SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Továbbra sem kérnek a házasságból a magyar fiatalok

Családinet [cikkei] - 2004-05-12
A családalapítás ideális korába érkezett, rendkívül népes korosztályok tavaly sem javítottak a múlt évszázad vége óta mélypontra került házasságkötési statisztikán. A "hivatalos" párkapcsolatokon kívüli szülések aránya növekszik ugyan, de a családalapítási kedv lanyhulása a teljes "gyermektermést" alacsony szinten tartja.

Úgy tűnik, a katolikus egyház "holtomiglan, holtodiglan" kampánya (országszerte 400, esküvőre biztató óriásplakáttal) statisztikailag mérhető eredmények nélkül maradt. Sőt az elmúlt időszakban az anyagi ösztönzések segítségével sem lehetett a magyar lakosság házasodási kedvét növelni.

Tavaly, az év végén elterjedt a hír, hogy a lakáshitel kedvezményes kamatainak utolsó lehetőségét kihasználandó több élettársi kapcsolatból hirtelenjében házasság lesz. A legfrissebb adatok (amelyek 2003 decemberére vonatkoznak) azonban nem tükröznek semmiféle rohamot az anyakönyvvezetőknél: az elmúlt év utolsó hónapjában mindössze két és fél ezer frigy jött létre, nagyjából ugyanannyi mint 2002 decemberében. Tavaly összesen 45400 pár kötött házasságot, mindössze kétezerrel több, mint az eddigi mélypontot jelentő 2001-es évben.

A házasságkötések alacsony számát népes generáció "produkálja". Tavaly az év elején hazánk 15 és 39 év közötti népességéből több mint kétmillió volt nőtlen vagy hajadon, és csak egymillió-kétszáznyolcvanezer házas. Ezek a korosztályok rendkívül kevés utódnak adtak életet, noha nagy létszámuk alapján előzetesen kiemelkedő "teljesítményt" vártak tőlük.

A demográfusok nagy része szerint a lanyha házasodási kedv és az alacsony szintű gyermekáldás között szerves összefüggés van: általában a családalapítást szinte egész Európában későbbre teszik a fiatalok, sokan pedig a lazább, "papírral nem hitelesített" élettársi kapcsolatnál horgonyoznak le, amely ritkábban eredményez egynél több gyereket.

Nálunk ezer, 19 éven aluli nő közül 1980-ban még majdnem száz férjhez ment, most csak évente nyolc. Negyed évszázada a 20 és 24 év közötti nők évi 25 százaléka vágott bele hivatalosan a családalapításba, mára az arány nyolc százalékra csökkent. Ugyanakkor a 25–29 éves korú nők férjhez menési aránya "csupán" felére esett vissza ebben az időszakban, a 30–34 éveseké pedig az utóbbi évtizedben még enyhén növekedni is kezdett. A kései házasságkötés még akkor is kisebb számú gyermeket eredményez, ha a pár sok utódot szeretne: a biológiai alkalmatlanság közbelép.

A lanyha házasodási kedv következménye az is, hogy amíg a teljes "gyermektermés" csökken, addig növekszik a házasságon kívüli szülések száma. A változás rövid távon is megfigyelhető: 1995-ben 112 ezer gyermek jött a világra, s csupán 23 ezer házasságon kívül. 2002-ben viszont a 97 ezer csecsemő közül már 30 ezer házasságon kívül született. A "nem hivatalos" családban világra hozott gyermekek sokasodása azonban nem pótolhatja a teljes gyermekáldás drasztikus csökkenését, békeidőkben még nem volt olyan kevés szülés Magyarországon, mint az utóbbi években.

forrás: www.bankweb.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja