A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk

Az ember önmagához való viszonya, igen fontos dolog, mert meghatározza a többiekhez való hozzáállást. Az, hogy mennyire vagyunk jóban önmagunkkal, befolyásolja a munkavégzésünket, meghatározza motivációinkat, hat az érzelmi életünkre. Énünkhöz való viszonyulásunk tisztázása nem csupán a problémás embereknek nyújt segítséget, de feltérképezése által, az egyén önfejlődési képességére is fényt derít, ami viszont mindenkit érdekel.

Ide tartozik az önértékelés, önbizalom, önirányítás, önkontroll, jelenlegi én-kép és az én-ideál. A személyiség fejleszthetősége, önfejlesztésére való igénye is ide tartozik.

Az „Én-kép” a személy önmagáról alkotott elképzeléseinek összesítése, megjelenik benne a testkép és testtudat is. Ebbe épül mások véleménye és a magával kapcsolatos tapasztalatai. Kialakulásában az anya szerepe elsődleges, hiszen általa fedezi fel és ítéli meg a kezdetektől a gyermek a világot. Később, minden tartós visszajelzés eredménye is ide illeszkedik, akihez az illető érzelmileg kötődik. Az én-kép lehet pozitív vagy negatív.

Pozitív énképe van annak az embernek, aki biztos önmagában, önbizalma megfelelő vagy nagy. Megvan benne az a vezérlő, értékelő és szervezőelv, mely által cselekszik és él. Írásának kezdőbetűi hangsúlyosak, kiemelkednek a sorból vagy erősebbek, díszítettek; középbetűi közepes vagy nagyméretűek. Magas t-áthúzások, kissé nyitott ovális betűk és hosszú kezdővonalak vannak jelen. Az aláírás hasonló a szövegíráshoz, esetleg kissé nagyobb.

Negatív énképe van annak, akinek az önmagáról kialakított képe bizonytalan, az önmagával szembeni elvárás szintje ehhez képest magas, így az önbizalom alacsony lesz. Az egyén vezérlő és rendezőelve nem hatékony. Ilyen írásban gyakran fordul elő nyomott, szögletes, behorpadt ovális betűk, alacsony t-áthúzások. Az írás kicsi és szűk, sovány betűk, szoros kapcsolásokkal haladó. A kettős betűk második tagja magasabb vagy erősebb. A sorvezetésnél a betűk rátapadnak a sorvezető vonalra, üres lapra íráskor hajlamos sorvezetőt használni. A szövegírástól eltér az aláírás dőlésben, kezdőbetűk méretében.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay