Advent a karácsonyi ünnepkör bevezető része, a Katolikus Egyház liturgiájában az Úr eljövetelére való várakozás ideje. Karácsony előtt otthonunkat beragyogja az adventi koszorú négy gyertyája négy héten keresztül. Izgalmas várakozás ez, minél több gyertya ég a koszorún, annál közelebb  kerültünk a várva várt ünnephez. Az első gyertyát az első adventi vasárnapot megelőző szombat este szokás meggyújtani, vagy vasárnap, ami idén november 30-ára esik. Készítsünk saját koszorút, ne a tavalyit újítsuk fel, így szívből készülhetünk az idei ünnepre, nem csak egy gyors megoldást választunk.

A kör alapot csinálhatjuk fenyőágból, tobozból, szalma vagy vessző alapanyagból. Ha készen vesszük a szalmából vagy vesszőből készült koszorú-alapot, akkor boríthatjuk  fenyőággal, vagy a kevésbé szúrós boróka és tuja-ágakkal is. Szerezzünk be zöld színű drótot, vagy cérnát, ezzel erősíthetjük az alaphoz a zöldeket. Tegyük egy tálcára a koszorút, így később is könnyen tudjuk mozgatni ha új helyet keresünk neki, nem böki meg a kezünket.
Szedjünk csipkebogyót, vagy száríthatunk narancs és citromkarikákat, amelyeket szintén feltehetünk a koszorúnkra. Készíthetünk kis masnikat is, lila színű szalagból amely a  hagyomány szerint a bűnbánat színe, de más színt is választhatunk kedvünk szerint.

A fehér a megtisztulás és az isteni fény, az Atya szimbóluma,
a kék a szentség, a Fiú szimbóluma,
a piros a szeretet, a Szentlélek szimbóluma,
a zöld a reményt,
a rózsaszín az örömöt,
a lila a bűnbánatot jelzi.

Gyertyáinkat rögzíthetjük a tavalyi fém gyertyatartó-alapokra, vagy ha megforrósítunk tűzön egy drótdarabot, könnyen bele tudjuk nyomni a gyertyánk aljába, majd  rögzíthetjük a koszorún.

Ha a hagyományos szimbolika szerint lila-rózsaszín színeket követjük a koszorúnkkal, akkor az első héten meggyújtott gyertyánk lila lesz, amely a bűnbánatot jelképezi. A  következő héten ismét lila gyertyát gyújtunk meg, majd ezután a harmadik hétvégén a rózsaszínt, amely az örömöt, tisztaságot, szűz Máriát jelképezi. Karácsony előtti  hétvégén az utolsó lila gyertyát is meggyújthatjuk, amely így együtt ég a többivel, a karácsony megérkezett. 

Elkészíthetjük koszorúnk gyertyáit négy különböző színnel is, kék, piros, fehér és lilával. Ezek a színek a hetente érkező angyalokat jelképezik, melyek körbejárják az  otthonokat, s összegyűjtik a szívből jövő szeretetet.

Nem kötelező azonban a hagyományos színekhez ragaszkodni, a négy gyertya önmagában is jelképezi a négy fogalmat hétről hétre, a hitet, reményt, szeretetet és az  örömöt.

Tehetünk koszorút az ajtóra is vendégváró díszítésnek fagyönggyel, amely a kelta mitológiában a téli napéjegyenlőség, és a fény újjászületését jelzi. Finom illatokat csempészhetünk otthonunkba, ha narancsot megtűzdelünk szegfűszeggel, és egy szalagra kötve kiakasztunk.

Nemcsak koszorút készíthetünk, hanem november 25-én mandulafa ágacskát tehetünk vízbe, a rügyező ág szép jelképe az adventi várakozásnak, karácsonyra kivirágzik. 
Szent Katalin emlékére tesszük ezt, sokan Szent Borbála napján, december 6-án tesznek gyümölcsfa ágat vízbe.

Luca napján, 13-án búzaszemeket csíráztathatunk, karácsonyra szépen kizöldül. A Luca búza az Élő Kenyérnek, a születendő kis Jézusnak is jelképe, asztalra, vagy a jászol  köré teszik hagyományosan.

15-én felállíthatjuk a kis jászolt, ahova a gyerekek minden jócselekedettel egy-egy szalmaszálat tehetnek, amely karácsonyig megtelik. Szép szokás ez, a gyerekek  egymással versenyeznek hogy tényleg jók legyenek karácsonyig. Régen a népi szokásban a jászol útra kelt, és 9 családnál minden nap más-más ház fogadta be a Szent Családot.

December 24-én ünnepi készülődéssel van tele a ház. A szülők a nagyobb gyermekekkel díszítik a karácsonyfát, amely a középkorból eredezve a jó és a tudás  fáját jelképezi. A papírláncok a kígyót jelképezik, a fára felaggatott cukorka, dió, alma pedig a jó és a gonosz tudás gyümölcseit szimbolizálják.
Az égő gyertyák  a világ világosságát, a kis Jézust jelentik. Szenteste a kis jászol is bekerül a fa alá, a bölcsőben fekvő kis Jézuskával. Ezen a napon adjuk át az ajándékokat is.

Indexfotó: www.foter.com