Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
A 3. sikertelen lombik után 1,5 hét múlva lenne a 4. /A lombikra a 0,6 AMH szintem miatt került sor/
Az elmúlt hónapokban minden hormonális, immunológia, genetikai és egyéb nőgyógyászati vizsgálatot elvégeztek. Minden hormon illetve egyéb vizsgálatok megfelelőek, kivéve:
A vizsgálatoknál inzulinrezisztenciát állapítottak meg, amit gyógyszeresen (500 mg Meforal/nap) helyrehoztak már csaknem 1 éve. Az immunológiai vizsgálatoknál az Anti-nukleáris antitest próba pozitív lett (erre az előző lombiknál szteroidot kellett szednem Medrolból 8 mg/nap). Az NK limphocyta sejtarány is normális (8,3%), viszont a TH1/TH2 arány (13) fokozott celluláris aktivitásra utal. 3A kérdésem az lenne, hogy ez utóbbi miatt neki merjek-e vágni a 4. lombiknak úgy, hogy "csak" szteroiddal kezelnek, vagy szükséges-e valami hosszabb kezelés előtte? /A kezelőorvosom rám bízta a döntést/
Köszönettel: Csilla
A 3. sikertelen lombik után 1,5 hét múlva lenne a 4. /A lombikra a 0,6 AMH szintem miatt került sor/
Az elmúlt hónapokban minden hormonális, immunológia, genetikai és egyéb nőgyógyászati vizsgálatot elvégeztek. Minden hormon illetve egyéb vizsgálatok megfelelőek, kivéve:
A vizsgálatoknál inzulinrezisztenciát állapítottak meg, amit gyógyszeresen (500 mg Meforal/nap) helyrehoztak már csaknem 1 éve. Az immunológiai vizsgálatoknál az Anti-nukleáris antitest próba pozitív lett (erre az előző lombiknál szteroidot kellett szednem Medrolból 8 mg/nap). Az NK limphocyta sejtarány is normális (8,3%), viszont a TH1/TH2 arány (13) fokozott celluláris aktivitásra utal. 3A kérdésem az lenne, hogy ez utóbbi miatt neki merjek-e vágni a 4. lombiknak úgy, hogy "csak" szteroiddal kezelnek, vagy szükséges-e valami hosszabb kezelés előtte? /A kezelőorvosom rám bízta a döntést/
Köszönettel: Csilla
Tisztelt Csilla!
Mindezek birtokában a végső dötéshez az információ kevés. Próbálták-e az AMH szintet gyógyszeresen emelni?1. Th1-Th2 citokin arányának mérése . A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.
Mindezek birtokában lehet felelősséggel igennel vagy nemmel válaszolnom.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-11-01 12:22:40
Mindezek birtokában a végső dötéshez az információ kevés. Próbálták-e az AMH szintet gyógyszeresen emelni?1. Th1-Th2 citokin arányának mérése . A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.
Mindezek birtokában lehet felelősséggel igennel vagy nemmel válaszolnom.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-11-01 12:22:40
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}