Úgy tűnik, a katolikus egyház "holtomiglan, holtodiglan" kampánya (országszerte 400, esküvőre biztató óriásplakáttal) statisztikailag mérhető eredmények nélkül maradt. Sőt az elmúlt időszakban az anyagi ösztönzések segítségével sem lehetett a magyar lakosság házasodási kedvét növelni.

Tavaly, az év végén elterjedt a hír, hogy a lakáshitel kedvezményes kamatainak utolsó lehetőségét kihasználandó több élettársi kapcsolatból hirtelenjében házasság lesz. A legfrissebb adatok (amelyek 2003 decemberére vonatkoznak) azonban nem tükröznek semmiféle rohamot az anyakönyvvezetőknél: az elmúlt év utolsó hónapjában mindössze két és fél ezer frigy jött létre, nagyjából ugyanannyi mint 2002 decemberében. Tavaly összesen 45400 pár kötött házasságot, mindössze kétezerrel több, mint az eddigi mélypontot jelentő 2001-es évben.

A házasságkötések alacsony számát népes generáció "produkálja". Tavaly az év elején hazánk 15 és 39 év közötti népességéből több mint kétmillió volt nőtlen vagy hajadon, és csak egymillió-kétszáznyolcvanezer házas. Ezek a korosztályok rendkívül kevés utódnak adtak életet, noha nagy létszámuk alapján előzetesen kiemelkedő "teljesítményt" vártak tőlük.

A demográfusok nagy része szerint a lanyha házasodási kedv és az alacsony szintű gyermekáldás között szerves összefüggés van: általában a családalapítást szinte egész Európában későbbre teszik a fiatalok, sokan pedig a lazább, "papírral nem hitelesített" élettársi kapcsolatnál horgonyoznak le, amely ritkábban eredményez egynél több gyereket.

Nálunk ezer, 19 éven aluli nő közül 1980-ban még majdnem száz férjhez ment, most csak évente nyolc. Negyed évszázada a 20 és 24 év közötti nők évi 25 százaléka vágott bele hivatalosan a családalapításba, mára az arány nyolc százalékra csökkent. Ugyanakkor a 25–29 éves korú nők férjhez menési aránya "csupán" felére esett vissza ebben az időszakban, a 30–34 éveseké pedig az utóbbi évtizedben még enyhén növekedni is kezdett. A kései házasságkötés még akkor is kisebb számú gyermeket eredményez, ha a pár sok utódot szeretne: a biológiai alkalmatlanság közbelép.

A lanyha házasodási kedv következménye az is, hogy amíg a teljes "gyermektermés" csökken, addig növekszik a házasságon kívüli szülések száma. A változás rövid távon is megfigyelhető: 1995-ben 112 ezer gyermek jött a világra, s csupán 23 ezer házasságon kívül. 2002-ben viszont a 97 ezer csecsemő közül már 30 ezer házasságon kívül született. A "nem hivatalos" családban világra hozott gyermekek sokasodása azonban nem pótolhatja a teljes gyermekáldás drasztikus csökkenését, békeidőkben még nem volt olyan kevés szülés Magyarországon, mint az utóbbi években.

forrás: www.bankweb.hu