Schwerteczky Adrienn lakberendezővel, karácsony szakértővel arról beszélgettünk, hogy mitől lesz hangulatos, egyedi, és egyben stresszmentes az ünnep.

- Sokan nagyon stresszesnek élik meg a készülődést, a sok teendő miatt. El lehet ezt a stresszt kerülni? 

Az egyik lehetséges megoldás, ha kevesebb teendőt, és ezáltal kevesebb stresszt vállalunk. Nem kell mindennek tökéletesnek lennie, engedjük meg magunknak a lazítást, és higgyük el: a felemásra sikerült mézes örök emlék lehet, vagy ha három fogás helyett csak kettő készül el, akkor is jóllakik a család. Egy derűs, nyugodt családtagnak mindenki jobban örül, mint egy hibátlanra megtervezett, tökéletes, rideg-hideg, laboratóriumi ünnepnek.
A másik lehetőség – persze a kettőt kombinálni is lehet, - hogy több időt hagyunk a készülődésre. Sokszor ez is óriási, bármilyen egyszerű megoldás. Ha elég időt engedünk magunknak, akkor nem torlódnak fel a teendők, elkerül a feszültség, és nem utolsó sorban a költségek sem csak a decemberi hónapot terhelik. 

- Mik ezek az elemek, amiket érdemes megtervezni? Egyáltalán, mennyivel korábban érdemes a tervezgetésnek nekifogni?

A tervezés kezdete attól függ, hogy ki mennyi mindent vállal, és mekkora ünnepet tart: hol és kikkel ünnepel, ő megy-e vendégségbe vagy hozzá jönnek-e, mekkora a család, vannak-e gyerekek. Szerintem nem árt, ha már októberben elkezdünk ezen tűnődni, akkor biztosan nem ér meglepetés.
Fontos elem a tervezésben az ajándékok sora, a dekoráció és a menü is. Mindezeket úgy tervezzük, hogy közben a költségeikről se feledkezzünk meg, tehát a tervezés során érdemes körül is nézni, hogy milyen árak vannak, mi mennyibe kerül.

- Miből áll a össze a karácsony hangulata? Mennyire fontosak az illatok, színek, ízek a hangulat megteremtésében?

A karácsony hangulata szerintem leginkább az együtt töltött percekből, az együtt olvasott mesékből, együtt hallgatott zenékből, együtt énekelt énekekből áll össze. A havas kirándulásokból, a finom ételekből, a nagy nevetésekből, meghatódásból és örömből. Elsősorban ezekre figyeljünk és csak nagyon sokadszorra a többi hozzávalóra.
Mert igen, a karácsonyi hangulat alátámasztható különböző külső elemmel is: a narancs, a fahéj és a szegfűszeg illatával, a mézeskalács-sütéssel, a fenyőágakkal, apró fényekkel a lakásban. Javaslom, hogy ezeket együtt válasszuk ki, együtt helyezzük el mindazokkal, akikkel együtt fogunk ünnepelni - így már az advent is valóban felkészít bennünket az ünnepre.

- Ezek szerint érdemes már a tervezgetésbe, készülődésbe bevonni a családot?

A családot mindenképpen érdemes a készülődésbe bevonni - a lelkes, adventi hangulatba ringatott család jobban örül, és több örömet is jelent. A háziasszonyi munkákat - ezt jól tudjuk - aki nem csinálja, az nemigen szokta értékelni :). Ha azonban együtt készülődünk, és együtt várjuk az ünnep csúcspontját, a csodát, akkor megoszthatjuk majd az ünnep örömét is.
Nem kell csak a fáradalmakra, munkára gondolnunk,  gondolhatunk az örömteli élményekre is. Menjünk együtt téli, havas kirándulásokra, látogassuk meg az adventi vásárokat, együnk együtt sült gesztenyét, igyunk forró teát, gyűjtsünk tobozokat otthoni asztaldísznek. Esténként olvashatunk téli és karácsonyi történeteket, készíthetünk sütőtököt, apró mézeseket.

- A karácsonyfán, dekoráción kívül ugyanilyen fontos a menü megtervezése is. Napjainkban nem igazán megszokott több napos ünnepi menüsorokat összeállítani, nem sok háziasszonynak van ebben gyakorlata. Hogy kezdjünk neki a tervezésnek, és mit vegyünk figyelembe?

Ijesztően sok szempontot fogok most felsorolni, de mindenkit kérek: kétségbe ne essen! A szempontok valójában szűrők: megkönnyítik a választást, és nem nehezítik. Elsődleges szempont tehát a saját tudományunk. Rutinos háziasszony vállalhat komolyabb, profibb menüt is, kezdő háziasszony pedig ne a konyhai stresszel tegye tönkre a saját hangulatát, és emiatt akár a többiekét is.

Fontos még, hogy figyeljünk a vendégek igényeire: elsősorban az egészségügyi kérdésekre (allergia, cukorbetegség, stb.), másodsorban az ízlésükre. Ne felejtsük el a mennyiségeket sem - számoljunk minden fogásnál adagokat, hogy se túl, se alul ne tervezzünk. Az anyagiakat is vegyük figyelembe.

Szempont még az is, hogy mennyi időt tudunk és akarunk rászánni a konyhai műveletekre. Az is, hogy hányan tudnak segíteni. Az is, hogy mekkora konyhában, mennyi eszközzel számolhatunk. Nem árt tudni, hogy hány embert és mekkora asztalnál látunk vendégül, hogyan tudunk tálalni... És ezek még csak a legfontosabb szempontok voltak.

- Sok fejtörést okoz az ajándékok beszerzése is, rengeteg szempontot kell figyelembe venni, kinek mi a kívánsága, mi mennyibe kerül, mennyit tudunk rászánni. Vannak itt általános szabályok?

Vannak, bár azt hiszem: az ajándékozásban az általános illemszabályokat elsősorban a féltávoli ismerősök között alkalmazza az ember. A családon belüli ajándékozásnál fellazulnak a szabályok, hiszen azoktól eltérően is megállapodhatnak egymás között.

Azt hiszem, mindössze két fontos dolgot kell szem előtt tartanunk. A legeslegelső, hogy örömet akarunk szerezni. Az ajándék tehát nem rólunk szól, hanem a megajándékozottról. A második pedig a viszonosság: ne ejtsük zavarba sem túl drága, sem túl jelentéktelen ajándékkal azt, aki nekünk kedveskedik. Az ajándék értéke azonban nem feltétlenül az árától függ! Fontos, hogy illik becsomagolni az ajándékot, nem csak azért, mert ez is hozzájárul a hangulathoz, hanem ezzel is kifejezzük, hogy időt és energiát szántunk arra, hogy örömet szerezzünk vele.