Abban azért egy percig sem kételkedtem, hogy odaégetném. Akkortájt még a teát is odaégettem.
Meg voltak, akik segíteni próbáltak.
−…és a végén egyszerűen behabarod! – osztotta meg kedvenc receptjét a szomszédasszony, tisztes matróna, és én ismét csak bólogattam. Naná, egyszerűen behabarom, mi az nekem? Ez a habarás is valami olyasmi lehet, mint amikor a matektanárnő ördögi mosollyal kijelentette, hogy a példa végén „épp csak közös nevezőre kell hozni a törteket, és már kész is”. Persze, kész. Annak, aki tudja, hogy mit jelentenek ezek a szavak, annak tuti nem ügy. De kitől kérdezhet egy kezdő szakácsnő?

Családunkban a nagyi számított abszolút főzési szaktekintélynek, imádtam a főztjét. De például a pörkölt receptje úgy kezdődött, hogy „végy fél kiló szalonnát, és olvaszd ki a zsírját…” Nos, nem vagyok elvakult reformpárti, aki csak és kizárólag teljes kiőrlésű biotönkölybúza kenyeret fogyaszt, de azért fél kiló szalonnánál csak lehet valami egészségesebb megoldást választani!