szakértő szerint egyes mosó- és tisztítószerek, az élelmiszerekben is megtalálható konzerváló- és tartósítószerek szintén hatnak hormonrendszerünk működésére. –Kerüljük a méreganyagokat tartalmazó rovarirtókat, festékeket, a klórszármazékokat, a teflonedények használatát. A konyhában és a fürdőszobában is igyekezzünk parabénmentes natúrtermékeket használni. Műanyag edényben és palackban soha ne melegítsünk fel ételt, italt. A szelén és az E-vitamin kiváló szabadgyök-fogók, néhány hónapig szedhetjük ezeket – tanácsolja a szakértő.
Génjeinkben hordozzuk?
Az orvosok ismerik az ember géntérképét, és mára azt is tudják, hogy az abban kódolt információk nem feltétlenül „íródnak át” a szervezet fehérjéibe. Tehát a szüleink szervezetében található genetikai kód sokszor nem száll tovább, legalábbis nem feltétlenül kerül kifejezésre. – Az autoimmun betegségek családon belül halmozottan fordulnak elő. A felelős gének gyakran, „némák” maradnak egészen addig, amíg bizonyos hatások nem érik a szervezetet. A jód vagy az interferon kezelés, a mesterséges hormonok, hormonszerű anyagok, fertőzések, káros sugárzások, és legfőképpen a stressz „aktiválja” ezeket a kódokat, így a néma gének „megszólalnak”. Ha tehát tudjuk, hogy a családban előfordultak hormonális betegségek, érdemes tudatosan védeni magunkat. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy tüneteink mögött húzódhat hormonális zavar, minél hamarabb érdemes felkeresni egy endokrinológus orvost. Úgy véli, léteznek több generációt érintő hatások is. De hogyan lehetséges, hogy ezeket is mind „örököljük”? Számíthat-e például, hogy mennyit sportolnak, milyen környezetben élnek szüleink, nagyszüleink? Vagy milyen ételeket evett dédapánk? –A génekbe szinte „beleégnek” bizonyos hatások, melyek ezáltal továbbörökítődnek. Az idő múlásával sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos mennyiség után a sejt „döntés” elé kerül: tovább szaporodik vagy elpusztítja önmagát. Könnyen megérthetjük, miért lehetséges, hogy befolyásolja szervezetünk működését felmenőink életvitele. A táplálkozás olyan alapvető biológiai tulajdonságainkat is megváltoztathatja, melyek az egész világon, bármely embertípust tekintve egyformák. Ilyen például az első havi vérzés vagy az emlő fejlődésének időpontja, mely az USA-ban eltolódott az átlaghoz képest a számottevő szójafogyasztás hatására. Hozzáteszi, az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon például a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Tehát az is számít, milyen hormonok, hormonhatású anyagok kerültek felmenőink szervezetébe– folytatja.
A feszültség a hormonok mumusa! Azonnal reagálnak a stresszre, hiszen az hat a szimpatikus idegrendszerre. Nem ritka, hogy a hormonális zavarok pszichés oka nem más, mint a folytonos szorongás, idegesség. Ha kibillentünk egyensúlyunkból, az fizikai tüneteket ölthet, tehát hormonháztartásunk is felborul. A gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentősége lehet a gyógyulásban, ha felismerjük, mi a betegség érzelmi gyökere.
A hormonok túlzott vagy csökkent termelődését általában néhány nap, hét, esetleg hónap után vesszük észre. A zavar jellegétől függően felboríthatják napi életvitelünket, például kórosan aluszékonyak lehetünk, csökkenhet a libidónk, hirtelen gyarapodik testsúlyunk, vagy éppen szembetűnően lefogyunk. Legtöbbször a meddőség hátterében is hormonális okok állnak. – Azért fontos a mielőbbi kezelés, mert a hormonzavarok nemcsak a hormontermelő szervre, hanem a test egyéb területeire is hatnak. A pajzsmirigy-problémák érinthetik a szívet, nőhet az érelmeszesedés kockázata, emelkedhet a koleszterinszint, és gyengülhet a fogamzó-képesség.

Elhízás: háttérben gyakran a pajzsmirigy alulműködése áll, ezt csak alapos kivizsgálással (részletes endokrinológiai laboratóriumi vizsgálattal és ultrahanggal) lehet megállapítani. Gondoljunk erre, ha anélkül hízunk, hogy többet ennénk a szokásosnál, vagy akárhogy koplalunk, meg sem moccannak rajtunk a kilók. – Az elhízás fokozott szőrnövekedéssel is társulhat, mivel a zsírszövet részt vesz a hormontermelésben. A felborult hormonháztartás kezelése nem megy egyik napról a másikra, a testsúly lefaragása is csak lépésről lépésre sikerülhet.
A másik fontos terület a lbidó, a nemi vágy:
Ez valóban tabutéma, mivel a szakrendeléseken betegeim gyakran szemérmesen megemlítik, hogy valami baj van a libidójukkal. Miután a libidó, a nem vágy összetett biológiai, folyamat, amelyet külső (kulturális, nevelési, társadalmi) hatások is motiválnak. A betegek egy jelentős részében valóban a pajzsmirigy gyulladása és következményes csökkent működése áll. A pajzsmirigy valóban sok anyagcsere, ill. energetikai folyamatért felelős. Ezen kívül ebben termelődnek a hangulatunkat, vitalitásunkat, szexuális vágyainkat meghatározó hormonok. A pajzsmirigy hormonjai éppen ezen az úton javítják a libidót. A fenti ismertetett esetben részletes immmuno-endokrin kivizsgálás után elkezdett kezelés nem csak a kísérő tünetek jelentős részét csökkentette, hanem a libidó javulását is sikerült elérni. Jelenleg a fő probléma, hogy még nem jutott áldott állapotban, de – miként sok betegemnél – a megfelelő immunmoduláns kezeléssel ennek esélye is javulhat és gyermekáldásnak nézhet elébe.
A libidó működésében a férfi hormonok szintje a meghatározó, paradox módon a nők esetében is. Figyelemre méltó következtetéseket vonhatunk le a tavaly közzé tett, „Aphrodite” nevet viselő tanulmányból. Az amerikai kollégák 2004 és 2006 között 65 klinikai centrumból 1359 hölgyet vontak be a vizsgálatba. A tesztoszteront, vagyis a férfi hormont bőrre helyezhető tapaszon át 24 héten keresztül adagolták. Az egyik csoport tapasza egyáltalán nem, a másodiké 150, a harmadiké 300 mikrogrammnyi hatóanyagot tartalmazott. A harmadik csapat tagjainál a libidó és az életminőség jelentős dokumentálták! Jelentős javulásról számoltak be.
A probléma nagyobb másik része, amely társadalmi problémának is tekinthető: a hormonális fogamzásgátlás. Több orvosi lapban megjelent közlemény alapján a nők szexuális vágyának csökkenése szoros összefüggésben van a fogamzásgátló tabletták használatával. Kétségtelen, hogy egyetlen gyógyszer sem változtatta meg úgy az életünket, mint a fogamzásgátló tabletta. Épp a nők számára változott meg sok minden, amióta a 60-as években a fogamzásgátló tabletta felbukkant a piacon: hirtelen úgy is élvezhették már a szexet, hogy nem féltek a terhességtől. Ennek köszönhetően több autonómiával rendelkeztek életük megtervezésében, s ezért sokan készek bizonyos mellékhatásokat is bekalkulálni. Korán kiderült ugyanis, hogy a tabletta nemcsak túlsúlyhoz, trombózishoz és rákhoz vezethet, hanem jelentős mértékben csökkentheti a szexuális vágyat. A nők körülbelül 55-70 százaléka védekezik tablettával, több mint a felük 30 év alatti. „Paradox, hogy a nő bevesz valamit, amivel végre azt csinálhatná, amihez többé nincs kedve”, s ezt követően a szexuális vágy csaknem fagypontig zuhan.
A legtöbben azzal vigasztalódtak, hogy a vágy vissza fog térni, amint abbahagyják a készítmény szedését. A Bostoni Egyetem egyik kutatási laborjának a híre azonban megrázta a közvéleményt: a tabletta tartósan befolyásolhatja a nők szexuális vágyát – akár hathónapnyi szedés után is. Az Irwin Goldstein és Claudia Panzer által vezetett kutatócsoport szerint megeshet, hogy fél év tablettaszedés után a fogyasztó egész hátralévő életében a tabletta vágycsökkentő hatása alatt marad.
A dolog hátterében a szexuálishormon-kötő globulin (SHBG) mértékének megnövekedése áll, amely a vér tesztoszteronszintjének csökkenéséhez, s így a libidó zuhanásához vezet. A 125 fiatal nőre kiterjedő vizsgálat szerint a tablettát szedők SHBG-szintje hétszeres értéket mutatott a tablettát sosem szedőkéhez képest. De még a tabletta szedését abbahagyó nők esetében is az SHBG- érték legalább egy évig három-négyszeres maradt a normálishoz képest. Szerencsére megfelelő kezeléssel a szervezet enzimjei tabletta hormonjait a szedés abbahagyása után egy éven belül lebontja.
A szaporodásbiológia által vágyserkentőnek vélt természetes tényezők egyike - a pete kilökődése - a tabletta révén azonban tagadhatatlanul elmarad. A tesztoszteron- és ösztrogénérték az ovuláció előtt éri el a csúcsot. Ez fokozza a klitoriszban és a hüvelyben a véráramlást, és növeli a vágyat. Ezt az élményt ölik meg a hormonális védekező tabletták, mivel megakadályozzák a kilökődést. Több kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a libidó csökkenése az erősen antiandrogén fogamzásgátló tabletták esetében tapasztalható elsődlegesen, amelyek a férfihormonok szintjét is csökkentik. E készítményekben a sárgatesthormon (gesztagén) felelős a részben kívánatos - például a hajhullás és egyes bőrbajok enyhülése - és a nemkívánatos mellékhatásokért, így a súlygyarapodásért, vagy a trombózisveszélyért..
Ráadásul a kezdetektől kiderült, hogy a hormonális tabletták jelentős mértékben megnövelték annak a veszélyét, hogy szedőik trombózisban, szívinfarktusban és gutaütésben haljanak meg. Azóta jelentősen csökkent a tabletták hormontartalma, de mellékhatásoktól teljesen mentesnek a modern tabletták sem mondhatók. Növelik a méhnyak-, emlő- és a májrák veszélyét.
Mindezek alapján valóban alaposan, egyénre szabottan kell(ene) átgondolni a hormonális fogamzásgátlás fontos területét.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-26 16:15:21

Tisztelt S. Andrea!

Valóban nem mondhatok véleményt etikai okokból. További immuno-endokrin vizsgálatot és oki kezelést javaslok a leírtak alapján autoimmunnak tűnő betegsége miatt.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-25 12:59:28

Tisztelt V. Zsuzsa!

Értesülvén eredményeiről azt kell mondanom, hogy a túlműködésért felelős antitest titere neg. lett! Mivel a másik lelet viszont megerősíti a gyulladás fennállását, ezért a Béres Szelén Vital további szedését javaslom. A fogyással kapcsolatos kérdésére a legközelebbi viziten visszatérünk.

Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-25 12:55:05

Tisztel Kakuszi Balázs!

A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
Fogamzásgátló
autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
Stressz
mérgező anyagok
Gyógyszerek
Sugárkezelés
táplálkozási rendellenességek
vitaminhiányok.
További kivizsgálást, immuno-endokrin vizsgálatot javaslok, jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-25 12:50:14

Tisztelt Judit!

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek gyakran társulnak más betegségekkel,ill. tünetekkel, így a hajhullással. A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
Stressz
Hormonok
Fogamzásgátló,
Autoimmun betegség
Mérgező anyagok g
Gyógyszerek,
Sugárkezelés,
Táplálkozási rendellenességek.
Az autoimmun betegségekhez, főleg pajzsmirigybetegségekhez (gyulladásokhoz) gyakran társul a fokozott hajhullás. Ennek okait ismerjük és tudjuk gyógyítani. A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében. Ezt kísérletekkel bizonyították. Azt vizsgálták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki.
A pajzsmirigy gyulladása, ill. csökkent működése jól kezelhető gyógyszerekkel.
Jó egészséget, sze további immuno-endokrin kivizsgálást és kezelést javaslok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-24 11:38:05

Tisztelt B. Erika!

Hasonló tünetek a szülés után nem ritkán lépnek fel.
A panaszai alapján a hisztamin intolerancia vizsgálatot, ill. sze. további immuno-endokrin vizsgálatot javaslok.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-24 11:33:37

Tisztelt Zsuzsa!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Örülök, hogy korábbi kérdéseire adott válaszom érthetőnek bizonyult. Most azonban azt kell leírnom: választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok:
http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/18076/az_orvosi_tanacsok_konziliumok_dilemmai


Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-23 11:00:01

Tisztelt Szilvi!

Ez attól is függ, hogy más kísérő autoimmun betegsége van-e? Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek ugyanis (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?


Bizonyították a TPO elleni antitestek szerepét meddőségben, ugyanis a terméketlen nőkben a TPO elleni antitest 31.8%-ban, a fertilis, egészséges populációban csak 4.6%-ban volt kimutatható. A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak. A TPO elleni antitesteknek fontos szerepe van a vetélésekben is, ugyanis TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%). A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között pedig a magas TPO elleni antitest titerűek száma kétszer nagyobbnak adódott. A TPO elleni antitesteknek jelentőségük van a magzati fejlődésben is. A magzat fizikai fejlődése (érése) 19,3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban, a szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében.
Az alábbiakban a következő kérdésekre igyekszünk választ adni:
I. Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
II. Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?

Ad I. Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
Az endokrinológia, immunológia és a genomika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményeztt a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. Az un. microarray technika lehetőséget nyújt a cytokin termeléssel és növekedéssel kapcsolatos génexpressziós mechanizmusok tanulmányozására. A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt a T helper-2 (Th2)(humorális immunitásért felelős) cytokinek mennyisége növekszik a T helper1 (Th1) (celluláris immunitásért felelős) által termelt citokinekkel szemben. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétõl kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Amennyiben ez a fiziológiás immunszuppresszió nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be . A Th1 cytokinek tehát a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) cytotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Az INFγ gátolja a trofoblaszt növekedését, illetve a Th2 cytokineket produkáló sejtek szaporodását és ennek révén az immunglobulinok termelését is. A másik Th1 cytokin, a TNFα közötti kapcsolat is ismert. Egerekben a TNFα-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. A TNFα szint emelkedését figyelték meg a habituálisan vetélő nőkben is. A Th1 cytokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában. Az élettani terhességben fontos, hogy az anya lymphocytái felismerjék a magzati antigéneket, tehát az immuntolerancia egy aktív immunreguláció eredménye. Az egyén immunológiai ujjlenyomatának tekinthető HLA antigének teszik lehetővé, hogy az immunrendszer a saját és az idegen struktúrákat megkülönböztesse. A trofoblasztokról hiányoznak a polimorf HLA antigének, de a szervezetben gyakorlatilag egyedülállóan expressszálódnak a HLA-G molekulák. Ezek a MHC I. osztály molekuláitól eltérően alacsony polimorfizmust mutatnak. A HLA-G molekulák expresszálódnak a placentán, a thymuson, azonban az MHC I osztály további antigénjei (HLA–A és B) nem mutathatók ki (2. ábra). A HLA-G gén szerkezete hasonló a többi I. osztályú HLA gének szerkezetéhez, de sajátos promoter regióval rendelkezik és a transzkriptumok (mRNS) változatos hasítása („splicing”) következtében több membránhoz kötött és/vagy szolubilis izoformát produkálnak (3.ábra). A szolubilis HLA-G kulcsfontosságú a terhesség megtartása szempontjából, mivel azok az embriók implantálódnak sikeresen, amelyek aktívan képesek a HLA-G molekulákat szecernálni. A HLA-G expresszióban megfigyelhető különbségek részben genetikailag determináltak. A HLA-G kódoló gén 8. exonjának 3’- nem transzlálódó régiójában található egy 14 bp hosszú szakasz, amelynek deléciója vagy inszerciója összefüggésébe hozható a mesterséges megtermékenyítés sikertelenségével és a habituális vetélés fokozott kockázatával. Ennek a 14 bp hosszúságú szakasznak meghatározó fontossága van az immunmoduláció létrejöttében, az anyai gyilkos („killer”) sejtek átmeneti „megvakításában”. Érdekes, hogy a habituálisan vetélő nők férjeinek jelentős részében a HLA-G alléleken hiányzik ez a 14 bp hosszúságú szakasz, míg feleségeik döntő többségében ezt a 14 bp szekvenciát tartalmazó homozigóta HLA-G allélek kimutathatók.
Ad II. Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze. További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a „host versus graft” reakció sajátos formája és magyarázatot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek, az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Glinoer és mtsai az első trimeszterben minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Jóllehet ez a megfigyelés nem ad magyarázatot a thyreoiditis és a magzati rendellenességek közötti közvetlen összefüggésre, azt azonban jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest titer emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából .
o A harmadik hipotézis az anyai életkorral magyarázza a jelenséget. Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők átlagos életkora magasabb, mint az egészségeseké, az emelkedett kor tehát önmagában felelős lehet a fokozott vetélési hajlamért.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-23 10:56:03

