SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Gyomláljunk környezetbarát módon

Családinet [cikkei] - 2004-05-03
Emelkedő hőmérséklet, a nedves, párás időjárás kedvez a gyomoknak. Gyomnak tekintünk minden olyan növényt, amely ott nõ, ahol mi nem szeretnénk, ezzel akadályozva a számunkra fontos növények fejlődését, csökkentve a termés mennyiségét vagy minőségét. Előfordulhat, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. Így a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy a előző évben termesztett torma.

A gyomirtás

A kiskerti gyomirtásnak korunkban különösen nagy a jelentősége, ha az allergia népbetegséggé válására gondolunk. Főleg városi környezetben figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk magunk körül növekedésnek indulni a parlagfüvet. Ha mi nem is vagyunk érzékenyek rá, sok embertársunk életét megkönnyíthetjük a rendszeres irtásával.

A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. Bár egyben ez a leginkább munkaigényes, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat legkönnyebben fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre.

Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang).
A gyomok növekedését megakadályozhatjuk, ha azokat a területeket, ahol a megjelenésükre számítunk, mulccsal takarjuk (fenyõkéreg, fűkaszálék, fólia stb.)
Gyomirtás csalánnal

Ez a sokszor igen kellemetlen növény hasznunkra lehet a kártevők és a gombák elleni védekezésben. Amellett, hogy friss hajtásait étkezésre is felhasználhatjuk, vagy rostjaiból fonalat fonhatunk, és reumás térdünket is kezelhetjük vele, növényvédőszernek sem utolsó.
Ha a csalánlevet a növényekre permetezzük, akkor azok bõrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevők is nehezebb tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához. A kártevők és kórokozók ellen közvetlenül nem túl hatásos. Erősen fertőzött növények esetében először használjunk kémiai növényvédőszereket. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban a csalánlé minden esetben alkalmazható.



Készítése:
Gyűjtsünk össze egy kiló csalánhajtást és tegyük egy 4-5 literes edénybe. A nyári napon az erjedés hamarosan beindul, amelyet igen erős, kellemetlen szag jelez. Tíz nap múlva az oldatot szűrjük át és hígítsuk fel ötszörös mennyiségű vízzel. Ezt használjuk később a permetezésre.
Irtsuk a parlagfüvet!
A legjobb, ha mechanikai eszközökkel végezzük az irtást, kapával vagy kaszával, hiszen ez kíméli leginkább a környezetet és persze a költségeinket is. A fiatal kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után, minél elõbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, ugyanis a növények nem tudnak újrahajtani. Idõsebb, és kapálásra nem alkalmas területen a még el nem fásodott szárú növények ellen már kaszálni kell. Az alacsonyan elágazó elsõ oldalhajtások szinte a földön fekszenek, ezeket a kasza rendszerint nem tudja levágni. Kaszálás után mindig marad néhány oldalrügy, amibõl újabb hajtások törnek ki. A rosszul elvégzett kaszálás nyomán nem egyszer elõfordul, hogy egy fõ szár helyett 3-4-et nevel a növény, bepótolva virágporban és termésben a lemaradást. Még az igen gondosan végzett kaszálás után is egészen bizonyosan szükség lesz újabb kaszálásokra vagy gyomirtó szer alkalmazására.
Garami Márta

 

forrás: www.kertpont.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja