A norvég, és összességében: a skandináv családtámogatási rendszer legfőbb különlegessége a többi európai ország családpolitikájához képest a kifejezetten az apák számára elkülönített gyermekgondozási szabadság, azaz az "apakvóta" intézménye.

Ez annyit jelent, hogy a családoknak - a gyermek születése után egy évig - járó fizetett gyermekgondozási szabadságból 10 hét kizárólag az apáké. De az ellátásnak van egy olyan szakasza is, amit az apa és az anya szabadon oszthat el egymás között, tehát a gyerekkel otthon töltött apai időszak ennél a minimális 10 hétnél jóval hosszabb is lehet.
 

A norvég családtámogatási rendszert az apakvóta teszi igazán progresszívvá:

• mert ösztönzi a család és háztartás körüli teendők - lényegében a fizetetlen munka - családon belüli egyenlőbb elosztását
• mert elősegíti, hogy a nők gyermekvállalás után könnyebben visszatérhessenek a munkaerőpiacra
• és mert - a gyermek számára is kedvezően - növeli az apák szerepét a gyermekgondozásban, erősíti az apa-gyerek kapcsolatot.

Ezeket emelte ki a norvég családtámogatási rendszer méltatásaként az a kutatás, amelyet "A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése" címmel készítettek egy nemzetközi projekt keretében, az Ampók Alapítvány felkérésére Füstös Mónika és Sáfrány Réka kutatók.

A Norvég és EGT Alapok finanszírozta projekt kifejezetten a magyar családpolitikai döntéshozás számára próbált szakpolitikai ajánlásokat megfogalmazni arról, mik azok az elemei a skandináv családtámogatási rendszernek, amelyek sikerrel átültethetőek lennének a magyar rendszerbe, annak érdekében, hogy a magyar családpolitika is a nemek közötti egyenlőtlenségének csökkentése, és a kétkeresős-kétgondozós családmodell irányába haladjon. A teljes tanulmány itt olvasható.

Magyarországon nyoma sincs Norvégiának

"A magyar rendszer elsődlegesen a gyermek otthoni, illetve alapvetően az anya általi gondozását ösztönzi és tekinti kiindulópontnak" - jellemzi a tanulmány a magyar családtámogatási rendszert, és egy korábbi cikkünk riportalanyai is ezt erősítették meg.

Ezt az állítást igazolja, hogy különféle gyermekgondozási juttatások egészen a szülés után három évig elérhetők a szülők számára, amit a berögzült társadalmi nem szerepek és a férfiak és nők közötti bérszakadék miatt leginkább - és jellemzően teljes egészében - az anyák használnak ki. 

Magyarországon egyszeri kifizetések vagy huzamosabb ideig folyósított támogatások formájában támogatja a gyerekvállalást az állam. A legbőkezűbb támogatásra a munkaviszonnyal rendelkezők számíthatnak - nekik keresetarányosan jár a gyermekgondozási díj -, a nem dolgozó szülők viszont csak sokkal alacsonyabb, fix összegű gyermekgondozást segítő ellátásra (a korábbi gyes) jogosultak.
A keresetarányos ellátás is limitált: a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékánál - 2017-ben 178 500 forintnál - nem kaphat havonta többet a szülő. A gyed legkorábban a gyermek fél éves korától 2 éves koráig jár.
 

A lehetőség megvan, de kicsi a hajlandóság

Arra ugyan 1982 óta Magyarországon is lehetőség van, hogy az apák is gyesre mehessenek és hosszabb időre otthon maradhassanak kisgyerekükkel, a kutatók szerint azonban ez nem sokat ér, ha nincsenek a szabályozásba építve olyan ösztönzők, amik a gyerekgondozási és a háztartási feladatok megosztása felé tolnák a szülőket, vagy a munkaadóknak megkönnyítenék a gyerekük gondozásában részt vállalni akaró apák foglalkoztatását.

Jelenleg jószerével csak egy szűk, jellemzően jobb módú, értelmiségi réteg körében fordul elő, hogy az első, az anyák számára elkülönített fél év (amiért a csecsemőgondozási díj jár) után az apák vegyék igénybe a gyermekgondozási szabadságot.

A kutatás szerzői szerint ennek oka, hogy a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség miatt hiába választaná egyre több család, hogy a gyerekkel az apa maradjon otthon, a keresetkiesés miatt ezt nem vállalják be.

A jövedelemkülönbség problémája "nem fog egyik pillanatról a másikra megoldódni" - mondják, ezért van szükség olyan politikai intézkedésekre, amelyek ösztönzik, hogy a nők visszamenjenek dolgozni, az apák pedig otthon maradjanak. Ilyen volna norvég mintára az apakvóta bevezetése.

Az itthoni hosszú, három éves gyermekgondozási szabadság mellett a norvég minta alapján bevezetett 10-14 hetes apakvóta arányaiban még mindig nem közelítené jelentősen az apák szerepvállalását az anyákéhoz. Idővel viszont általánossá és elfogadottabbá tenné a társadalomban, hogy az apa is otthon maradjon egy időre a gyerekkel, míg az anya visszamehet dolgozni - vélik a szerzők.
 

Miért nem jó így a gyed extra?

A kisgyermek melletti munkavállalást ösztönző intézkedéseket a magyar kormány is tett az elmúlt években.

Ilyen volt például 2014-ben a gyed extra bevezetése, ami azt jelentette, hogy a gyeden lévő szülő először a baba egy, 2016 óta viszont már fél éves korától visszamehet dolgozni úgy, hogy nem kell lemondania a gyermekgondozási díjról, és közben még a fizetését is megkapja.
A gyed extrát a két szülő közül bármelyik igénybe veheti.

A kutatók szerint azonban az intézkedés, hiába a jó szándék, épp a családon belüli női-férfi egyenlőség ellenében hat akkor, ha a gyed extrát az apa veszi igénybe úgy, hogy miközben teljes állásban dolgozik, az anya - juttatások nélkül - egyedül van otthon a gyerekkel. Ez a felállás jogilag ugyan támadhatatlan, "a nőket azonban hosszabb távon kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja, ha a családon belül a férfi kezében összpontosul szinte az összes gazdasági erőforrás", hangsúlyozta a kutatás.

A szerzők szerint ezt a problémát az küszöbölhetné ki, hogy - a norvég szabályokhoz hasonlóan - az apa csak akkor vehetné igénybe a gyed extrát az anya helyett, ha az anya munkába áll. Ebben az esetben maximum otthoni, vagy részmunkaidős munkavégzés jöhet szóba az apának a teljes munkaidős helyett, hiszen az anya munkavégzésének megfelelő időt a gyerekkel kell töltenie.
 

Se túl rövid, se túl hosszú

Az apakvóta bevezetése mellett azt is javasolják a tanulmány szerzői, hogy a gyermekgondozási szabadság rövidüljön le háromról két évre. Szerintük ezzel hatékonyan növelhető lenne a nők munkaerő-piaci aktivitása, és több gyerek egymás utáni vállalása esetén sem esnének ki olyan hosszú időre a munkahelyükről, ami a visszatérésüket veszélyeztetné.

A jelenlegi három év szerintük túl nagy kiesést jelent, főleg ha egymás után több gyerekkel is otthon maradnak ennyi ideig, de azt is elismerik, hogy a Norvégiában bejáratott egy év túl drasztikus vágás lenne.

Ráadásul ahhoz, hogy két éves kor körül megkezdődhessen a gyerekek bölcsődei ellátása, sokkal több bölcsődére lenne szükség.

Neuberger Eszter írása

Forrás: abcug.hu
Indexkép: pixabay - StockSnap