Tisztelt Zsuzsa!

Nem kell minden vizsgálatot elvégezni, a genetikai szűrés gyakran elegendő.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-23 10:48:01

Tisztelt Borka!

Panaszai miatt endokrin kivizsgálást javaslok.

Javulást és jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-22 12:16:05

Tisztelt János!

Ez nem a szervek távolságától függ. A trauma több dolgot már önmagában is magyaráz. Panaszi hátterében átmeneti ún. üres sella szindróma is lehetséges.
Mi is az üres sella szindróma?
A betegség meghatározása:Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica űrterében hypophysis nem (vagy csak dorzálisan) detektálható, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk.
Okai:Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Kialakulását a sella űrterét kitöltő szövetmennyiség csökkenése és a diaphragma sellae károsodása okozza. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges.
Osztályozás, típusok
A sellát felülről lezáró diaphragma sellae nyílásának veleszületett vagy szerzett elégtelensége miatt a subarachnoideális liquortér beterjed a sella űrterébe, így azt liquor tölti ki, hátrafelé diszlokálva a hypophysist. A sella csontos űrtere megnagyobbodik. A hypophysisnyél vongálódása és következményes dopamingátlás-csökkenés hyperprolactinaemiához vezethet. A komprimált hypophysis funkciója csak ritkán károsodik, ez inkább a másodlagos formákra jellemző. Szintén gyakoribb másodlagos formában a chiasma opticum károsodása, melyet részben postoperatív adhéziók, részben maga a chiasma prolapsusa vált ki (bitemporalis hemianopsia).
Panaszok: Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Típusosan megjelenő panaszok együttesét üres sella syndromaként jelöljük (legtöbbször középkorú, elhízott nő, aki fejfájásra panaszkodik).
Kezelése a tünetektől és a kiváltó okoktól függ.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-22 12:12:07

Tisztelt Tolnai Edina!

Gondját értem és megértem, ezért azt javaslom, hogy az 50 ug-os tbl-ból másfél tbl-t szedjen.
Egyébként a TSH értéket illetően figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-22 12:06:56

Tisztelt Kérdező!

Igen van mód ilyen jellegű konzultációra, ill. vizsgálatra:
Prof. Dr. Balázs Csaba
belgyógyász, immunológus, endokrinológus
1024 Bp., Lövőház u. 1-5., Mammut II. 5. emelet
Bejelentkezés: 70/ 431 9728 e-mail: Szekelym@vipmail.hu vagy info@endokrinkozpont.hu
http://www.endokrinkozpont.hu

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-21 13:01:34

Tisztelt Kérdező!

Nagyon sajnálom, ami Önnel történt. E helyen - már csak terjedelmi okok miatt - sem tudok minden felvetésére reflektálni, ill. kitérni.
A lényeg:
ad 1. Az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy között lehet összefüggés, annál is inkább, amert az autoimmun pajzsmirigy gyulladásainak nem kis részben agyalapi mirigy gyulladás is lezajlik.
Irodalom:"Pituitary Antibodies in Women with Hashimoto`s Thyroiditis: Prevalence in Diagnostic and Prediagnostic Sera " Thyroid. May 2012, 22(5): 509-515. doi:10.1089/thy.2011.0373.

ad 2. Pajzsmirigy és libidó összefüggései
Mint minden szokatlan tünet, vagy fájdalom esetében, ne az legyen az első megoldás, hogy egy pirulával akarjuk megszüntetni a panaszokat. Így sokszor csak a tünetet fedjük el, de a valódi probléma kezeletlen marad. A libidó kedvezőtlen alakulása gondos endokrin kivizsgálást igényel, amelynek része a tünetek, előzmények megbeszélése, a hormonok meghatározása és a kezelés elindítása, ellenőrzése. A fizikális vizsgálat mellett a legfontosabb hormonális és immunológiai tesztek elvégzése, emellett a pajzsmirigy izotópos, illetve ultrahangos vizsgálata lehet indokolt.
Csökkent libido/kicsiny szexuális késztetés
Orgazmusra való képtelenség, hüvelyszárazság
Mi a teendő? A fenti tünetek esetén tisztázni kell, hogy pajzsmirigybetegség fenn áll-e. A fizikális vizsgálat mellett a legfontosabb hormonális és immunológiai tesztek mellett a pajzsmirigy izotópos, illetve ultrahangos vizsgálata lehet indokolt.
A kezelés a hiányzó hormonok bevitelében áll. A hatás néhány héten belül jelentkezik, s ezt követően kell a további szabályozása ("finomhangolása") a pajzsmirigy hormonoknak. Amennyiben autoimmun gyulladás is fennáll, akkor egyéb kiegészítő biológiai kezelés válhat indokolttá. Amerikai kutatók a libido teljes visszatérését észlelték azokban a betegekben, akikben a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése állott. Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy a libidó rendkívül összetett biológiai folyamat, amelynek egyes típusai vezethetők vissza a pajzsmirigy megbetegedéseire. Érdekes és fontos, hogy a nők libidójának létrejöttében a férfi hormonnak (tesztoszteron), a mellékvese hormonjának (dehidroepiandoszteron) meghatározó szerepük van. Gondot okozhat a depresszió elleni gyógyszerek tartós szedése, a tartós stressz, továbbá a megszakítás nélkül adott hormonális fogamzásgátlás.

ad 3. A gyógyszerek közül több is van, amelyiik diabetes insipidusnak megfelelő tüneteket vált ki. Ezek közül a legismertebbn a litium, de a tegretolnak is van ilyen hatása, ill. mellékhatása.

ad 4. Ez valóban nem alkalmas arra, hogy az összes diagnosztikai, és differenciál diagnosztikai kérdést felsoroljam. Azt meg kell azonban jegyeznem, hogy több szervi (pl. vese betegség ) és több pszichés eredetű kórkép is okoz ilyen tüneteket.

ad 5. Úgy gondol, hogy a fentiekből következok, hogy elsősorban endokrinológiai területen specialista orvoshoz kellene fordulnia.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-21 12:59:25

Tisztelt Nagy László Úr!

Mindenek előtt köszönöm kérdését. Sajnos arra vonatkozóan, hogy a cystosus elváltozás és a cysta között az azt leíró mit értett, nem tudhatom és ezért nem egyértelmű a válaszom.
Azt viszont tisztázni kellene, hogy mi állhat az elváltozás mögött.
Kétségtelen, hogy a pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható(!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Az ún. hideg göböknek két fő csoportja van:
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta. Ezek kialakulásának sok oka lehet. Ma már tudjuk, hogy vannak több cisztával járó betegségek („policisztás pajzsmirigyek”), amelyek részben örökletesek, részben autoimmun folyamat következményei. Ezek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-21 12:43:53

Tisztelt Judit!


Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Ami a T3 kezelést illeti:ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
Ezért is fontos az egyénre szabott kezelés.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-10-20 16:00:13