Homoszexualitás. Egy szó, amelyet ha meghallunk, felkapjuk a fejünket. Egyre nagyobb gyakorisággal fordul elő környezetünkben, hol negatív, hol pozitív előjellel. Ám annak ellenére, hogy javában zajlik a 21. század, sokan mégsem tudják hová tenni az azonos neműek kapcsolatát.

Ha meglátnak az utcán egy egymás kezét fogó, vagy egymást ölelgető párt, miközben pillanatok alatt realizálódik bennük az a dolog, hogy mindkét tagja lány vagy fiú, nem akarnak hinni a szemüknek. Lehet, hogy csak nagyon jó barátok, vagy egyszerűen szülő és gyereke? Hiszen nem is látják jól az arcokat...

A média naponta ontja a homoszexualitással kapcsolatos hireket, számos sorozatban és filmben találkozunk a saját neméhez vonzódó karakterekkel. Ennek ellenére szélsőséges gondolkodást, óriási vitákat vált ki a népből a homoszexualitás önmagában is.

Na de mi van abban az esetben, ha egy azonos nemű pár szeretne gyereket vállalni? Magyarországon egyelőre szinte semmi, mert az ilyen irányú tervek bizony komoly akadályokba ütköznek.

2009-ben bevezették ugyan azt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely szerint két azonos nemű személy anyakönyvvezető előtt törvényesítheti kapcsolatát. Ám ez a státusz a házasságtól eltérően tiltja a közös örökbefogadást - valamint a partner vér szerinti, vagy előzőleg örökbefogadott gyermekének örökbefogadását - és a mesterséges megtermékenyítést. Egy egyedülálló leszbikus nő, amennyiben idős vagy meddő, részt vehet mesterséges megtermékenyítésben.

Minden országban más-más törvények vonatkoznak a homoszexualitásra. Európán belül Hollandiában, Belgiumban, Svédországban, Norvégiában, Spanyolországban és Portugáliában is köthetnek például házasságot az azonos nemű párok. Az örökbefogadásnak sok országban nincs törvényi akadálya, ám általában csak az egyik tag lehet törvényes szülő.

Az állami szerepvállalás, törvényszabályozás mellett azonban érdekesebb az, hogy mindezt hogyan kezelik a társadalom tagjai. Ellenzik vagy támogatják? Milyen érvek illetve ellenérvek szólhatnak a homoszexuális párok gyerekvállalása mellett illetve ellen?

A különböző álláspontok és vélemények nyilván függnek attól, hogy meddig terjednek az illető erkölcsi határai, mennyire nyitott, milyen közegben nevelkedett, milyen értékrendet képvisel és természetesen sok mástól is. De a hirtelen, heves reakció helyett érdemes egy kicsit végiggondolni a dolgot. Vannak, akik azt vallják, hogy a népesség csökkenéséhez vezet az, ha az állam megkönnyíti az azonos nemű párok gyerekvállalását. Mások pedig pont ennek ellenkezőjét szajkózzák.

Pszichológiai kutatások szerint a homoszexuális párok gyermekei nem küzdenek nagyobb arányban nemi zavarokkal, mint heteroszexuális környezetben felnőtt társaik. Természetesen a potenciális szülők helyzete mellett felmerül az is, hogy hogyan nevelkedne, szocializálódna a gyerek. Mekkora hátrányt jelentene ez számára? Azt persze tényként lehet elkönyvelni, hogy számtalan csúfolódás, megvetés, atrocitás érné annak ellenére, hogy minderről ő tehet a legkevésbé.

A kérdések, felvetődő szempontok, problémák listája végtelen. De merre billenne a mérleg, ha a másik serpenyőben a heteroszexuális kapcsolatokat kezdenénk el elemezni, beleértve a szülő-gyerek viszonyokat is? Billenne valamerre egyáltalán?

Nehéz megítélni, mi a helyes és mi nem egy olyan világban, amelyben a válás megszokott dologgá vált, amelyben átoperáltathatjuk magunkat ellenkező neművé és amelyben a felgyorsult tempó miatt alig jut időnk szeretteinkre.

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás