Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Prof. Dr. Balázs Csaba!
Köszönöm válaszát. Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigy gyulladást nálam januárban már megállapította, milyen egyéb kivizsgálásokat javasolna még? A cukrot és a cukros ételeket kerülöm, de nem tudom, hogy a mostani, normálisnak/szokásosnak nem mondató barnázás ellen mit lehetne tenni. 2 éve sikertelenül próbálkozunk a babával, így sajnos nincs vesztegetnivaló időm (37 éves vagyok). A ciklusom gyakoriságával és magával a vérzés hosszával nincs problémám, bár nem tudom, hogy a rövid és kevés menstruáció utalhat-e bármire. Általában 2 nap alatt letudom és nincs túl bő vérzésem, de ez korábban is így volt. Spontán ciklusban is gyönyörű domináns tüszőm érik, megfelelő a progeszteron szinten, bár a luteális fázisom az átlagosnál kicsit hosszabb, 16 nap. Ön szerint ezek normálisnak tekinthetők? Elképzelhető, hogy a pajzsmirigyemmel még mindig nincs minden rendben és ez okozza a barnázást és továbbra is ez az oka a meddőségnek?
Májusban voltam kontrollon és a következő időpontom október közepére van Önhöz. Addig Ön szerint van bármi teendőm? Célszerű lenne kontroll előtt ellenőriztetni a pajzsmirigy értékeket vérvétellel?
Válaszát előre is köszönöm!
Nóra
Köszönöm válaszát. Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigy gyulladást nálam januárban már megállapította, milyen egyéb kivizsgálásokat javasolna még? A cukrot és a cukros ételeket kerülöm, de nem tudom, hogy a mostani, normálisnak/szokásosnak nem mondató barnázás ellen mit lehetne tenni. 2 éve sikertelenül próbálkozunk a babával, így sajnos nincs vesztegetnivaló időm (37 éves vagyok). A ciklusom gyakoriságával és magával a vérzés hosszával nincs problémám, bár nem tudom, hogy a rövid és kevés menstruáció utalhat-e bármire. Általában 2 nap alatt letudom és nincs túl bő vérzésem, de ez korábban is így volt. Spontán ciklusban is gyönyörű domináns tüszőm érik, megfelelő a progeszteron szinten, bár a luteális fázisom az átlagosnál kicsit hosszabb, 16 nap. Ön szerint ezek normálisnak tekinthetők? Elképzelhető, hogy a pajzsmirigyemmel még mindig nincs minden rendben és ez okozza a barnázást és továbbra is ez az oka a meddőségnek?
Májusban voltam kontrollon és a következő időpontom október közepére van Önhöz. Addig Ön szerint van bármi teendőm? Célszerű lenne kontroll előtt ellenőriztetni a pajzsmirigy értékeket vérvétellel?
Válaszát előre is köszönöm!
Nóra
Tisztelt Nóra!
Mindent helyesen cselekedett Kétségtelen, hogy még nincs, de bekövetkzhet a perimenopausa.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok”. Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenopauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége a korral csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehát egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periódusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. „anovulációs ciklusok” jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruációs ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Perimenopauzában csökkent az ún. anti-Müller hormon (AMH) szintje
Mi is az AMH?
Ezt a hormont a petesejtek termelik. Ma már ismerjük kémiai szerkezetét és funkcióját. Az AMH szintje a petesejtek funkcióját, „rezervjét” tükrözi. Ez talán az egyik legjobb tükrözője annak, hogy a petesejtek öregedése milyen mértékű. Ugyanis az életkorral általában párhuzamosan csökkent a szintje
Az életkor és az AMH szint összefüggése
Az AMH termelődését azonban az öröklődésen kívül más tényezők is befolyásolják. Ezek között kiemelkedőek az autoimmun betegségek (szisztémás autoimmun betegségek, ill. a pajzsmirigy autoimmun betegségei), a fogamzásgátlók, a dohányzás. Az AMH meghatározása lényeges a mesterséges megtermékenyítések előtt. A meghatározásnak egyre több formája ismert. Azt is kiemelik, hogy célszerű az agyalapi mirigy stimuláló hormonjával : az FSH-val együtt meghatározni. Fontosnak tartom azt az észrevételt, hogy a policisztás petefészek megbetegedésben (PCOS-ben) szenvedők vérében az AMH szintje feltűnően magas (!). Ennek egyelőre diagnosztikus jelentőséget tulajdoníthatunk, de nagy valószínűséggel a közeli jövőben szerepe is lesz (Athanasia Piouka és munkatársai: Anti-Mullerian hormone levels reflect severity of PCOS but are negatively influenced by obesity: relationship with increased luteinizing hormone levels. Am J Physiol Endocrinol Metab 296: E238–E243, 2009.)(2. ábra)
Az AMH-nak fontos szerepe van az in vitro megtermékenyítésben (IVF)
A legújabb kutatások kimutatták, hogy a normál AMH szint esetén az IVF 2,5-ször sikeresebb, mint alacsonyabb érékeknél. Az AMH szint tehát fontos jelzője lehet az IVF sikerének. Uppsalában egy 2008 és 2011 között egy olyan prospektív tanulmányt végeztek, amelyben 892 asszony vett részt. 1231 IVF ciklus történet ezen idő alatt és az AMH szintjét meghatározták a beavatkozások előtt. A tanulmány végső következtetés az volt, hogy amennyiben az AMH szintje 2,94 felett volt, akkor a megtermékenyítés sikeresnek bizonyult.
Az olvasóban ezek után nyilvánvalóan felötlik, hogy lehet-e befolyásolni az AMF képződését, netán van-e mód a stimulálásra?
A legújabb tudományos kutatások azt mutatják, hogy igen! A múlt hónap elején jelentek meg a meggyőző eredmények, amelyek azt mutatták, hogy a DHEA (dehidropeiandroszteron) nevű hormon képes az AMH szintjének fokozására (Yilmaz N, Dehydroepiandrosterone supplementation improves predictive markers for diminished ovarian reserve: serum AMH, inhibin B and antral follicle count. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol.). Előfordulhat, hogy ez a módszer sem hoz eredményt. Ebből a szempontból fontosak azok a legújabb adatok, amelyek azzal a biztató eredménnyel kecsegtetnek, hogy gén technológiával (ahogyan ma már nagyüzemileg előállítják az inzulin is), az AMH is rövidesen hozzáférhető lesz (Effects of Recombinant Human AMH on SCF Expression in Human Granulosa Cells. Hu R és munkatársai: Cell Biochem Biophys. 2013 May 31).
Mi a teendő?
Javaslom a következő tesztek elvégzését a ciklus 21.napján:
• A pajzsmirigy működését, a TSH-n kívül a perifériás hormonok (T3-T4 is!) szintjét
• Anti-TPO
• éhgyomri vércukor és az inzulin szintjét, HOMA-t
• A menstruációs ciklus jellegét, az ösztrogén és progeszteron mellett az FSH és az AMH értékét
Kontrollra várom.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-08 18:04:35
Mindent helyesen cselekedett Kétségtelen, hogy még nincs, de bekövetkzhet a perimenopausa.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok”. Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenopauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége a korral csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehát egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periódusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. „anovulációs ciklusok” jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruációs ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Perimenopauzában csökkent az ún. anti-Müller hormon (AMH) szintje
Mi is az AMH?
Ezt a hormont a petesejtek termelik. Ma már ismerjük kémiai szerkezetét és funkcióját. Az AMH szintje a petesejtek funkcióját, „rezervjét” tükrözi. Ez talán az egyik legjobb tükrözője annak, hogy a petesejtek öregedése milyen mértékű. Ugyanis az életkorral általában párhuzamosan csökkent a szintje
Az életkor és az AMH szint összefüggése
Az AMH termelődését azonban az öröklődésen kívül más tényezők is befolyásolják. Ezek között kiemelkedőek az autoimmun betegségek (szisztémás autoimmun betegségek, ill. a pajzsmirigy autoimmun betegségei), a fogamzásgátlók, a dohányzás. Az AMH meghatározása lényeges a mesterséges megtermékenyítések előtt. A meghatározásnak egyre több formája ismert. Azt is kiemelik, hogy célszerű az agyalapi mirigy stimuláló hormonjával : az FSH-val együtt meghatározni. Fontosnak tartom azt az észrevételt, hogy a policisztás petefészek megbetegedésben (PCOS-ben) szenvedők vérében az AMH szintje feltűnően magas (!). Ennek egyelőre diagnosztikus jelentőséget tulajdoníthatunk, de nagy valószínűséggel a közeli jövőben szerepe is lesz (Athanasia Piouka és munkatársai: Anti-Mullerian hormone levels reflect severity of PCOS but are negatively influenced by obesity: relationship with increased luteinizing hormone levels. Am J Physiol Endocrinol Metab 296: E238–E243, 2009.)(2. ábra)
Az AMH-nak fontos szerepe van az in vitro megtermékenyítésben (IVF)
A legújabb kutatások kimutatták, hogy a normál AMH szint esetén az IVF 2,5-ször sikeresebb, mint alacsonyabb érékeknél. Az AMH szint tehát fontos jelzője lehet az IVF sikerének. Uppsalában egy 2008 és 2011 között egy olyan prospektív tanulmányt végeztek, amelyben 892 asszony vett részt. 1231 IVF ciklus történet ezen idő alatt és az AMH szintjét meghatározták a beavatkozások előtt. A tanulmány végső következtetés az volt, hogy amennyiben az AMH szintje 2,94 felett volt, akkor a megtermékenyítés sikeresnek bizonyult.
Az olvasóban ezek után nyilvánvalóan felötlik, hogy lehet-e befolyásolni az AMF képződését, netán van-e mód a stimulálásra?
A legújabb tudományos kutatások azt mutatják, hogy igen! A múlt hónap elején jelentek meg a meggyőző eredmények, amelyek azt mutatták, hogy a DHEA (dehidropeiandroszteron) nevű hormon képes az AMH szintjének fokozására (Yilmaz N, Dehydroepiandrosterone supplementation improves predictive markers for diminished ovarian reserve: serum AMH, inhibin B and antral follicle count. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol.). Előfordulhat, hogy ez a módszer sem hoz eredményt. Ebből a szempontból fontosak azok a legújabb adatok, amelyek azzal a biztató eredménnyel kecsegtetnek, hogy gén technológiával (ahogyan ma már nagyüzemileg előállítják az inzulin is), az AMH is rövidesen hozzáférhető lesz (Effects of Recombinant Human AMH on SCF Expression in Human Granulosa Cells. Hu R és munkatársai: Cell Biochem Biophys. 2013 May 31).
Mi a teendő?
Javaslom a következő tesztek elvégzését a ciklus 21.napján:
• A pajzsmirigy működését, a TSH-n kívül a perifériás hormonok (T3-T4 is!) szintjét
• Anti-TPO
• éhgyomri vércukor és az inzulin szintjét, HOMA-t
• A menstruációs ciklus jellegét, az ösztrogén és progeszteron mellett az FSH és az AMH értékét
Kontrollra várom.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-08 18:04:35
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Prof. Dr. Balázs Csaba!
Köszönöm válaszát. Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigy gyulladást nálam januárban már megállapította, milyen egyéb kivizsgálásokat javasolna még? A cukrot és a cukros ételeket kerülöm, de nem tudom, hogy a mostani, normálisnak/szokásosnak nem mondató barnázás ellen mit lehetne tenni. 2 éve sikertelenül próbálkozunk a babával, így sajnos nincs vesztegetnivaló időm (37 éves vagyok). A ciklusom gyakoriságával és magával a vérzés hosszával nincs problémám, bár nem tudom, hogy a rövid és kevés menstruáció utalhat-e bármire. Általában 2 nap alatt letudom és nincs túl bő vérzésem, de ez korábban is így volt. Spontán ciklusban is gyönyörű domináns tüszőm érik, megfelelő a progeszteron szinten, bár a luteális fázisom az átlagosnál kicsit hosszabb, 16 nap. Ön szerint ezek normálisnak tekinthetők? Elképzelhető, hogy a pajzsmirigyemmel még mindig nincs minden rendben és ez okozza a barnázást és továbbra is ez az oka a meddőségnek?
Májusban voltam kontrollon és a következő időpontom október közepére van Önhöz. Addig Ön szerint van bármi teendőm? Célszerű lenne kontroll előtt ellenőriztetni a pajzsmirigy értékeket vérvétellel?
Válaszát előre is köszönöm!
Nóra
Köszönöm válaszát. Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigy gyulladást nálam januárban már megállapította, milyen egyéb kivizsgálásokat javasolna még? A cukrot és a cukros ételeket kerülöm, de nem tudom, hogy a mostani, normálisnak/szokásosnak nem mondató barnázás ellen mit lehetne tenni. 2 éve sikertelenül próbálkozunk a babával, így sajnos nincs vesztegetnivaló időm (37 éves vagyok). A ciklusom gyakoriságával és magával a vérzés hosszával nincs problémám, bár nem tudom, hogy a rövid és kevés menstruáció utalhat-e bármire. Általában 2 nap alatt letudom és nincs túl bő vérzésem, de ez korábban is így volt. Spontán ciklusban is gyönyörű domináns tüszőm érik, megfelelő a progeszteron szinten, bár a luteális fázisom az átlagosnál kicsit hosszabb, 16 nap. Ön szerint ezek normálisnak tekinthetők? Elképzelhető, hogy a pajzsmirigyemmel még mindig nincs minden rendben és ez okozza a barnázást és továbbra is ez az oka a meddőségnek?
Májusban voltam kontrollon és a következő időpontom október közepére van Önhöz. Addig Ön szerint van bármi teendőm? Célszerű lenne kontroll előtt ellenőriztetni a pajzsmirigy értékeket vérvétellel?
Válaszát előre is köszönöm!
Nóra
Tisztelt Nóra!
Az ösztrogén (E2), az FSH , AMH, anti-TPO, TSH, FT4 meghatározását javaslom a korábbi eredmények és a leírtak alapján.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-07 16:38:20
Az ösztrogén (E2), az FSH , AMH, anti-TPO, TSH, FT4 meghatározását javaslom a korábbi eredmények és a leírtak alapján.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-07 16:38:20
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}