Üveg: egy szebb napokat is látott kincs

Az üveg a mindennapjaink részévé vált - üvegpohárból iszunk, üvegpalackból öntjük ki a szörpöt, szélvédőt, ablakot, ajtót, asztalt készítünk belőle. Már egyáltalán nem számít különlegességnek, ha betöltötte a célját, vagy eltörött, azonnal a kukában landol.
Igen, könnyen eltörik, ez az egyik hátránya. Azért teszi ezt, mert az üveg valójában olyan megszilárdult "folyadék", melyben a molekulák nem kapcsolódnak egymáshoz olyan szilárdan, mint a fémekben vagy a fában. De ettől még sokkal nagyobb segítség a létezése számunkra, mint gondolnánk.

Amitől mi ma oly könnyen megszabadulunk, az ókorban még kincsnek számított. A régmúlt történelmi korokban az üveg érték volt, amihez csak a fáraók, királyok, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Az egyiptomiak és a föníciaiak már ötezer évvel ezelőtt is képesek voltak üvegtárgyakat, üvegékszereket előállítani, a perzsák pedig drágakőnek tartották.
A római császárok korában már komplett üveggyártó műhelyek alakultak, majd az üvegipar szép lassan, folyamatosan fejlődni kezdett - és mára már tökéletessé vált. Minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy kihasználjuk az üveg csodálatos tulajdonságait - és ki is használjuk, de ahogy sok minden mást, ezt is önző módon: úgy, hogy nem gondolunk a környezetünk megóvására, a jövőre.

Miért szeretjük annyira az üveget?

Az üveg tudatos cseréje azon alapul, hogy ellenáll a különböző kémiai hatásoknak. Nem oxidálódik, nem engedi át a vizet, nem bomlik, formatartó - magyarul időtálló, így válik számunkra nagyon hasznossá. Leggyakrabban a csomagolóiparban alkalmazzák.
Az üveg teljes egészében újrahasznosítható, ami azt jelenti, hogy 100 kg üveghulladékból ugyanennyi új üvegterméket nyerhetünk.
Hátránya, hogy a gyártása során rendkívül sok energiát használnak fel, ezen kívül viszonylag nagy a tömege és törékeny.
Viszont az üveg az egyetlen olyan anyag, amit számtalanszor újra lehet hasznosítani anélkül, hogy a minősége romlana - ez teszi egyedülállóvá az egyéb csomagoló anyagaink között, amiket használunk. Az üveg érték - még hulladék formájában is.

Miért szeretjük sokkal jobban az újrahasznosított üveget, mint a simát?
 

• Ha üveghulladékból készülnek az új üvegek, a gyártás negyed annyi energiafogyasztással jár, mint az új üvegek készítése esetén.
• A gyártás során kevesebb üvegházhatást okozó gáz (pl.:  CO₂ ) kerül a légkörbe, így mérsékelhetőek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai.
• Az újrahasznosítás mellett szól az is, hogy segítségével nagymértékben csökkenthető a lerakókra kerülő hulladék mennyisége is.
• Költséghatékony megoldás is, hiszen gazdaságosabb a már meglévő hulladékból, kevesebb energiafogyasztással újat előállítani, mint a természet energia- és nyersanyagkészleteit fosztogatni.
• Sőt! Azzal, hogy üveggyárak, válogatók létesülnek, új munkahelyek is nyílnak, így társadalmi szempontból is érezhető a pozitív hatása.

Hogy állunk mi az üveggyűjtés terén?

Siralmasan. Míg Európa északi területein (pl. a Skandináv államokban) a kibocsátott csomagolási üvegek 95%-a kerül újrahasznosításra vagy újratöltésre - vagyis a lakosság szinte minden egyes palackot, amiből ivott, visszajuttat az ipari körforgásba a szelektív gyűjtés keretében -, addig Magyarországon az újrahasznosítás aránya csak 32%. Az EU 60%-os visszagyűjtési arányt várna el, ám e kijelölt tervnek a közelében sem vagyunk. Ráadásul ebben a 32%-ban már a koncentrált ipari begyűjtött üvegek is benne vannak - egy 2009-es kezdeményezés óta a vendéglátóegységek összefogtak, és szervezetten gyűjtik be a náluk keletkezett üveghulladékot, azaz minden egyes üveg, minden étteremből, bárból, szállodából újrahasznosításra kerül -, így most már minden csak rajtunk, fogyasztókon múlik.
Nagyon messze van ez a 32% a 60-tól - mi, magyarok, valamiért lusták vagyunk visszavinni az üvegeket.

Miért dobjuk ki a palackokkal együtt a saját pénzünket is az ablakon? Egy tetszőlegesen kiválasztott áruházláncban jelenleg 25 Ft-ot fizetnek a sörös üvegek darabjáért, a boros üvegekért pedig 75 Ft-ot.

Ha már szóba került a pénz, azt is meg kell említenünk, hogy sajnos ez az egyetlen dolog, amivel motiválhatóak vagyunk az üvegek visszavitelére. Úgy tűnik, a környezetünk védelme nem sok vásárlót hat meg - a pénz már nagyobb motivációt jelent.
Európai statisztikák szerint ott, ahol csak a gyűjtőszigetes rendszer működik (tehát a vásárló nem kapja meg az üveg árát, csak úgy "önkéntes" alapon viheti vissza az üvegeket), ott az üvegtermékeknek maximum a 30-40%-a kerül vissza. Ellenben azokban az országokban, ahol betétdíjas rendszer működik, ott több, mint 70%-ban kerülnek visszaváltásra az üvegek. Az egyetlen megoldás tehát az lenne, ha minden egyes üveget csak a betétdíjjal együtt vásárolhatnánk meg - így lennék "rákényszerítve" arra, hogy vissza is vigyük a kiürült üvegeket a boltba.

