SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Eldőlt: mégsem kell nyelvvizsga a felsőoktatási jelentkezéshez

Családinet [cikkei] - 2019-11-08
A korábbi tervekkel ellentétben mégis jelentkezhet a felsőoktatásba az is, akinek nincs nyelvvizsgája.

A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését - mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.

Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

Közölte: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.


A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli a kormány döntését

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a kormány döntését, amellyel eltörölte a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését. Szavai szerint számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete. Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna, és példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

A szakszervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte:  korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson (például a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésein) is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.

A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét - írták.

A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás - írták.
    


A HÖOK üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, a hallgatói szervezet egyúttal a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tömörülés csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a HÖOK több javaslattal is élt az illetékes minisztérium felé, amelyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány. Ezen javaslat szerint a nyelvvizsga-követelményt eltörlik mindaddig, amíg a közoktatás nem igazítja a felvételi követelményhez az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét.

A HÖOK véleménye szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, de azt a diákoknak elsősorban a közoktatásban kell megszerezniük.

Az innovációs minisztériummal való tárgyalások egyik fő tanulsága, hogy ameddig a közép- és általános iskolák felé támasztott idegennyelv-oktatási elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.

A HÖOK külön üdvözli, hogy a felsőoktatási ágazat vezetőivel a korábbiakhoz hasonlóan -  mint például az ösztöndíjak 40 százalékos emelésénél, a központi ponthatárok csökkentése esetében, illetve a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztése ügyében - ezt a kérdést is együttműködve, konstruktív tárgyalások során sikerült a hozzáférhető magyar felsőoktatás érdekében rendezni - írták a közleményben.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden, Hajdúszoboszlón egy szakmai konferencián jelentette be: a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolják a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Az erről szóló javaslatot szerdán nyújtották be a kormánynak.

Schanda Tamás felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI
Kép: ccarlstead / flickr

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik

Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.

Télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek tünetei

A hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet - mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja