SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Balogh Andrea


Balogh Andrea
Gyerekpszichológus

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/355-01-77
E-mail: andibalogh@yahoo.com

Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Témakörök

összes téma      agresszivitás     alvási  problémák     alvásproblémák     alvászavar     anorexia     anya gyermek kapcsolat     anyától való elszakadás     autisztikus tünet     autisztikus tünetek gyermekkorban     bepisilés     beszédfejlõdés     bizalom     bölcsõde     bölcsödébe járás     bulémia     dackorszak     depresszió     deviancia     deviáns viselkedés     diszlexia     dühkitörés     dühkitörések gyerekkorban     egocentrizmus     éjszakai alvászavar     éjszakai bepisilés     éjszakai cicizés     éjszakai felébredés     éjszakai nem alvás     elalvási problémák     enurézis nocturna     érzelmi elengedés     érzelmi elfojtás     érzelmi elfojtások     érzelmi labilitàs     érzelmi  regresszió     érzelmi regresszió     étkezési probléma gyermekkorban     evésproblémák     evészavarok     falánkság     fejlõdési zavarok     félelem     félelemérzet     félénkség     figyelemzavar     gyereknevelés     gyermek étvágytalanság     gyermekagresszivitás     gyermekbarátság     gyermekfegyelmezés     gyermekkori agresszivitás     gyermekkori alvási problémák     gyermekkori bepisilés     gyermekkori dackorszak     gyermekkori dadogás     gyermekkori depresszió     gyermekkori dühkitörés     gyermekkori dühkitörések     gyermekkori étkezési problémák     gyermekkori  félelem     gyermekkori félelem     gyermekkori félelmek     gyermekkori hajtépés     gyermekkori hiszti     gyermekkori  kényszer     gyermekkori kényszeres viselkedés     gyermekkori kleptománia     gyermekkori leválási szorongás     gyermekkori önbizalomhiány     gyermekkori önértékelési problémák     gyermekkori önkielégítés     gyermekkori pánik     gyermekkori pánikbetegség     gyermekkori sírás     gyermekkori  széklet probléma     gyermekkori széklet problémák     gyermekkori  szorongás     gyermekkori szorongás     gyermekkori táplálkozási zavar     gyermekkori tikelés     gyermekszexualitás     hajtépászás     hajtépkedés     haláltól való félelem     hasfájás     hiperaktivitás     hiszti     hiszti kezelés     hisztizés     homoszexualitás     ikernyelv     indigó gyerekek     iskolaérettség     iskolafóbia     iskolai magatartásproblémák     iskolai szorongás     iskolaváltás     kamaszkor     kamaszkori problémák     kényszerbetegség     kényszercselekvés     kényszeres cselekedet     kényszeres tünetek     kényszeres viselkedés     kényszeresség     kényszermozgások     képzeletbeli barátok     kétnyelvûség     kleptománia     koraszülött     körömrágás     kudarckerülõ attitûd     leválás     leválási  szorongás     leválási szorongás     magatartás zavar     magatartásbeli problémák     magatartászavar     mániákus viselkedés     megfelelési kényszer     megkésett beszédfejlõdés     nevelési tanácsadás     önértékelési probléma     önértékelési probléma gyermekkorban     önértékelési problémák     önstimulálás     ovis problémák     óvodába járás     óvodai beszoktatás     óvodaváltás     óvónõ gondok     pánik     pánik gyermekkorban     pánikbetegség     pelenkáról való leszoktatás     pótcselekvés     pszichoszomatikus tünetek     rajzolás     regresszió     remegés     serdülõkori problémák     sírás     széklet elengedés     széklet visszatartás     széklet visszatartása     székletvisszatartás     székrekedés     szekunder enuresis     szekunder enurézis     szeparációs szorongás     szobatisztaság     szobatisztaságra nevelés     szobatisztaságra való nevelés     szociális éretlenség     szociális érzékenység     szoptatás     szorongás     szorongás gyermekkorban     szorongások     szülõkkel alvás     tanulási problémák     tanulásproblémák     teljesítmény szorongás     teljesítményszorongás     testvér féltékenység     testvér születés     testvérféltékenység     tikk     ujjszopás     válás     viselkedés problémák     viselkedés zavar     viselkedésbeli probléma     viselkedésbeli problémák     viselkédeszavar     viselkedészavar     viselkedészavar gyermekkorban     vizelet visszatartás     vokális tikk  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Andrea!

Kisfiam 10 éves, 4. osztályos. Az 1. osztályt egy vidéki város két tannyelvű általános iskolájában kezdte, kitűnő eredménnyel .Válás után, mivel egyedül nevelem őt és nővérét, egy jobban fizető állás miatt a főváros jó nevű kerületébe költöztünk, ahol 2. osztálytól kapcsolódott be a jelenlegi osztályába. Beilleszkedésben segítséget nem kapott, a második héten behívott a tanító néni, hogy a gyerek nehezen kezelhető. Már akkor úgy éreztem, "megbélyegezték". Folyamatosak voltak a beírások, intők, bár az érdemjegyei nagyon jók voltak, 4-es és 5-ös lett minden tantárgyból! Elkeseredésemben a családsegítő szolgálatnál kötöttünk ki, ahol nem találtak viselkedési zavart,de lelki okokat igen, a válás, az költözés, és első sorban az apa hiánya miatt (külföldre költözött, évente kb. 2x2 hónapot látják), illetve INPP kezelést javasoltak a figyelem és mozgáskoordinációs zavarai miatt.
Bár a szakvéleményről másolatot kapott az iskola is, de a tanító néniktől segítsége nem kapunk, nincs türelem, megértés, csak szidás, beírás, osztályfőnöki figyelmeztetés,megrovó. Pedig tisztelettudó,intelligens,barátságos,kedves, nagyon okos kisfiú, kiváló focista és sportoló. Sosem bántotta meg társait, nem beszél csúnyán,illemtudó és kimagasló a közösségi munkában. De tanárai állandóan behívnak, üzennek, hogy szétszórt, izeg-mozog, fegyelmezhetetlen, zavarja az órai munkát, betegséget szimulál? (hányinger, hasfájás),hiányos a felszerelése,sőt gyakran hazudik!
Odáig jutottunk, hogy már a kirándulásra sem viszi magával a tanító néni és a jegyei is romlottak.
A fiam azt mondja, úgy szeretne jó lenni, de nem tud! A szívem szakad meg érte!
Mikor a gyermekem egy beírást követően megemlítette, hogy utál oda járni és másik iskolába akar menni, azt a választ kapta, hogy "alig várom, egy gonddal kevesebb!"
Esetleg egy iskola váltás megoldaná a gondjainkat?

Köszönöm válaszát!
Kedves anyuka!

Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők/tanárok tűrőképességét, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. A fel nem dolgozott érzelmi tényezőket figyelembe véve, azt gondolom, h a viselkedése egy figyelemfelkeltő faktor, amely azt jelzi, h gond van, segítsetek. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:51:04
Olvasói értékelés: 5/5
Kedves Andrea!

Kisfiam, Balázs 5 és fél éves, egy kedves, figyelmes, de érzékeny kisgyermek. 5 éves korában került óvodába, nem voltak túl nagy nehézségeink sem a beszoktatásnál, sem pedig az elmúlt fél év során. Az óvónénik elmondása alapján nagyon segítőkész (sokszor Ő a napos is), jól viselkedik. Amiért a segítségét, véleményét szeretném kérni az az, hogy egy pár hónapja otthon ezeknek a tulajdonságoknak teljesen az ellentéte. Amit megfigyeltünk, hogy mintha nem hallaná amire kérjük (egyszer régebben már voltunk hallásvizsgálaton is, mert sokszor van fülkürt hurutja és ellenőrizni szerették volna a hallását. Ott nem találtak hallásproblémát). Nem akar mosakodni, öltözködni, enni is nehézkesen eszik. Ha a mamát szeretnénk meglátogatni, vagy esetleg játszótérre mennénk, akkor sem hajlandó elkészülni. Inkább játszik, vagy ugrándozik, könyveket nézeget , de nem készülődik, sőt "rossz néven veszi", ha már többször kérlelem (csak hangosabb szóra kezd el készülődni, utána pedig veszekszik, néha sajnos sír is). Ha oviba megyünk, akkor is ugyanez a helyzet!
Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Anikó
Kedves anyuka!

Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők tűrőképességét, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:46:33
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Doktornő! 7 éves és egy 15 hónapos kislány anyukája vagyok, a nagyobbik lányommal kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Idén első osztályos és a hisztik kb hetetente mindig előjönnek nála, ami számomora nagyon érdekes, hogy legtöbbször a semmin húzza fel magát, és mindig azt mondja nekem, hogy nyugtassam és öleljem meg, amikor odamegyek hozzá, beszélgetni próbálok vele, megölelni akkor rendszerint eltol magától hagyjam őt békén, amint ki akarok jönni a szobából, vagy arrébb megyek tőle elkezd ordítani, csapkod, kiabál sokszor üti a lábát, hogy menjek vissza és nyugtassam meg. Ha visszamegyek az is baj, mert megint elküld, ha nem akkor üvölt. Sokszor eltart egy félóráig is míg megnyugszik. Próbálom elterelni a figyelmét, itatnék vele egy pohár vizet, vagy kivinném a levegőre - ez van hogy segít, de van hogy nem enged semmit. Néha viszont annyira összegyűlik bennem a feszültség, vagy fáradtabb is vagyok, hogy kiabálok vele, ami megint csak egyikünknek sem használ. Régebben is voltak nála ilyen hisztik, igazából mindig akkor mikor kettőség alakul ki benne: akarja is meg nem is, mintha félne megcsinálni valamit, de közben nagyon szeretné - ilyenkor is előjön a kiabálás, csapkodás. Egyébként az iskolában nincs semmi gond vele, nagyon kitartó, szorgalmas, barátságos, csak itthon tör ki rajta. Sokszor mondja azt is a hisztik után, hogy ő unatkozik, ő nem tud mit csinálni - hiába adok neki ötleteket, csak nehezen oldódik fel. Valamit elrontottunk a nevelésében, vagy nagyon fáradt az iskola után, esetleg idegrendszeri eredetű probléma húzódik meg a háttérben? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves anyuka!

Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők tűrőképességét, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:41:54
Olvasói értékelés: 5/5
Tisztelt Doktornő!

Mint kétségbe esett anyuka fordulok Önhöz tanácsért. Van egy kislányom, aki 3 éves lesz júliusban. Körülbelül két hónappal ezelőtt komoly problémák kezdődtek a lányomnál. Nincs szorulása, mégis visszatartja a kakit. Elbújik, leül a szönyegre és azon görcsöl, hogy visszatartsa a kakilást. Próbálom lassan szokatni a bilire és a wcre, ami a pisilésnél remekül működik, viszont kakilni nem hajlandó sem a pelenkába sem máshová. Mondja, hogy fáj a hasa, de mégsem kakil. Már kapott természetes székletlazítót is, de semmi. Ha netán mégis sikerül valahogy megkakiltatni, szinte hisztis rohamot kap, és a kaki kinyomásávan egyidőben elkezd öklendezni és azonnal hányni. Minden egyes alkalommal. De ez a hányásos reakció jelentkezik akkor is, ha bemegyünk egy épületbe,ahonnan azonnal "menekülni" akar, és akkor is ha ideges vagy egyéb más negatív, stresszes hatás éri. Kicsit hiperaktív, testvére nincs, óvodába még nem jár, folyadékot többet is iszik mint kellene(szerintem), és a táplálkozás sem mondhato rendszeresnek sajnos, hiába figyelek rá. Teljesen tehetetlen vagyok és kétségbe vagyok esve, hogy mit ronthattam el és fogalmam sincs hogyan tudnék neki segíteni. Nagyon aggódom! Kérem szépen segítsen! Köszönettel: Lizie
Kedves anyuka!

A székletvisszatartás hátterében érzelmi elfojtások sokasága áll. Nem engedi el a kakit, azaz nem engedi el az ő percepciójából megélt szorongásokat. Szorongás=szorulás. Nagyon sok gyerek küzd ezzel a problémával és azt gondolom h ezt nem tudja egyetlen gyermek sem kinőni, legfentebb a szorongás más megnyilvánulási területeket ölt majd. Mindenképp pszichológiai segítség szükséges. Ha gondolja, keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:33:55
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
Véleményét, segítségét szeretném kérni. Most 3 éves lányomnál 2014 nyarán kezdtük a szobatisztaságot, mert örömmel és ügyesen kezdte magától használni a wc-t. Néha pár csepp a mai napog becsurrant, de ezt még a korára való tekintettel nem is vettük problémának, sosem szidtuk érte, max mondtuk, hogy probáljon picit előbb szólni. De összeségében ügyes volt, mondig jelezte, ha menne. Pár hete azonban jóval nagyobb baelesetek, becsorgások, sőt, teljes bepisilések vannak, amiket ráadásul nem is jelez. Ha pedig megkérdezzük, annyi a válasza, hogy nem szólt, hogy pisilni kell. Családi környezetben nincs változás, ovival pár hete kezdték az úszást, arra gyanakszunk ez váltotta ki nála pszihésen. A kérdés, hogyan tudnánk átsegíteni ezen? Nem gondolnám, hogy ki kellene vonni az úszásból, mivel alapvetően úgy tűnik, hogy szívesen megy, de való igaz, hogy ha velünk is volt eddig medencében, vízben volt benne félélem, de kiváncsiság is. Mivel még nincs annyira jó idő, félek, hogy megfázik, ha az udvaron nem veszik észre időben, így inkább kértem, hogy pelusba vigyék ki. Alváshoz még délután is használjuk, így nem idegen neki, de nehezen veszi fel, mert tudja, hogy nem kéne már neki. Azzal vagyunk bajban, hogy eröltessük, eröltethetjük-e a pelust, illetve hogy próbáljuk a szorongást oldani? Jó-e, ha közösen gyakran megyünk uszodába, élményfürdőbe? Köszönöm, Enikő
Kedves anyuka!


- Háttérben állhat vesefejlődési rendellenesség, húgyúti fertőzés, pszichés szorongás, regresszió.
Pszichológiai módszerek a probléma kezelésében: önbizalom fokozása, a gyermek pozitív hozzáállásának erősítése.

Tanácsok:
-Fontos, hogy a gyermek is készen álljon a szobatisztaságra
-Türelemmel, szeretettel kezeljük ezt a problémát, soha ne büntessük a gyermeket a bepisilés miatt.
-Ugyanakkor például nagyobb gyermek esetében meg lehet kérni, hogy segítsen az ágyneműcserében(amennyiben éjszaka is előfordul), hogy a felelősségérzetét kiépítsük.
Győződjünk meg arról, hogy nem húzódik valamilyen félelem a háttérben.

Mindenképp javasolnék egy személyes konzultációt,ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:


Balogh Andrea
2015-04-28 16:32:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Doktornő! Kisfiam 3 éves.Nagyon ügyes önálló öltözködés,wc,kézmosás stb...A probléma melyben tanácsot kérnék a következő:Nem akar egyedül étkezni.Nem válogatós nagyjából mindent megeszik csak tegyem a szájába.Igaz elismerem hibámat ezt én rontottam el mikor kisebb volt s volt egy rosszul evő periodusa csak hogy egyen lefoglaltam tv,játék és etettem.Ez ügye kényelmessé vált számára s most nagyon nehezen érem el hogy velünk egyedül étkezzen.Az oviba is ez a gond nem eszik semmit.Inni iszik csak az evéssel küzdünk.Próbáltam hogy mondtam ha nem eszel egyedül akkor éhes maradsz,nem segítettem neki de inkább nem evett.Ha a szájába tettem a falatot úgy evett.Tudom ez rossz szokás az én hibámból de nem tudom hogy javíthatnám ki.Most kezdtük az ovit,s reggel eszik mikor megetettem meg délután ha hazajön.Még a leveseket egyedül elkanalazza meg ha kedve van azt vettem észre de zömében csak akkor eszik ha segítek neki.Kedves Doktornő mit tanácsol hogy javíthatnék ezen a rossz beidegződésen.Tisztelettel:egy 3 kisfiú anyukája
Kedves szülő!

Az étkezés problémájának a hátterében én leválási szorongást, érzelmi regressziót vélek felfedezni a leírtak alapján, amit mindenképpen kezelni kell, elsőként egy szülői konzultációt javasolok önöknek, ahol részletesen át tudunk beszélni egy fejlődés történetet és annak megfelelően kezelni a kialakult állapotot. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:25:23
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
6 éves kislányommal rokongyerekek (hasonló korú kislányok) szexuális játékot játszottak, majd lelkére kötötték, hogy ez titok. Kislányom elmondta, hogy titkosat játszottak, majd megbeszéltük, hogy nekünk elmondhat bármit, nem szidjuk le. Elmesélte, hogy csókolóztak, puszilták egymás cicijét, nunóját. Én leginkább csak kérdezgettem, érdeklődtem, csak annyit mondtam el, hogy ne engedje, hogy más a nunójához nyúljon. A kislányokkal azóta nem találkoztunk, viszont van egy ovistársa, akivel gyakran játszik együtt ovi után, ilyenkor bezárkóznak, a kistesókat elüldözik, orvosost játszanak és közlik, hogy titkos.
Kisebb korában megbeszéltük, amikor nunózott, hogy nem baj, de csak fürdés után, nehogy megbetegedjen, meg hogy ezt mások előtt nem illik, nem tiltottuk.
Amikor összekerülnek a kis barátnővel, akkor ha tehetik ezt a "titkos orvososdit" játszák. Valahogy nem vagyok kibékülve vele, nem tudom hogy kezeljem.
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves anyuka!

Érdemes lenne eljönnie egy szülőkonzultációra, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot, hiszen annyi kérdés ill. alternatív megoldási lehetőség van egy ilyen állapot körül, h leírni képtelenség lenne. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:21:49
Olvasói értékelés: 5/3
Kedves Doktornő! Kisfiam 3 éves és nem akar egyedül étkezni.Tanácsot kérnék hogy szoktassam le arról hogy én etessem.Én rontottam el tudom mikor volt egy rossz evő időszaka csak hogy egyen engedtem az asztalnál játszani,tv-t nézni én pedig etettem.Most próbálom erről leszoktatni a leveseket még kikanalazza de a másodikhoz már hozzá se fog ha nem etettem inkább nem eszik.Most került oviba ott is probléma nem eszik semmit csak a reggeli van benne amit itthon megetetek vele,s délután eszik ha hazajön de addigra olyan éhes de akkor se enne egyedül.Segítséget kérnék,tanácsot a doktornőtől.Előre is köszönöm egy anyuka.
Kedves szülő!

Az étkezés problémájának a hátterében én leválási szorongást, érzelmi regressziót vélek felfedezni a leírtak alapján, amit mindenképpen kezelni kell, elsőként egy szülői konzultációt javasolok önöknek, ahol részletesen át tudunk beszélni egy fejlődés történetet és annak megfelelően kezelni a kialakult állapotot. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:17:09
Olvasói értékelés: 5/5
Kedves,Andrea!Van egy17 éves lányom,aki mondhatni egy elit gimnáziumba jár.Már a második évben szorongásos tünetei jelentkeztek,sajnos.Van olyan,hogy ki kell állnia az ablakba (órán),vagy olyan is volt,hogy ki kellett mennie az udvarra,annyira rosszul érezte magát.Előfordult,hogy az iskolába se tudott bemenni.A tünetek alapján megállapítottam,hogy pánikszerű rosszullétei vannak(emelkedett pulzus,hányinger,izzadás,szédülés),sajnos én pánikbeteg vagyok,azért tudom ilyen jól.Gyermekem 4-es tanuló,de sajnos ez itt nem jó,az osztály fele kitűnő.Ezt több tanár is kihangsúlyozza,ami nagyon sértő és megalázó.Általános iskolában mindig a legjobbak közt volt,egy talpraesett,magabiztos lány volt.Az önérzete,maga becsülése kezd átalakulni.Gondolkoztunk iskolaváltásban,de még nem mertünk belevágni.Van még két éve hátra(5 éves a suli),nem mindegy,hogyan telik el,és nem akarom,hogy tönkremenjen idegileg.Ön mit tanácsolna nekünk?Nagyon számítok a véleményére!Pszichológushoz nem akar menni.Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves szülő!

A leírtak alapján én is pánikbetegségre gyanakszom, de természetesen egy diagnózishoz és az annak megfelelő kezeléshez elengedhetetlen a személyes konzultáció. Első körben célszerű lenne önnek eljönnie egy szülői konzultációra, ahol részletesen át tudjuk beszélni a hátteret, ezt az állapotot, és azt is h hogyan tovább az iskolaváltást illetően. Ha gondolja keressenek meg,szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:13:24
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves doktornő!
Kislányom 3,5 éves, még bölcsis. Szeptemberben szeretnénk, ha óvodába menne. A gondozónők gyermekpszichológushoz küldtek minket, ahova be is jelentkeztünk, 3 hétre kaptunk időpontot. De sajnos most még 3 héttel eltolták az időpontot, így türelmetlenek lettünk kissé, és szeretnénk egy véleményt, mielőtt sorra kerülünk.
A kislányomról kapott jellemzésből idéznék:

"Blanka 2013 szeptemberében került a csoportba. Az adaptációja nagyon nehéz volt, nehezen és sok idő után békélt meg a bölcsődei élettel. Hetekig sírt, és körbe-körbe járkált a csoportszobában. A felnőttek, és csoporttársai közeledését nem fogadta el. A bölcsődében eltöltött hónapok során nagyon sokat fejlődött minden téren. Elkezdett beszélni, sokat mosolyog. A felnőttekhez (de csak a gondozónőihez) ragaszkodik, nyitott. Játéka is kezd a korához fejlődni, sokáig, elmélyülten játszik. Konfliktusba a társaival szokott kerülni, mert Blanka nem tűri el, ha játék közben valamelyik társa a közelében van. Ilyenkor dühös, hangos sikítással tudatja a gyerekekkel, hogy menjenek el tőle. Hosszú ideig Blankát mi sem érinthettük meg, ezt a társainak ma sem engedi. Ilyenkor dühösen csapkod a kezével, vagy csendben elhúzódik. Vannak esetek, mikor Blanka saját maga kapcsolódik be a játékba, ilyenkor tűri az érintést (szituációs játékoknál).
Több esetben ok nélkül sír, ő maga sem tudja megmondani, hogy mi váltotta ki a sírást. Ebben az esetben gyakran önmagából kikelve dühöng. Arckifejezése megváltozik és sokszor a körmét vagy a kezét rágja. Teste megfeszül és remeg. A vigasztalásra sem reagál, önmaga kéredzkedik ki arcot mosni, ez nyugtatja meg.

Tűkön ülve várjuk válaszát, és előre is köszönjük.

Két aggódó szülő!
Kedves szülő!

Megértem az aggodalmukat, de egy óvodai vélemény alapján nem lehet diagnózist felállítani, mindenképpen személyes konzultáció szükséges. A leírtak alapján, igen összetettnek tűnik a probléma, ha gondolja keressenek meg, én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:09:06
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő! Azzal a problémával fordulok önhöz,hogy a kisfiam most szeptemberben lett első osztályos. Eddig az ovodában sem volt vele semmi baj,itthon is vidám energikus gyerek volt.
Az iskolában nem volt eddig probléma ,viszont valami megváltozott. 2 hete az oszályfőnőke arra panaszkodott,hogy minden apróságon elsirja magát.Értem ezt az alatt ,hogy nem találta meg a füzetét vagy lemaradt az órán.Volt olyan hogy fel kellett hivnia a tanárnőnek,hogy hogy váltunk el reggel a gyerekkel egymástól mert azért sir,hogy lesz e gyógytestnevelés óra vagy nem és én tudok e róla,pedig aznap reggel megbeszéltük mikorra megyek érte. Itthon leültem vele,nagy nehezen elárulta,hogy attól fél,hogy rossz tanuló lesz és elsirta magát.Az iskolában egyáltalán nincs rá panasz,az egyik legjobb tanuló az osztályban ,a magatartásával sincs probléma.Azóta minden reggel leellenőrizzük,hogy minden benne van e a táskában vagy mit hol talál.
A tanárnő elültette mellőle a padtársát,mert az a kisgyerek meg sose figyel az órára ,rosszalkodik.Miután multhéten egyedül ült semmi probléma nem volt,sőt azt mondta nagyon jól érezte magát.
Ma reggel ahogy bementünk az iskolába már könnyes volt a szeme és csak annyit mondott ,hogy aggódik.Hogy miért azt nem mondta meg.Próbáltam bátoritani kevés sikerrel,és amikor hazafelé jöttem,kint voltak az udvaron és láttam,hogy csak egyedül kóborol az udvaron,épp odament hozzá a tanitó néni.
Egyedüli gyerek,sajnos a környezetünkben korabeli sosem volt igy nem ugy nött fel,mint akinek 1 vagy több testvére van,ugy érzem mintha nem tudna kapcsolatot teremteni a többi gyerekkel.Most van úton a kistestvére,talán ez a probléma?Kérem segitsen mert tanácstalan vagyok.Válaszát előre is köszönöm.
Kedves szülő!

Azt gondolom h a szocializációs szorongáson túl, más olyan élmények is érhették a gyerekét, amelyeket nem tud feldolgozni, és ez által az önértékelése egyre mélyebb szintre kerül, amelyet természetesen a kistesó érkezése is bezavarhat. Összetett a háttér, azt gondolom, h mindenképp érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust.Ha gondolja keressenek meg, én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:06:18
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!

Kisfiam 9 éves és nagyon szorong, ami odáig vezetett, hogy folyamatosan megy neki a hasa és nagyon zavarja őt. Elkezdték emiatt már az iskolatársai is csúfolni. Ebben szeretném a segítségét kérni!Előre is köszönettel!
Kedves szülő!

Mivel már a szorongásokat szomatikus tünetek is kísérik, célszerű minél előbb gyermekpszichológushoz fordulniuk. Ha gondolja keressenek meg, én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-04-28 16:01:38
Olvasói értékelés: 5/5
Az szeretném kérdezni, hogy unokám 3 és fél éves, pisiben teljesen szobatiszta éjjel-nappal már 1 éve, de kakálni csak a pelenkába kakál, milyen probléma állhat ennek a hátterében és kell e vinni valahova a gyereket e miatt?
Kedves nagyszülő!

Azt gondolom, h első körben a szülőkkel kellene leülni egy konzultáció erejéig, mert ebben a korban ez már nem egy természetes jelenség. Egy feltáró jellegű beszélgetést követően, meg tudom majd állapítani, h szükséges a gyereknek pszichológiai támogatás, avagy sem. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:


Balogh Andrea
2015-03-22 07:21:41
Olvasói értékelés: 5/5
Kedves Doktornő!

Fiam 11 éves, év elején új iskolát kezdett. Jó képességű gyerek, de nem hajlandó a tanórákon jegyzetelni, a füzetébe írni. Mit tehetnék, hogy ez megváltozzon? Tudom, hogy nem igazán sikerült beilleszkednie a már kialakult klikkekbe, de azzal, hogy órán nem dolgozik, a házifeladatait nem mindig készíti el csak a saját jegyeit rontja le és nem lesz nagyobb elismertsége az osztályban. Látszólag, a figyelmeztetések és az órai munka miatti kis egyesek sem érdeklik. Kérem adjon tanácsot, mit tegyek, hogy hajlandó legyen órán dolgozni és főképp a füzetébe írni.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves anyuka!

Mivel ez az állapot már hónap óta tart, azt gondolom h a kisfia viselkedése jelzés értékű arra vonatkozóan, h valami nincs vele rendben érzelmileg. A viselkedésének az oka, személyes konzultációk során kideríthető és akkor annak megfelelően kezelhető ez az állapot. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-16 19:22:05
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
5 és fél éves a kisfiam. Mostanában azt vettem észre rajta, hogy ha megfenyítem, kiabálok vele elkezd sírni és közben remeg. Testileg soha nem bántottam ha rosszaságot csinált vagy nem fogadott szót inkább beküldtem a szobájába és mondtam neki ha lenyugszol majd kijöhetsz. Persze néha engem is kiakaszt és kiabálok vele de soha nem bántottam testileg és most a síráshoz társult ez a remegés ami nem tudom mitől van. Erre lennék kíváncsi. Köszönöm a válaszát.
Kedves anyuka!

A remegést a gyerekeknél ebben a korban, erős érzelmi ingerre adott válasz válthatja ki, a félelemérzet ebben a korban sokkal fokozottabb formában jelentkezik. Átmeneti ez az időszak, de ha hosszabb időn keresztül fenn áll, és más tünet is társul hozzá, mindenképp érdemes gyermekpszichológiai segítséget igényelniük.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-16 19:16:34
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves DR.Nő!

Párkapcsolatban élek de, nem élünk még együtt. Van egy 3 éves korú kisfiam. A párommal születése óta együtt vagyunk (nem ő a vér szerinti apa) de szereti nyit felé folyamatosan. Ezt a fiam semmiben nézni, nem közeledik, sőt ha olyan a kedve át is néz rajta. De apának szólítja és igényli , hogy menjünk hozzá aludjunk ott napközben beszél róla, emlegeti lelkesen. De ha jelen van akkor minimálisra csökken az érdeklődése az apa iránt.
Szeretnénk összeköltözni, együtt élni.
Mit tudok tenni, hogy előre segítsem a kapcsolatukat?
Kedves anyuka!

Azt gondolom mindenképp érdemes lenne találkoznunk egy konzultáció erejéig, ahol részletesen át tudjuk beszélni a kisfia ezen viselkedéseit és megoldást találni arra, h kimozdítsuk őt ebből az állapotból. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:





Balogh Andrea
2015-03-08 09:18:53
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Doktornő!
Van egy hét éves, első osztályos kislányom. A tanév elején is voltak ilyen gondok, hogy reggelente sírva hagytam ott az iskolába. Ez kb. egy hónap után megszűnt, de múlt szerdán újra elkezdődött. Látszik rajta, hogy nem akar sírni, tegnap sikerült neki annyira megállni, hogy épp csak könnyezett egy kicsit, amiről nem vettem tudomást. De ma már megint sírt, és ilyenkor be sem akar menni. Nem kísérem be, mert év elején is ez vált be, hogy a kapunál elbúcsúzunk, mert ha bementem csak még rosszabb volt a helyzet.
A tanító néni szerint mire elkezdődik az óra már nincs gond, otthon sokat mesél a suliról. Viszont ha kérdezem, hogy miért sír, vagy valami bagatell dolgot talál ki, vagy azt mondja, hogy hiányzom neki. Sajnos csak én tudom vinni iskolába, mert a férjem olyan munkarendben dolgozik, hogy nagyon ritkán tudná vinni.
Az iskola nekem túl szigorúnak tűnik, nagyon sok a szabály, és szerintem nagyobb a követelmény, mint más iskolákba, de ezt csak hallomásból tudom, tapasztalatom nincs. Ami nekem rossz, hogy mindig csak azt hallom, hogy mi az ami nem megy, mi az ami nem jó. Rendetlen a gyerek, nem figyel, nem megy a matek, nem megy az írás, nem megy az olvasás. Nem tudom, hogy ezt mennyire éreztetik vele, annyit tudok, hogy a kislányom olyan ember, akinek kell a motiváció, a pozitív megerősítés, a dícséret. De szerintem itt nem sokat kap.
Viszont sokszor beszéltem a tanítónénivel és szerinte nincs gond.
Kérdésem az lenne, hogy mi lehet a gond. Lehet, hogy csak nekem csinálja a "műsort"? Vagy gondolkodni kellene másik iskolában?
Előre is köszönöm
Baloghné Csöndör Adrienn
Kedves anyuka!

Nagy valószínűséggel teljesítmény szorongás állhat a kislánya viselkedésének a hátterében, és ezt az iskolai rendszer tökéletesen meg is erősíti benne. Azt gondolom mindenképp érdemes lenne találkoznunk egy konzultáció erejéig, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-08 09:12:38
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kislányom 1 hónap múlva lesz 4 éves és még nem jár óviba,mert szeptemberbe elkezdtünk,de kivettem ,mert nem csinált semmit az óviban csak ácsorgott és esténként 1óra sírás volt alvás elött és sorolta a sérelmeit.Nagyon visszahúzódó gyermek,de mára már sokat bátorodott.Kevesetvan gyermekek között heti kb.3 órát és heti k.3 órát van csak tőlem távol.Azt mondták a nevelési tanácsadóba,hogy érzelmileg még nem volt érett az elváláshoz,de 4 évesen van egy változás a gyerekeknél és akkor már vihetem.Másik óviba irattam be,mert itt "kiabálos volt az egyik óvonéni".Az új óviba bizom az óvonénikbe.Kérdésem,hogy mikor vigyem óviba most a tavasszal,v csak szeptemberbe?Félek ha szeptemberbe viszem már nagyobb lesz és talán még nehezebben illeszkedik be?Nem ártok neki ha 4és fél évesen viszem csak óviba és addig szinte csak velem van?
Kedves anyuka!

Ahhoz, h ezekre a kérdésekre valóban szakszerű választ tudjak önnek adni, ismernem kellene a kislányát és látnom azt, h valóban megtörtént-e a leválás avagy sem. Amennyiben még nem, akkor érdemes ősszel kezdeni az ovit. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-08 09:07:00
Olvasói értékelés: 5/5
Tisztelt Andrea!

Szeretnék segítséget kérni. Van egy 12 éves fiam akit piszkálnak az iskolában. kezdődött azzal, hogy járt egy általános iskolába ahol piszkálta egy pár gyerek meg bántotta. Addig fajult a dolog, hogy elvittem egy másik iskolába. Ebben az iskolában 2 évig nem igazán volt probléma, de most egy pár hónapja itt is piszkálják csúfolják. A fiam vékony alacsony félős gyerek nem mer visszaválaszolni nem mer visszaüti. Már voltam az osztályfőnöknél voltam az igazgatónál beszéltem az egyik gyerek anyjával, mert egy közösségi oldalra felrakott az egyik gyerek egy a fiamat sértő képregényt. Nem történik semmi. Nem tudnak hatni arra a pár gyerekre. Az igazgatónő elmondta, hogy mindig ezzel a pár gyerekkel van probléma napi szinten. Az a baj, hogy nekem ennyi nem elég attól az én fiam sírva jön haza az iskolából és nem akar iskolába járni a jegyei leromlottak. Mindig azt hallom, hogy a gyerek próbálja megvédeni magát szóljon vissza üssön vissza, de az én fiam nem mer főleg, hogy sokkal nagyobbak az osztálytársai. Kérem segítsen mit csináljak, vagy hová forduljak hogy megszűnjön ez az állandó piszkálódás. Már arra gondoltam beíratom valami önvédelmi sportra hátha nő az önbizalma, de az is mire megtanulé valamit hogyan védje meg magát hosszú idő.
Válaszát előre is köszönöm. Erika
Kedves anyuka!

Amennyiben ez a fajta félénkség önértékelésbeli problémából, szorongásokból fakad, érdemes lenne vele foglalkozni gyermekpszichológusként. Azt gondolom, h a folyamatos iskola váltás nem gyógyír erre a problémára, mert bárhol találkozhat a kisfia olyan gyerekekkel, akik magatartása hagy maga után kívánni valót. Őt kell megtanítani arra, h hogyan kezelje ezeket a helyzeteket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-08 09:02:53
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Doktornő!
Van egy 9 éves öcsém aki nekem, anyukámnak és a nagyszülőknek visszaszól. Főként engem szokott piszkálni, megfenyegetni minden félével, káromkodni, lek*urvazni . Ezt az iskolában tanulja a többi gyerektől. Édesanyám egyedül nevel minket és nagyon kivan idegileg, ezért kérném a segítségét. Van ellene valami gyógyszer?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves testvér!

Ilyen jellegű viselkedésre nincs gyógyszeres segítség, azt gondolom, h az édesanyjával kellene találkoznom egy személyes konzultáció erejéig, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket, . Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-03-08 08:56:17
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja