A leggyakoribb nyári gyermekbalesetek

1. Vágás, horzsolás

Elég egy lecsúszás a fáról, egy esés biciklivel, vagy egy botlás a sziklás parton, és máris horzsolással vagy vágással találjuk szembe magunkat: előbbi esetében csak a bőr felszíne sérül, a vágás azonban az alsóbb szövetrétegeket is érinti. Gyakori nyári balesetek, amikre sokszor csak legyintünk, a következőkre azonban érdemes odafigyelni: 

• a seb ellátása előtt mindig mossunk kezet alaposan, majd folyó víz alatt tisztítsuk meg a sérült bőrfelületet, és a végén itassuk le a nedvességet a seb környékéről
• ha szennyeződést látunk a sebben, fertőtlenített csipesszel távolítsuk el (a fertőtlenítést úgy végezzük, hogy gyógyszertári alkohollal töröljük át a csipeszt, vagy tartsuk nyílt láng fölé)
• a vérzést minél hamarabb el kell állítani, ehhez szorítsunk a sebre egy szorosan összetekert gézpólyát
• ha elállt a vérzés, kenjük be a sebet fertőtlenítő folyadékkal vagy krémmel (Betadine)
• ha nagyobb sebbel, vágással van dolgunk, steril kötszerrel kössük be, amit ezután rendszeresen cserélni kell addig, amíg be nem gyógyul a seb annyira, hogy már ne legyen szükség kötözésre
• kisebb sérülés esetén nincs szükség kötésre, enélkül hamarabb be fog gyógyulni
• komoly sérülés esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Ha a sebből spriccel a vér, ha nem tudjuk elállítani a vérzést, ha jelentős vérveszteség történt, azonnal segítséget kell kérnünk.
• a horzsolást is érdemes kitisztítani, mert a bőrre került baktériumok elszaporodhatnak, és a seb elfertőződhet
• a horzsolást hűtsük le: ezzel elkerülhetjük a későbbi duzzadást, és a vérzést is lassíthatjuk. A hűtést hideg folyóvízzel végezzük, vagy tegyünk a sérült bőrfelületre jégpárnát, jégtömlőt. Ezek hiányában mást is használhatunk, amit a fagyasztóban találunk (pl. zöldséges zacskó), de mindig bugyoláljuk be valamilyen tiszta anyaggal. Ha egyik sem áll rendelkezésre, egy tiszta, bevizezett vászondarab vagy vatta is megteszi. A horzsolást is kezeljük Betadine-nal.

Nemcsak a gyerek, mi is könnyen megsérülhetünk például a balatoni szabadstrandokon: A balatoni szabadstrandok veszélyei - így kerültem a gyerekpancsolóból fekvőgipszbe pár óra alatt
 

Kép: Depositphotos.com

2. Égés

A grill és a tábortűz körül sajnos gyakran előfordulnak balesetek, de az is extra veszélyforrás lehet nyáron, ha az energiával teli gyerek otthon pörög, amíg anya vagy a nagyi főz, vagy épp vasal. A legtöbb halálos kimenetelű égési baleset oka, hogy a szülő magára hagyja gyermekét, aki játszani kezd a tűzzel (pl. gyufával, vagy megfogja a forró edényt, stb.). De akár a napon való leégés is okozhat életveszélyes állapotot, a következőkre ezért mindig oda kell figyelni:

• Ne hagyjuk felügyelet nélkül a gyermeket
• Soha ne hagyjuk szem előtt, a gyerek számára elérhető helyen gyufát, öngyújtót, nagyítót, vagy más, tűzgyújtásra alkalmas eszközt, sem vasalót, forró edényt. 
• A tűzhelynek azon a részén főzzünk, amit nem ér el a gyerek, ha megoldható.
• A tűzrakóhely körül fokozottan figyeljünk a gyerekre, hogy véletlenül se tudjon belenyúlni vagy beleesni a tűzbe, sem a parázsba. 
• Még másnap is el kell kerülni a tűzrakás helyszínét. Olvasd el egy kisfiú esetét, aki nagyon súlyos sérülést szenvedett egy, már előző nap eloltott tűz helyszínén: Veszélyes tábortűz - 12 órája kioltott tűznél égette meg a parázs a kisfiú kezét
• 11 és 15 óra között ne tartózkodjon a gyerek a napon.
• Rendszeresen kenjük a bőrét magas faktorszámú fényvédő termékekkel, nem elég egy nap egyszer, ha huzamosabb időt tölt a szabadban
• Adjunk a gyerekre olyan nyári sapkát, ami árnyékot vet az arcára, és esetleg a nyakát is védi
• Mindig ügyeljünk rá, hogy bőségesen igyon azalatt, amíg a napon tartózkodik.

Ezt tegyük égési sérülés esetén

A sérült bőrfelületet azonnal el kell kezdeni hűteni: kisebb égés esetén 20-25 percig folyassunk hideg vizet a sérült területre, majd kenjünk be valamilyen semleges kenőccsel.
Kötszer segítségével kössük be, ha ez nincs kéznél, akkor tiszta (!), vasalt lepedőbe bugyoláljuk, és itassunk sok vizet a gyerekkel.
Amennyiben hólyagok jelennek meg a sérült területen, azonnal orvoshoz kell fordulni. Amíg odaérünk, addig is nagyon fontos a folyadékpótlás és hűtés!
Ha egy tenyérnyinél nagyobb a sérülés, az mindenképp orvosi ellátást igényel. 4-5 tenyérni égés esetén kórházi kezelés is szükséges, 20 tenyérnyi égés pedig már életveszélyes lehet.

3. Fejsérülés

Egyik leggyakoribb baleseti következmény a fejsérülés. 

“Ha az arcon, fejen vérző seb keletkezik, ennek ellátása orvosi feladat, de addig is steril lappal (hiányában vasalt zsebkendővel) fedjük be a vérző területet, se kenőcsöt, se port ne tegyünk rá.

A vízzel mosás sem jó ötlet, mert a véralvadást késlelteti. Természetesen az erősen szennyezett terület átöblítése nem tilos. Tudni kell, hogy a fejen, szájon lévő sebek igen erősen véreznek, de ez legtöbbször ijesztőbb, mint amennyire veszélyes. A fejsérülések leggyakoribb következménye az agyrázkódás (commotio cerebri). Az agyrázkódás tünetei mulandóak, de a fejsérülés súlyosabb szövődményei (koponyacsonttörés, koponyaalapi törés, koponyaűri vérzés) a helyszínen nem dönthetőek el, vagy éppen később jelentkeznek a tünetei, ezért az agyrázkódást szenvedett gyermek esetében kórházi megfigyelés szükséges” - mondta el dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos szakértőnk.

Az agyrázkódás tünetei: 

• rövid eszméletvesztés (ha nem sír azonnal a gyerek, nem kontaktus képes)
• ismétlődő hányás, hányinger (a kicsik a sérülést követően az ijedtségtől, sírástól egyet hányhatnak, ez még nem jel)
• szédülés
• fejfájás (ezt a kisebbek nehezen lokalizálják, így a keletkezett duzzanatra, horzsolásra is fejfájást mondanak)
• emlékezet kiesés, mikor a balesetet megelőző pillanatokra emlékszik csak, a mi történt, hogyan történtre nem
• aluszékonyság (de sokszor előfordul, hogy a rémület után a gyermek alszik egy nagyot, de időben ébred, ébreszthető)
• bágyadtság, sápadtság, magatartás változás, járászavar

“Mint látjuk, az agyrázkódás tünetei igen változatosak és nem kell minden tünetnek megjelennie. Ha a fentiekből bármelyik fennáll, orvosnak kell a sérültet megmutatni, aki eldönti, szükséges-e a kórházi megfigyelés. Eszméletvesztés, többszöri hányás biztos jele az agyrázkódásnak, ilyenkor akár mentővel is, első út az ügyeletes (gyermek) traumatológia” - figyelmeztet dr. Sebő Zsuzsanna.

4. Végtagsérülés

A végtagtörést arról ismerhetjük fel, hogy a gyermek nem tudja használni, kíméli, hátracsuklik a keze, ha erőt próbál kifejteni vele. Egyértelmű árulkodó jelek ezen kívül a fájdalom és a deformálódás is. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell vinni a gyereket, ugyanis 100%-osan csak a röntgen felvétel után lehet megállapítani, hogy ficammal, zúzódással, rándulással vagy töréssel állunk szemben. Mielőtt orvoshoz mennénk:

• törés esetén helyezzük nyugalomba és rögzítsük a sérült testrészt
• nyílt törés esetén a fertőzésveszély miatt azonnal steril fedésről kell gondoskodnunk, és mentőt kell hívnunk
• részleges ficam esetén - melyet arról ismerhetünk fel, hogy a gyerek fájlalja a karját és rendellenes tartásban lógatja - ne mozgassuk és ne próbáljuk a helyére igazítani, hanem azonnal keressünk fel egy sebészetet, traumatológiát.
• fontos, hogy ilyen sérülések esetén a gyereket ne etessük és itassuk, mert nem tudhatjuk, milyen beavatkozásra lesz szükség - és altatást például csak üres gyomorral lehet végezni.

Akár a saját kertünkben is szenvedhet súlyos sérülést a gyermek - a trambulin például bármilyen népszerű, mégis különösen veszélyes lehet. Olvasd el egy magyar gyermeksebész véleményét: "Betiltanám az összes trambulint!" - Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész szerint 6 év alatt egyáltalán nem lenne szabad használni
 

Kép: Depositphotos.com

5. Közlekedési balesetek

Nyáron nem az iskolában, majd otthoni tanulással telik a nap, sokkal többet csavarognak a gyerekek a szüleikkel, vagy akár már nélkülük is. A tragédia egy pillanat alatt bekövetkezhet még akkor is, ha a kicsi közvetlen közelében tartózkodik a szülő - például ha kitépi a karját a felnőtt kezéből, és kirohan az úttestre. Nagyon megosztó téma, de ha biztosra szeretnénk menni, és ki tudjuk zárni a külvilágból érkező kritikákat, érdemes beszerezni egy gyerekpórázt. 

Mindenképp tanítsuk meg nekik a biztonságos közlekedés szabályait!

6. Otthoni balesetek

Nyáron a táborokat és nyaralást leszámítva sokszor egész nap otthon vannak a kicsik. Unatkoznak, rohangálnak… érdemes minél hamarabb gyerekbiztossá tenni az egész lakást:

• A mozgó polcokat, szekrényeket biztosan rögzítsük
• A kábelekhez és a konnektorokhoz ne tudjon hozzáférni a gyerek (a konnektorokba például helyezzünk gyerekzárat)
• Ne tartsunk otthon mérgező növényeket, ha lehet - ha ragaszkodunk hozzájuk, olyan helyen tartsuk, ahol nem férhet hozzá a kicsi
• Tisztítószereket gondosan zárjuk el a gyerek elől
• Gondoskodjunk róla, hogy semmilyen veszélyes tárgyhoz ne tudjon hozzáférni (szúró, vágó, tűzgyújtásra alkalmas eszközök, stb.)
• Ügyeljünk rá, hogy ne tudjon felmászni az ablakba
• Ne hagyjuk soha felügyelet nélkül otthon sem!

 
7. Mérgezés

Tanítsuk meg gyermekünknek már egészen kicsi korában, hogy semmit nem szabad megkóstolnia azelőtt, hogy megmutatná a szüleinek (pl. erdei mérgező bogyók, mérgező szobanövények, erdei gombák, stb.)

• Ha biztos vagy benne, hogy mérgező növényt evett, azonnal hívd a mentőket a 104-es vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon!
• Mérgezés gyanúja esetén a Heim Pál Gyermekkórház MérgezésiToxikológiai Osztályán tudsz segítséget kérni. Cím: 1089 Budapest, Üllői út 86. A épület 5. emelet. Telefonszám: 061 459 9100 / 1113, további telefonszámok: 061 333 50 79, 0680/201199.
• Amíg orvos nem látja a gyereket, addig ne egyen semmit!
• Az elfogyasztott bogyóból, gombából, termésből vagy akár vegyszerből mindig mintát kell vinni a kórházba.

A vegyi anyagok (tisztítószerek, marószerek, növény védőszerek, fagyálló) veszélyessége változó, de némelyikből egy kis korty elfogyasztása is végzetes lehet. Ezeknél a szereknél szigorúan tilos a hánytatás, de még az itatás sem javasolt. A mérgezettet azonnal kórházba kell szállítani, a marószer és növény védőszert fogyasztott gyermeket mentővel.

Olvasd el ezt is: Ezeket a növényeket tüntesd el a lakásból és a kertből, ha kisgyereked van!

8. Állatharapás

Harapás esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert még ha nem is tűnik olyan veszélyesnek a sérülés, és házilag kezeljük, a fertőzésveszély fennállhat és tetanuszoltásra lehet szükség.
Azonnal el kell kérni az állat oltási könyvét, és be kell mutatni az orvosnak is. Amennyiben az állat nem megfigyelhető, úgy az orvos azonnal megkezdi a veszettség elleni oltássort, mert ez a betegség halálos.

9. Darázscsípés allergia

Allergiás reakció akkor is előfordulhat, ha nincs ismert allergiája a gyermeknek, sőt, akkor is, ha biztosan tudjuk, hogy korábban nem volt allergiás a darázscsípésre - a rovarméreg allergia ugyanis bármely életkorban kialakulhat.

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a

• hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség,
• zavartság,
• szívdobogás és mellkasi szorító érzés,
• esetleg légszomj,
• pánik tünetek,
• majd émelygés, hányinger,
• hasi görcsök,
• székelési inger, 
• sápadtság,
• erős verejtékezés.

A tüneteket nagyrészt a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz és szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma is kialakulhat a szem körül, az ajkakon és a nyelven. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.

Ha jelentkeznek a tünetek, azonnal mentőt vagy orvost kell hívni! Amíg megérkezik a segítség, ne hagyjuk magára a gyereket, de ne etessük-itassuk. A tévhitekkel ellentétben kálciumot sem szabad adni neki, mert ettől még rosszabb állapotba kerülhet. Az antihisztamin és szteroid alapú készítmények is hatástalanok, mert lassan hatnak. Az egyetlen megoldás az adrenalin beadása lehet, amely segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását - de nem helyettesíti az orvosi ellátást, arra mindenképp szükség van!

Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8–10 másodperc után (!) szabad kihúzni! Az injekció beadása után is szükség van orvosi segítségre.

Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen, azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást.

10. Fulladás

A vízbefulladásos esetek leginkább a kamaszok és a totyogók korosztályát érintik. A következőket érdemes betartani:

• Ha lehet, már óvodáskorban tanítsuk meg a kicsit úszni, négyéves kor alatt pedig még a kerti medencében vagy a fürdőkádban sem szabad magára hagyni. 
• Mindig legyen rajta karúszó és úszógumi 
• Ha vízibiciklizünk vagy csónakázunk, stb. mindig viseljen mentőmellényt a gyermek
• Mindig legyen velünk valaki, aki jól és biztosan úszik, hogy baj esetén meg tudja kezdeni a mentést
• Mélyvízbe ne menjünk gyermekünkkel!

Ha minden óvintézkedés ellenére mégis elmerülne a gyermek, azonnal ki kell húzni a vízből. Ezután figyeljük a légzését: ha nem, vagy nem jól lélegzik, nem reagál az ingerekre, tehát nincs eszméleténél, meg kell kezdeni az újraélesztést.

Ha nem tudjuk, hogy kell végezni, az Országos Mentőszolgálat diszpécsere telefonon keresztül is tud segíteni, amíg megérkezik a mentő.

“Gyerekek és felnőttek esetében is 30 mellkaskompressziót, majd 2 befújást kell alkalmazni, de ha nem gyakorlottak, akkor csak mellkaskompressziót végezzenek. Kisebb gyerekeknél a kétkezes technika egykezes lehet, csecsemőknél pedig ezt két újjal végezzék” - mondta el Dr. Krivácsy Péter, aki szerint egy ilyen helyzetben nagyobb bajt nem okozhatunk, a legrosszabb, ha nem teszünk semmit.

A kamaszok főként azért vannak veszélyben, mert gyakran nem mérik fel reálisan a különféle helyzeteket, illetve túlbecsülik az úszástudásukat, esetleg a barátaik előtt akarnak villogni, ezért bevállalnak veszélyesebb, vakmerőbb helyzeteket is. Nagyobb gyermekünket tanítsuk meg a biztonságos strandolás szabályaira:

• Csak biztos úszástudással menjünk a mélyebb vízbe, a gyerekeket pedig egy percre se hagyjuk magukra! Csónakázni és vízibiciklizni is csak úgy induljunk, ha jó úszók vagyunk, ellenkező esetben viseljünk mentőmellényt.
• Ne ugorjunk fejest - sem stégről, sem vízibicikliről, SUP-ról, csónakról, stb. -anélkül, hogy előzőleg meg ne bizonyosodtunk volna arról, hogy elég mély-e a víz hozzá!
• Felhevült testtel ne ugorjunk, vetődjünk a vízbe, előbb mindig mártózzunk meg.
• Figyeljük a viharjelzést! Első fokú riasztás esetén (percenként 45 villanás) nem szabad a parttól 500 méternél távolabb tartózkodni. Másodfokú jelzés esetén (percenként 90 villanás) azonnal el kell hagyni a vizet! (Kapcsolódó cikkünk: Mit tegyünk és mi az ami tilos villámlás esetén?)
• Ne aludjunk el a gumimatracon, gumicsónakban! A vízimentők gyakran mentenek ki olyan személyeket a vízből, akik elszenderednek, és a tó közepén ébrednek fel.
• Figyeljünk a sziklákra, farönkökre, főleg a sekélyebb területeken - súlyos sérülést szerezhetünk már egy rossz mozdulattal is.
• Vigyázzunk egymásra! Amennyire tőlünk telik, akadályozzuk meg, hogy ittas állapotban lévő barátaink vagy családtagjaink bemenjenek a vízbe! Az alkoholfogyasztás szigorúan tilos és veszélyes fürdőzés előtt és közben.
• Csak strandolásra kijelölt helyen fürdőzzünk.

Fontos ismernünk a vizek mozgását is, ha nem szeretnénk bajba keveredni és messzire sodródni a parttól. Olvasd el következő cikkünket: 4 fontos tény a vizek mozgásáról, amiről kevesen tudnak - és sokan az életükkel fizettek ezért

11. Száraz fulladás

Száraz fulladás akkor következik be, ha a gyerek orrán vagy száján keresztül víz kerül a légutakba, majd görcsös állapotban tartja azokat. Nem is olyan ritka eset ez, mint gondolnánk, a fulladásos esetek 10-20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A víz belélegzése után viszonylag gyorsan megjelennek a tünetek.

Más a helyzet a „másodlagos fulladás” esetében, amikor a helytelen légzéstechnika miatt a tüdőben gyűlik össze a víz, tüdőödémát és légzési nehézségeket okozva. Ha ez történik, akár 24 óra is eltelhet, mire észrevehetővé válik a probléma.
 

A következő esetekben haladéktalanul forduljunk orvoshoz:
 

• Vízi balesetek: Mindenképpen kórházi megfigyelést igényel az a gyerek, aki fuldokolt a vízben.
• Aluszékonyság: Önmagában nehéz felmérni, hiszen minden különösebb baj nélkül is elfáradhatnak a gyerekek az egész napos strandolás után, ám az aluszékonyság az oxigénhiány egyik tünete is lehet.
• Köhögés: Veszélyt jelez, a gyerek köhögő rohamokat kap úgy, hogy előtte vizet nyelhetett.
• Nehézlégzés: A lélegzés közben kiszélesedő orrcimpák vagy a kapkodó légzés arra utalnak, hogy a gyereknek nehezére esik levegőt venni.
• Hányás: A szervezet vészjelzése, hogy valami nincs rendben. Az oxigénhiány, a gyulladás és az intenzív köhögés is hányáshoz vezethetnek.
• Viselkedésváltozás: A kevés oxigéntől gyermekünk gyengévé, szétszórttá és feledékennyé válhat.

Ha ezeket a tüneteket fedezzük fel strandolás után, ne késlekedjünk, azonnal hívjunk mentőt vagy szállítsuk kórházba a kicsit!

Bármilyen ijesztő helyzettel is kell szembenézned, nagyon fontos, hogy próbálj meg higgadt maradni! A pánik meggondolatlan döntésekre sarkallhat, sőt, beszűkült tudatú, sokkos állapotban még a megszerzett ismereteinket is hirtelen “elfelejthetjük”, amikkel akár életet is menthetnénk (pl. képtelenek vagyunk felidézni, hogy kell végezni az újraélesztést, vagy mit ne tegyünk mérgezés esetén).

Az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Gyermekmentő Alapítvány segítségére mindig számíthatsz - sőt, most te magad is segítheted a munkájukat a Dörmi segítségével.

Vásárolj bármilyen Dörmi terméket 2022. augusztus 1. és szeptember 15. között, mert most minden megvásárolt termék után 2 forinttal a Magyar Gyermekmentő Alapítványt támogatják egy új mentőautó beszerzésében!

Indexkép: Depositphotos.com