„A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Élménykészség mértéke

Az élménykészség azt jelenti, hogy az egyén mennyire fogékony az érzelmileg átélt, érzelmeket működésbe hozó eseményekre. Képes-e, és milyen módon; a személyiség kiteljesedését szolgáló tapasztalatokra, környezetének belső tükrözésére.

Szellemi irányultság esetén az egyénnek legfontosabbak a szellemi síkon megélt élményei. Fantázia működése, megismerési késztetései erőteljesek. Az elméletekhez való vonzódás, a szellemi megvalósulási vágy, jellemző rá. Fontosak az ideák és ideálok, melyek elérésére maga is törekszik. A nagy gondolkodók, tudósok, teológusok vagy mélyen vallásos emberek, rendszerszemléletű és rendszerek megalkotásával foglalkozó elmék jellemzője.   

Írásában a felső zóna nagyméretű, betűiben hosszú vagy bő felső hurkok találhatók. Középső részein fonalas kapcsolódás, hullámszerű ívelések vagy kettős ívelés (boltíves és füzére együtt) van jelen. Írása kötött, vagyis a szavak folyamatosan alkotottak, tollfelemelések nélkül. Betűméretei kisebbek a tanultnál. Mivel nagy sebességgel ír, ezért egyszerűsítések láthatók és ékezetei bekötődhetnek a következő betűbe. Tehát fontos számára a mozgás, a lendületes gondolatiság. A lényeg a fontos, nem a külsőség, ezért enyhe szabálytalansággal írja betűit. Az írástömb jól tagolt, a lapon jól elkülönülnek a gondolat részek, egységek. Bekezdésekkel, újabb sorokkal sorkihagyással tagolja álló vagy enyhén jobbra dőlő írott mondanivalóját.

Gyakorlatiasság a kivitelező emberekre utal, a hétköznapi életben az érzelmek, a lelkiek élményszerzésére törekszik. Nem az intellektuális érdeklődés a legfontosabb. Van valamennyi anyagi orientáció, de a praktikus felhasználás igénye az első, többnyire jól szervezi saját életét és mások tennivalóját is.

Az írás a nagyméretű, jól látható, olvasható, szabályos. A középzóna a legkidolgozottabb, a legnagyobb méretű, a felső és alsó hurkok kisebbek. Írója ad a formákra, a megjelenés, a hagyományok betartása fontos. Közepesen gyors írásban, széles, telt, nyitott ovális betűk (a, o, g), több hurkolás által, élmény-teli göndör betűk jelennek meg közepes kötöttséggel. A szavak hol folyamatosan egy vonallal íródtak, hol kissé különállnak, ránézésre folyóírás képét mutatja. Írója láthatólag jól érzi magát a mindennapi életben, képes átélni a pillanat örömeit.

Ösztönök felé irányuláskor a biológiai élmény az elsődleges. A személy kényelmes, viselkedése ösztönös, természetes, a tudatos irányítás háttérbe szorul. A testi vágyak, evés-ivás, szeretkezés fontossága, az anyagiakkal kapcsolatos örömök, a fizikai tevékenység, sport, tánc, természetjárás, állatszeretet is idetartozik. Többnyire tiszteli az erőt, a természeti erőket éppúgy, mint a testi erőfölényt.

Lassabb vagy közepes gyorsasággal, a tanultnál, nagyobb mérettel, erőteljes nyomással írott. A betűk alsó zónája hangsúlyos, hosszú vagy térölelő, bő hurkok vannak jelen, esetleg díszítések. Itt több időt tölt, mint a közép vagy felső részeken. Írásában látványos formák, szabálytalanság található. A tagolás nem jellemző, hiszen úgy él ahogy éppen kedve és a helyzet hozza. Alsó zónából induló kezdővonala a jó ösztönös megérzéseit is mutatja.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay

betöltés...