Gyerekként általában hazugságok közt élünk. Néha azonban már egész korán leleplezünk néhány mítoszt, amellyel a szüleink etettek minket. Ilyen lehet például az, hogy sem a Mikulástól, a Jézuskától, de még a húsvéti nyúltól sem kapunk valójában ajándékot, sőt, az is hamar kiderülhet, hogy nem is a gólya hozza a kistestvérünket stb. Van azonban néhány dolog, amelyet még felnőttként is vallunk, pedig azok alapos korrekcióra szorulhatnak. Ha még mindig úgy tudod, hogy a szemünket rongálhatja a TV képernyője, vagy, hogy az ősember barlangokban lakott, akkor olvass tovább, mert ezek mind-mind hazugságok!

1. Egy hercegnő élete csupán pazar kastélyokról, rózsaszín habos-babos ruhákról és daliás hercegekről szól

Amikor kislány voltál valószínűleg élvezted, hogy beöltözhetsz hercegnőnek, ám az ezzel kapcsolatos tapasztalataid többnyire nélkülözhették a valódi középkori királyi élet kőkemény érintését. Noha a kastélyok kétségkívül luxus helynek számítottak a kunyhókhoz képest, a történészek szerint ezekben sem volt fenékig tejfel az élet! Hidegek, sötétek, koszosak és dohosak voltak ugyanis. Ám ez még semmi a napi életvitel bűzeihez képest. A levegő tele volt olyan szagokkal, amelyekben egy csepp hercegnői illat sincs. Elpusztult állatoktól, fürdetlen testektől és a királyi szennytől bűzlöttek a paloták.

Ne felejtkezzünk el a mesékben lévő édes kis állatokról sem, amelyek valóságban nem léteztek. A folyosókon gyakorlatilag falkákban mászkáltak a kóbor kutyák, amik az előző este maradékait kutatták.

A „boldogan életek, amíg meg nem haltak” befejezésről meg csak annyit, hogyha nem mentél férjhez kamaszkorodban ahhoz a vadidegen királyhoz, akit a szüleid szemeltek ki neked, akkor hiába várhattad azt az udvarias lovagot, aki megment téged, majd pedig belelovagoltat a naplementébe. Ilyenek ugyanis nem léteztek! A lovagok arról voltak ismertek, hogy nem riadtak vissza a kannibalizmustól, ráadásul a többségük igen nagy fajankó volt.

Egyébként, ha gyerekként Elizabeth Swanéhoz (Karib-tenger Kalózai című film egyik női alakja – a szerk.) hasonló elképzeléseid voltak a kalózokról, akkor valószínűleg erről is mindent rosszul tudsz! Nem beszéltek úgy, mint ahogy a tipikus kalóz mesékben/filmekben ábrázolták és a tudósok szerint a kincseiket sem ásták el, sőt az sem valós, hogy pallóra terelték az embereket és vízbeugrásra kényszerítették őket.

A gyermekkori fantáziád szereplőinek többsége hamis alak lehetett.

2. Az ősemberek barlangokban laktak

Sok képregény és rajzfilm alakította az ősemberekről való vélekedésünket gyerekként. Általában mindenki azt gondolja, hogy barlangokban laktak, pedig ez nem így van! Annak ellenére, hogy a barlangok megőriztek több mint 40.000 éves rajzokat is, ez még nem jelenti azt, hogy a prehisztorikus emberek barlanglakók lettek volna.

Az archeológusok szerint az ősemberek a barlangokon kívül éltek. Erre azonban kevesebb bizonyíték maradt, mint arra, hogy különböző tevékenységeket végeztek a barlangokon belül. Utóbbiakban sokkal jobban konzerválták a bennük hagyott emlékeket, mint a külső részek, ahol semmilyen védelemnek nem voltak kitéve az ottmaradt dolgok az évezredek folyamán. Ukrajnában találtak azonban a Neander-völgyi időszakra visszavezethető olyan ősi hajlékot, amely mamut csontokból volt megépítve.

3. Ha közelről nézzük a tévét vagy félhomályban olvasunk, akkor elromlik a szemünk

A szüleid folyamatos ragaszkodása ellenére sem volt igaz az a feltételezés, miszerint, ha túl közel ülsz a tévéhez, akkor az rongálja a szemed. A Scientific American című lap szerint nem ismert, hogy egyetlen emberi lénynek is romlott volna az egészsége a közeli tévézés miatt. Ennek a legendának az eredete az 1960-as évekig megy vissza, amikor 100.000 db TV-t, amit a General Electric bocsájtott a piacra, visszahívtak, mert magasabb volt a sugárzásuk a megengedettnél. Noha a készülékek nem maradtak a forgalomban, a legenda mégis tovább élt.

Továbbá, ha félhomályban olvasunk, az sem fog semmilyen károsodást okozni a látásunkban.

Az idő előrehaladtával azonban romolhat a szemünk, ám ezen nem fog segíteni, ha répát eszünk. Annak ellenére, hogy sokat hallottuk, hogy a répától jobb lesz a látásunk, ez nem így van! Ez a növény sem segít többet, mint bármelyik másik egészséges étel. A répa látásjavító képességének eredete még a II. Világháború idejéből származik. Az angol kormány találta ki, hogy becsapja vele a nácikat.

4. A Föld mágneses északi pólusa az Északi-sarknál van, a déli pedig a Déli-sarknál

Ezzel a kijelentéssel a fejetetejére állítottuk a világot? Valami olyasmi. Az elektromágneses sajátosságok miatt a Föld földrajzi északi pólusának az elektromágneses déli pólus felel meg, és fordítva. Lényegében a Föld úgy viselkedik, mint egy hatalmas mágnes. A déli pólus az északi féltekére mutat, míg a déli pedig az északira.

Ahogy a fizika magyarázza:

„Egy kis darab mágnesnek is van északi és déli oldala, de sokkal pontosabb azt mondani, hogy rendelkezik egy-egy észak-, illetve délkereső pólussal. Ennek köszönhetően használhatjuk a mágnest, mint iránytűt. A mutató egyik vége a földrajzi északi pólus felé fog mutatni, míg a másik vége a Föld mágneses déli pólusát fogja „keresni”. Ebből levonható, hogy a földrajzi északi pólus megfeleltethető a mágneses déli pólusnak, és a földrajzi déli pólus pedig a mágneses északinak.”

Most már érthető, hogy miért volt egyszerűbb hazudni erről a tényről is.

5. Az embereknek csak 5 érzékük van

Az óvodában sok időt áldoztak arra, hogy megtanítsák nekünk mind az 5 érzéket: látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés. Ez a modell valójában elég régi időkre nyúlik vissza, hiszen Kr.e. 300 környékén alkotta meg ezt az elképzelést Arisztotelész. Azóta érthető módon rengeteg változás történt a tudományos életben. Manapság már tudjuk, hogy nem csupán 5 érzéke van egy embernek. Az viszont tudományos vita tárgyát képezi, hogy pontosan mennyi. Vannak, akik szerint 10-11 érzékünk van, de akadnak olyanok is, akik szerint 21, vagy több.

A Harvardi Orvosi Egyetem kutatói a következő 6 érzéket adták még a listához: az egyensúly érzéke, a fájdalom érzéke, a testrészek hollétének érzéke, a hőmérséklet változásának érzéke, az idő múlásának érzékelése és a test belső változásainak érzékelése. Más vitatott érzékek még: az éhség, szomjúság és ezek együttese.

6. A madarak és a méhek teljesen elfogadott példák a szexuális együttlét szemléltetésére

A madarak és a méhek gyakorta használt szemléltető eszközei voltak azoknak a szülőknek, akik nem akartak nyíltan beszélni a szexről a gyerekeiknek. Innen nézve meglepő lehet, hogy a madárszerű fajok 97%-ának nincs is pénisze. Ennek az oka a „programozott sejthalál”, amely azt jelenti, hogy azok a sejtek, amelyek az evolúció folyamán feleslegessé váltak, elpusztulnak. Ezért van az, hogy a madarak férfiassága még az előtt eltűnik, mielőtt kifejlődhetne. A méheknél sem olyan a szexuális élet, mint ahogy a szüleink magyarázták. Sok méh ugyanis ún. szexuális öngyilkosságot követ el. A herék (hímivarú méhek) egész életükben azért élnek, hogy megtermékenyítsék a királynőt, és azután – ha nem ölik meg egymást azonnal – a nő ivarú méh löki ki őket, hogy meghaljanak.

Ennek a bizarr témának az eredete mára egy kissé homályossá vált, de valószínűleg néhány 19. századi vershez köthető. Cole Porter "Let's Do It, Let's Fall In Love," (Csináljuk, essünk szerelembe”) című dala lehetett anno a dolog katalizátora, hiszen így kezdődik ez az ikonikus dalszöveg: "And that's why birds do it, bees do it, even educated fleas do it, let's do it, let's fall in love." (Ezért csinálják a madarak, a méhek, de még a művelt bolhák is, csináljuk mi is, essünk szerelembe”).

7. Csak 7 szín van a szivárványban

A korai tudományos foglalkozások kihagytak néhány dolgot a szivárvánnyal kapcsolatban is. Mivel nem teljesen fekete háttér mögött látjuk őket, ezért a színeknél gyakran telítettségcsökkenés és zavarosság figyelhető meg. Ezért van az, hogy sohasem jelennek meg igazából tisztán a piros, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, a lila és az indigó árnyalatai. Lényegében több szín van egy szivárványban, mint csillag az univerzumban, vagy atom a testünkben. Sajnos, a legtöbb ember „csak” 1 millió színt tud észlelni, amikor ránéz egy szivárványra. Miért lehet vajon az, hogy a szemünk mégis becsap minket, és nem látjuk a szivárványok valódi szépségét?

Az emberi szemben a színek megkülönböztetéséért a csapok felelnek. Ezeknek három fajtája van, amelyek a vörös, kék és a zöld alapszínek érzékeléséért felelősek. Ezt a tudományban háromszín elméletnek hívják. A csapok egyénenként eltérő érzékenységűek lehetnek, ezért a színek észlelése sem egyforma mindenkinél. Vannak olyan emberek, akik rendelkeznek egy plusz csappal (tetrakromátok), ezért olyan színeket is látnak, amelyeket mások nem. Ezt a ritka tulajdonságot többnyire a nők hordozzák, ám az ismeretlen, hogy hány színt tudnak még érzékelni. Másrészt az is előfordulhat, hogy noha hordoznak egy többlet csapot, még sincs „szuperlátásuk”.

8. A denevérek teljesen vakok

Ez az idióma egészen a 17. századig vezethető vissza. Onnan terjedt generációról-generációra tovább, annak ellenére, hogy ez egyáltalán nem igaz. Merlin Tuttle a Bat Conservation International (Nemzetközi Párbeszéd a Denevérekért) alapítója és elnöke a National Geographicnak azt nyilatkozta, hogy a denevérek kifejezetten jól látnak, helyreállítva ezzel a repülő emlősök méltóságát. (A szárnyasoknak egyébként csak egyetlen szemészeti problémájuk van, az pedig az, hogy színvakok).

Sajnos, a denevéreknek általánosságban is rossz a hírneve a populáris kultúrában, hála a vámpír történeteknek. A denevérek mégis sokat tudnak nyújtani az emberiségnek: rendkívül pontos ultrahangos rendszerük van, amelynek köszönhetően hatékonyan követik az áldozataikat, így ők a világ legkirályabb rovarirtói.

9. Ha lenyeled a rágót, akkor az 7 évig a gyomrodban maradhat

Már biztosan többször is figyelmeztettek téged is, hogy ne nyeld le a rágót, mert az káros lehet az egészségedre. Több elmélet is van azonban, hogy miért. Az egyik szerint 7 évig a gyomrodban marad a rágó, egy másik feltevés szerint pedig összeragadhat a gyomrunk tőle. Ezek természetesen nem igazak. A Duke Egyetem gasztroenterológusa, Roger Liddle azt nyilatkozta a Scientific American című lapnak, hogy „semmi sem marad ilyen sokáig [a gyomorban], hacsak nem olyan nagy méretű dologról van szó, ami nem tud kijutni belőle…” Dr. Nancy McGreal a Duke Egyetem egy másik orvosa szerint, a rágó ugyanúgy áthalad az emésztőrendszeren, mint bármelyik másik étel vagy ital. Az emésztés folyamata általában 30-120 percig tart.

Mielőtt azonban lenyelnél egy egész csomag rágót, azt tudnod kell, hogy a gumi a gyomorban továbbra is ragacsos marad. Ez azért veszélyes, mert ahogy halad az emésztőrendszeredben más ételmaradékokat összetapaszthat.

Nos, most már kielégítő a tudásod, mégsem kell megismételned az óvodát!
 

Forrás: huffingtonpost.com
Index kép: Wikipedia Commons 
Cikk képei: Wikipedia Commons, pixabay.com, flickr.com