Elgondolkodtató, hogy amire mi ennyire fittyet hányunk, annak fontosságát már az ókorban is felismerték. Törökország déli partjainál kutatók több ezer éves hajóroncsot találtak, melynek teljes rakománya használt üvegekből állt!

Változtassunk!

Mit tehetsz te, vagy én? Elsősorban két dolgot: mostantól dönthetsz úgy, hogy nem a kukába dobod az üveget, hanem a közeli szelektív gyűjtőbe. Most, hogy már tudod, milyen fontos ez, jobban fogod érezni magad ettől az egyszerű, új szokástól: hogy elsétálsz hetente egyszer a szelektív gyűjtőhöz.

Merre van a legközelebbi szelektív gyűjtő? Lehet, hogy nem is tudsz róla, de nem kell messzire menned érte. Ha sosem kerested, akkor talán észre sem vetted eddig a boltokban található üvegvisszaváltó helyiségeket, automatákat: 2010 óta minden 500 m2-nél nagyobb áruházlánc köteles visszavenni azokat a – jellemzően – italos üvegeket (ahogy a PET-palackokat és az alumínium dobozokat is), amiket ott vásároltunk. Mostantól ha vásárolni mész, teli kosárral indulj: vidd magaddal az üres üvegeket is!

A másik, amit tehetsz, hogy megtanítod gyermeked az újrahasznosítás fontosságára - és jó példával jársz elöl te magad is. Gyűjtsetek együtt mindent, vond be őt is: papírt, műanyagot, üveget és fémet. Ma már egyre több társasház lépcsőházában találkozhatunk kisebb szelektív kukákkal, kint az utcán pedig a nagyobb konténerekkel. Használjátok! Nekünk nem kerül semmibe, de a környezetünk szempontjából életbevágóan fontos lenne, hogy észbekapjunk, és tömegesen szokjunk rá arra, hogy visszajuttatjuk a hulladékot a körforgásba.

Kép: russellstreet / Flickr.com

Ahhoz, hogy a probléma megoldódjon, először is változtatni kellene a jelenlegi rendszeren. A betétdíj általános bevezetése hatékony megoldás lehetne, ám ehhez politikai döntés szükséges.

Németországban például jóval nagyobb a betétdíj összege, mint nálunk, és szinte minden üveges italt csak így ezzel együtt lehet megvenni - és a rendszer tökéletesen működik, a vásárlók mindig visszaviszik a kiürült üvegeket. Ami mégis a kukában köt ki, azt a hajléktalanok váltják vissza, és sokan meg is élnek belőle. Az automaták mindig működnek, és azokat az üvegeket is elfogadják, amiket nem is forgalmaznak az adott üzletben.
Itthon már sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet - mindenki számára ismerős lehet a pillanat, amikor épp akkor romlik el az automata, amikor sorra kerülnénk, vagy csak kifogy a papír, esetleg nem ismeri fel a cimkét a gép, vagy begyűrt valamit, és így tovább... Ahogy az is, hogy az egyes áruházak csak az általuk forgalmazott termékek palackjait veszik át - holott kötelességük lenne visszavenni az összes többit is.

Ezekre sajnos nincs befolyásunk, de a tőlünk telhetőt azért megtehetjük - sőt, meg kell tennünk. Csatlakozz a kampányhoz az üveggyűjtésért, és változtass eddigi szokásaidon! 

A szelektív üveggyűjtés szabályai

Ha helyesen döntesz, és nem dugod tovább homokba a fejed, hanem a szelektív gyűjtést választod, néhány egyszerű szabályt kell csak betartanod:

• Az üveggyűjtőbe vitt üvegeken ne maradjon kupak, fedő, gyűrű!
• Nem szükséges leszedni az üvegeken lévő papír címkéket
• Az italos palackokat teljesen üres állapotban dobjuk ki, kimosni nem szükséges - kivéve, ha olajosak vagy zsírosak
• A befőttes üvegekben nem maradhat semmilyen ételmaradék
• Nem baj, ha a gyűjtőedényekben összetörnek az üvegek
• A gyógyszeres üvegeket nem szabad az üveggyűjtőbe dobni, ezeket a hulladékokat a gyógyszertárakba kell visszavinni
• Ne kerüljön szemüveg, porcelán, hőálló üveg a gyűjtőkukákba
• A vegyszert tartalmazó üvegek veszélyes hulladékok, melyeket a hulladékudvarokban lehet leadni
• Fontos, hogy a porcelán, valamint a hőálló és laborüvegeket nem szabad az üveggyűjtőbe tenni, az ilyen típusú hulladékokat sem ember, sem gép nem tudja elkülöníteni. Ezek az üvegek használhatatlanná tehetik az újragyártott termékeket és a gyártósorban is könnyen meghibásodást okozhatnak.

Ha mostantól így kezeled az üveghulladékot, nyugodt lelkiismerettel mondhatod el magadról, hogy te mindent megtettél - rajtunk már nem múlik, hogy javuljanak azok a százalékok.

Forrás: www.szelektalok.hu