SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Jog a szeméthez

Török Monika [cikkei] - 2005-02-02
Két és fél éve Írországban bevezették a szatyordíjat: az állam kötelezte a boltosokat, hogy kérjenek pénzt a vevőktől a vásárláshoz adott műanyag "reklámszatyrokért". Az intézkedést minden erővel próbálták megfúrni a kereskedők, de a kormány nem hátrált meg, és az élet a döntés helyességét igazolta: néhány hónap alatt 90 százalékkal csökkent a reklámszatyor-forgalom, és - nem mellesleg - az írek azóta nem kényszerülnek együtt élni a szélben száguldó, fűt-fát elcsúfító szatyorlufikkal.

Ahogy a fogyasztók számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szatyornak ára van (még ha csupán jelképes, néhány forintnyi összegről van is szó), azonnal rájöttek, hogy nincsenek rászorulva a bolti cekkerre: azóta nemcsak pénztárcát, hanem néhány nejlon- vagy vászontasakot is visznek magukkal, ha vásárolni indulnak.

Írország persze jó ideje az európai progresszió főáramához tartozik, így hát az ír példa minket semmire sem kötelez. Környezetvédelmi ügyekben amúgy sem szorulunk rá mások útmutatására. Nálunk az ingyenszatyor olyan szerzett jog, amit még a Skála meg a Centrum harcolt ki a dolgozó népnek, s amit - talán egyedüliként a letűnt kor szociális vívmányai közül - nemhogy átmenteni, de még kibővíteni is sikerült. A magyar vásárló továbbá azt is megengedheti magának, amiről a smucig svédek vagy a garasos germánok álmodni sem mernek: ha száz forintot fizetünk egy üveg üdítőért, ásványvízért, dobozos sörért, utána negyvenet könnyű szívvel a kukába vagy az árokpartra dobunk (a vételár negyven százalékát ugyanis a csomagolásért fizetjük - szemben a németekkel, akiknél kötelező, és a svédekkel, akiknél szinte kizárólagos a visszaváltás). Nálunk nem a környezetvédelmi miniszter dönti el, hogy egy környezetvédelmi cél (esetünkben a szeméttermelés csökkentése) eléréséhez milyen közgazdasági eszköz a legalkalmasabb, hanem a zöldügyekben tényleg sokkal kompetensebb Auchan, Tesco, Pepsi és Coca-Cola. A tények legalább is erre utalnak: a kereskedelmi multik augusztusban közös állásfoglalásban tiltakoztak a szatyor- és palackadó (vagyis az eldobós csomagolásokra kivetendő darabonkénti termékdíj) ellen, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) pedig egyenesen a hazai élelmiszeriparnak a palackadó miatti összeomlását vizionálta. Az Éfosz-érvelést bizonyára az tette különösen hitelessé, hogy a magyar sör-, bor- és pezsgőgyártók egymás után kifejtették: számukra kifejezetten hasznos lenne a palackadó, mert kiszorítaná a piacról az otthoni kötelező visszaváltás elől hozzánk menekülő német importőröket. A jövőbe látó Éfosz még azt is megelőlegezte: a palackadó, illetve a bevezetése után várhatóan ismét megjelenő betétdíj úgysem éri el a célját, mivel az emberek inkább a kényelmes eldobós csomagolást választják, pénzért sem bajlódnak a visszaváltással (hogy akkor kik azok, akik teljesen ingyen, hetente többször is telehordják a szelektív gyűjtőkonténereket műanyag palackokkal, arra a jóslat nem tért ki).

Az érvek súlya alatt megtört kormány le is tett a zöldtárca által szorgalmazott javaslatról: a szatyor- és palackadó ötlete a korszerű, így soha el nem fogadott környezetvédelmi jogszabályok múzeumába került, az 1993 óta készülő betétdíjrendelet, illetve az útépítési költségek adott hányadát kötelezően a kerékpárút-fejlesztésekre átirányító rendelkezés mellé.

A választópolgár most megnyugodhat: a szemeteléshez való jogot az állam továbbra is gálánsan biztosítja.

forrás: népszabadság

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Szex 60 felett: tabu, amiről senki nem beszél

A szexuális élet nem ér véget 60 éves kor felett, sőt, sokaknak ekkor teljesedik ki igazán. Szexológusként nap mint nap látom, hogy a párok egy új, mélyebb intimitást fedeznek fel maguknak, amikor már nem a teljesítménykényszer és a megfelelés hajtja őket. Most lerántom a leplet a leggyakoribb tévhitekről, és megmutatom, hogyan lehet a szex 60 felett is örömteli, szenvedélyes és felszabadító.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Különleges, de hivatalosan adható babanevek - ha nem szeretnél te is Hannát vagy Dominikot

Egyre több szülő szeretne olyan keresztnevet adni a babájának, amely egyedi, ritkább, mégis teljesen hivatalos és gond nélkül anyakönyvezhető. Szerencsére ma már több ezer olyan név közül lehet választani, amely megfelel a szabályoknak, mégis különleges, így a gyereked neve valóban egyedi lehet az oviban is.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

Miért nem alszik a tinédzser? A képernyő és a melatonin csapdája

Éjjel tizenegy óra. A szobában sötét van, csend, a gyerek az ágyban fekszik. Minden rendben lenne, csak egy apró részlet zavarja meg a képet: az arcát kékes fény világítja meg. Görget. Még egy videó. Még egy üzenet. Még öt perc.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja