SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

„A mesterséges intelligencia biztosan velünk marad!”

Családinet [cikkei] - 2024-04-08
Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A videóinterjúkból, podcastokból és egy tudományos vetélkedőből álló kezdeményezés célja, hogy a kutatásokat közelebb hozza a társadalomhoz és közérthetően mutassa be napjaink legjelentősebb tudományterületeit, valamint a mögöttük álló kutatókat. A következő hónapokban a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia témakörét járják körbe a szakértők.

Vajon hogyan határozható meg a mesterséges intelligencia? Hogyan lehet kutatni? Hogyan találkozhatnak a hallgatók a mesterséges intelligenciával az ELTE-n? Mi lesz ennek a technológiának a jövője? Ezekre a kérdésekre válaszol Csabai István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszékének egyetemi tanára az egyetem új tudományos-ismeretterjesztő videójában.

A kutató úgy gondolja, az élőlényekhez hasonlóan a mesterséges intelligencia is megfigyeli a világot és a begyűjtött adatok alapján értelmezi az összefüggéseket. Míg pár éve az ilyen adatelemzéseket csak a gépi tanulásnak hívták, mára az olyan intelligensen viselkedő nyelvi modellek elterjedésével, mint amilyen ChatGPT, jogossá vált a mesterséges intelligencia elnevezés.  

Csabai István hangsúlyozza, az ELTE szinte minden karán jelen van a mesterséges intelligencia a nyelvi elemzésektől kezdve a régészeti kutatásokig. Saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, hogy miként lehet ezt a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani. Az egyik ilyen felhasználási terület a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítása úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni beleértve a hisztopatológiai vagy mammográfiai felvételeket. Törekszenek arra, hogy ne csak önmagában kutassák a mesterséges intelligenciát, hanem együttműködjenek azokkal a szakemberekkel, akik képesek azonosítani egy-egy felhasználási terület igényeit. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel vagy kórházakkal, az ELTE Informatikai kar, az ELTE TTK Matematikai Intézet, valamint a Fizikai Intézet pedig tagjai a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak is.  

A mesterséges intelligencia hamar bekerült az ELTE-n az oktatásba. A fizikus mesterképzésen elérhető tudományos adatanalitika és modellezés specializáció napjaink népszerű témájával, az óriási adathalmazokon végzett kutatásokkal, a big datával foglalkozik. Ezekre a kurzusokra mára már nem csak fizikusok, hanem matematikusok, biológusok, szociológusok is járnak, így egyre több tudományterületre kiterjed a mesterséges intelligencia felhasználhatósága.

Csabai István szerint a legnagyobb kihívás, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet olyan problémákban, amiket az ember egyedül nem tudna megoldani. A kutató biztos benne, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad és egyre nagyobb szerepet kap a tudományban, ezért a hallgatókat is arra buzdítja, hogy legyenek nyitottak és minél többféleképpen alkalmazzák ezt a technológiát.

Nyitókép: depositphotos

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja