Könnyek között mesél az átélt borzalmakról a 32 éves jászberényi édesanya. Azt mondja, férje nélkül nem tudta volna ezt végigcsinálni. Mindenben a legnagyobb támasza, együtt sírnak, együtt nevetnek, ahogy fogalmaz, ő a jobbfele. Kapcsolatukban hamar eljött az a pillanat, hogy babára vágytak, 10 hónap próbálkozás után fogant meg szerelemgyermekük. Lili azt meséli, hogy már a terhesség eleje sem volt zökkenőmentes.

Bősze Lili képe

”10 hetesen nagyon elkezdtem vérezni. A kórházban azt mondták vagy megmarad, vagy nem. Természetesen a nőgyógyászom nem volt itthon. Telefonon annyit mondott, hogy emeljem a Progeszteron adagom napi 6 szemre. 2 napig otthon feküdtem. Aludtam. Amikor végre eljutottam hozzá, kiderült, hogy hematómám van, és az vérzik.”

Azt mondták neki, hogy nem tehet mást, csak annyit hogy vár. 1 héttel később szerencsére már felszívódott a hematóma. Liliék mégsem lélegezhettek fel, a kombinált teszt ugyanis azt mutatta, hogy a baba Down-szindrómás.

”Teljes sokkot kaptam. Szaladtam a papírokkal a nőgyógyászomhoz, aki PrenaTest-et javasolt. Azt mondták, hogy majd hívnak az eredménnyel. Gyötrelmes másfél hét következett. Egyszer csak megcsörrent a telefon: az eredmény negatív, a babának semmi baja és kislány. Hatalmas megkönnyebbülés volt.”

Bősze Lili képe

Lili azt meséli, hogy a 24-25. hét környékén elkezdett vizesedni és egy kicsit magasabb lett a vérnyomása, de mindenki megnyugtatta őt, hogy nincs baj. Neki azonban egy belső hang mégis azt súgta, hogy itt valami nem stimmel.

”A bokám nagyon megduzzadt, a lábujjaim virsli méretűre dagadtak és a lábszáram is vizes volt. Sosem felejtem el azt a napot, március 25-én reggel felkeltem és el volt torzulva az arcom, annyira vizes volt. Elmentem dolgozni, onnan pedig a védőnőhöz, aki azonnal beutalt a kórházba. A vérnyomásom ekkor már 176 volt. Nem tudták levinni, egyre magasabb lett, és már hánytam is. Fekete pöttyök úszkáltak a szemem előtt és szédültem is.”

Bősze Lili képei

Az orvos közölte vele, hogy a kórház nem olyan felszereltségű, hogy maradni tudna, egy másik kórházban kell helyet találni neki. Tüdőérlelő injekciót és infúziót kapott, mentővel vitték a Semmelweis Klinikára. Mint mondja, ekkor már 211 volt a vérnyomása.

”Egész éjjel megfigyelés alatt tartottak. Reggel 8 órakor az ultrahangon már olyan vizes volt a kézfejem, hogy nem találtak vénát. Az orvos azt mondta, hogy a baba nem kap elég tápanyagot. Az osztályon 10 órakor egy orvos csoport azt a döntést hozta, hogy ki kell emelni a babát.”

Férje mindeközben otthon volt. Nagyon aggódott felesége és kislányuk életéért. Azonnal autóba ült és elindult a kórházba.

”Sajnos dugóba keveredett. Én meg csak rettegtem, remegtem, dagadtam, sírtam. Utólag tudtam meg, hogyha egy órával később érek be a kórházba, már nem tudnám elmesélni a történetünket… Fél 12-kor beültettek egy kerekesszékbe, azt mondták, nem tudnak tovább várni. Abban a pillanatban érkezett meg a férjem, könnyes csókot váltottunk, engem pedig betoltak a műtőbe.”

Lili azt mondja, nagyon rosszak voltak az értékei. Műtét közben többször is elájult, arra emlékszik csak, ahogy kiabáltak körülötte, hogy most kell kivenni, siessünk…

”Végig arra gondoltam, hogy csak a kislányunknak ne essen baja. Beszéltem hozzá hogy ne haragudjon, nagyon szeretem, bármit megteszek érte, jó kezekben vagyunk. Ezzel próbáltam nyugtatni magam. A legnagyobb félelmem az volt, hogy komplikáció adódik, és nem tudják megmenteni. Abba belehaltam volna.”

Bősze Lili képe

2021.03.26-án 12 óra 30 perckor, 29 hét 3 napra megszületett kislánya, Bősze Zia. 870 grammal és 34cm-rel látta meg a napvilágot.

”Arra emlékszem, hogy felsírt. Utána elájultam.”

Kislánya a körülményekhez képest jól volt, 4 napig antibiotikumot kapott, légzéstámogatásra pedig csak fél napig volt szüksége. Szerencsére Lili tudja őt anyatejjel táplálni. Az édesanya egyébként a szülést követő negyedik napon mehetett haza.

”Megkönnyebbültem, hogy hazamehetek a férjemhez a megszokott környezetembe, de a szívem közben majd megszakadt, mert a picikémnek maradnia kellett. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kaptam napi 4-et, antibiotikumot napi 3-at, vérhigító injekciót este, illetve naponta 3-or mértek vérnyomást. Nem sokat aludtam, mert éjszaka is hol gyógyszer, hol injekció. A végére elfáradtam és fájt a kezem, 3 branül volt bennem. Az egyik erem be is gyulladt a megterheléstől.”

Bősze Lili képe

Szülés után az édesanyának depressziója lett. Megviselte az is, hogy kislányát nem láthatja mindennap, Jászberényből ugyanis 200 km-t kell autózniuk oda-vissza, és mindössze 30 percet lehet bent mellette olyankor, férjével csak külön mehetnek be.

”Az én gondolataim egész nap azon forogtak, hogy rossz anya vagyok miattam történt az egész és sose fogom megbocsátani magamnak. Szétszakadtam belülről. Amíg nem vagy benne nem tudod mi ez a gyötrő fájdalom és kínkeserves lelkiismeretfurdalás, hogy nem érzed magad anyának pedig ez lenne az elvárt! Soha ne tudd meg milyen érzés zokogni éjszakákat, nappalokat, mert nem tudsz ellene tenni ez csak úgy jön, és senkivel nem tudod megbeszélni mert elítélnek és megbélyegeznek! Nem úrikedvből van ez a depresszió. Én sem akartam, de amin mi keresztülmentünk a kicsikémmel örülhetünk, hogy élünk!”

Az édesanya azt üzeni mindenkinek, hogy aki csak a legkisebb jelét is érzi a várandósság alatt annak, hogy valami nincs rendben, akár a vérnyomásával, akár vizesedéssel kapcsolatban, az azonnal forduljon orvoshoz, ne várjon vele. Mint mondja, 62 kg-ról kezdte a terhességet, 80,5 lett a vége, 3 hét után pedig most jelenleg 66 kg, vagyis legalább 15 kg víztől szabadult meg.

”Április 13-án vehettem először kézbe. 2,5 hetet vártam erre a pillanatra. Sírtam is, mint egy kisgyerek. Féltem és izgultam. Imádtam imádom.”

Az édesanyának azt mondták, ha kislánya súlya eléri az 1800-1900 grammot, akkor hazavihetik. Ez most a cél. Egy biztos: mindketten igazi hősök.

Bősze Lili képe