Tisztelt Egresi!

Fontos, sok szülőt érintő kérdés tett fel. Ezek az ún. testépítő szerek valóban gyakran egy életre szóló károsodást okozhatnak főleg serdülő korban.
Sajnos a lányoknál elkezdett hormonális fogamzásgátlás gyakran korai vérzézavarokhozm PCOS-hez, meddőséghez vezethet. A fiúknál a normális nem érést is befolyásolhatja és nem ritkán impotenciához, meddőséghez vezethet. Éppen "elegendők" azok a hormonszerű anyagok, amelyeket élelmiszereinkben található. Ezzel kapcsolatban hivatkozom az elmúlt héten mejelent írásomra. A testépítők ugyanis egyre több fehérjét kivánnak bevinni, de milyet?
A szójáról egyre gyakrabban hallani, hogy az eddig pozitívan propagált hatásai nem bizonyítottak, vagy éppen ellentétes hatásukat fedezik fel. Milyen endokrinológiai elváltozást okozhat emberi vagy állati fogyasztás esetén?
– A szójabab több ún. fitoösztrogént, hormonszerű vegyületet tartalmaz, legfontosabb közülük a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A fitoösztrogének a szóját fogyasztó állatok szaporodását befolyásolják: rossz terméshozam esetén nő a növényben a koncentráció, ezáltal az őket veszélyeztető állatok szaporodása csökken. Tipikusan "endocrine disrupters"-nek nevezett vegyületek, amelyek megzavarják az állatok és emberek hormonháztartását. Mivel ezek az anyagok alapvetően a növény védekezését szolgálják, koncentrációjuk a földeken, illetve a tárolókban fellépő stresszfaktorok függvényében nő, így a szójatermékekben változó mennyiségben vannak jelen.
A hatásukat vizsgálva a szójaösztrogének hasonlítanak az emberi ösztradiolra (női nemi hormon), és kapcsolódva az emberi ösztrogénreceptorokhoz, hol ösztrogén, hol anti-ösztrogénhatást váltva ki. A hatásuk azonban nemcsak a koncentrációjuktól és a struktúrájuktól függ, hanem az ösztrogénreceptorok számától és eloszlásától a célszövetben, amit viszont például a szóját fogyasztó neme vagy kora határoz meg. Tehát a szervezetre gyakorolt hatása nem egyforma. A fitoösztrogéntartalom ráadásul szójafajtánként, termesztési helyenként és évjáratonként erősen ingadozik! Gyógyszerészeti termékekben az izoflavon-tartalom ugyan standardizálva van, de nem az egyes anyagok aránya, ezért például a genisztein tízszer olyan erős ösztrogénaktivitással rendelkezik, mint a daidzein.
– Az ázsiai kultúráról, különösen a japánokról ódákat zengenek, mennyire kevés a prosztata-, petefészek- és mellrák, amit a szójatermékek fogyasztásának számlájára írnak. Más adatok szerint éppen a szaporítószerveket érintő rákos megbetegedések terén egyáltalán nem áll jó helyen Japán.
– A távol-keleti emberek hormonális adottságai, életkörülményei és táplálkozási szokásai nem teszik ilyen egyszerűvé a magyarázatot. Más részről a japánok egészségesebb volta kapcsán az is elgondolkodtató, hogy éppen egy japán orvos, Hakaru Hashimoto írta le először az egyik leggyakoribb endokrin betegség, az autoimmun pajzsmirigygyulladás tüneteit az 1900-as évek elején. A fitoösztrogének hatásáról egyre több nemzetközi szaklap teszi közzé a kutatásokat, melyek eredményei közül csak egy, hogy termékenységi zavarokat okozhatnak. A vizsgálatok szerint a nők menstruációs ciklusa meghosszabbodott, férfiaknál viszont a spermiumok száma csökkent a szójatermékek fogyasztásakor. A rákos megbetegedésekre már 2008-ban felhívták a figyelmet a szójaalapú takarmányozás kapcsán, a genisztin és genisztein pedig beigazolódott, hogy a mellráksejtek növekedését fokozza. A vizsgálatok során a szója megvonásakor a tumorok messzemenően visszafejlődtek. Mindemellett a szója hatását a mellrákra sajnos a jelenleg intenzív kutatás ellenére is homály fedi.
– A roboráló, izomnövelő, fogyást segítő diéták alapelemei gyakran a szója és a belőle készült ételek, mint a tofu, tempeh, miso, stb. Igaz az, hogy a feldolgozott, fermentált szójatermékek veszélytelenek?
– A fermentált szójatermékek nem nevezhetők egészségesebbnek, a nemzetközi szakmai lapokban közzétett kutatási eredmények a tofu fogyasztásánál is riasztóak voltak. A szójaösztrogéneknek az agyi ösztrogénreceptorokra gyakorolt hatása miatt állatoknál agresszív viselkedést, illetve emlékezetromlást mutattak ki. Ez egy 8000 fős vizsgálatnál hasonló eredmény született, a demenciarizikó növekedését, sőt az agy zsugorodását már heti két adag tofu rendszeres elfogyasztása esetén igazolták. Az eredmény nem meglepő, mivel az ösztrogének az agyi neurális struktúrák fenntartásában is fontos szerepet játszanak. Összességében az endokrin betegségek riasztó mértékű megszaporodása miatt endokrinológusok nem javasolják a szójatermékek fogyasztását. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nyugati kultúrában sokszor rejtett módon, a kenyérfélék, felvágottak, édességek, tejtermékek, vagyis a feldolgozott élelmiszerek alapanyagként kerül fogyasztásra a szója, kontrollálatlanul. A növényi fehérjebevitel számos más módon, borsó, bab, stb. fogyasztásával is megoldható, mindenekelőtt a kiegyensúlyozott táplálkozást kell szem előtt tartani – csodaszerek helyett. C vitamint használhatja, de hormonszerű adagok bevitelétől óvakodjon!
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-02-27 16:43:10