SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Miért játszunk?

Családinet [cikkei] - 2004-10-27
Gyermekeink játékait többnyire tudatosan, mi felnőttek formáljuk. Számtalan játékformát és játéklehetőséget tanítunk meg gyermekeinknek, ezzel is fejlődésüket segítjük, hiszen sok, az életben maradás szempontjából is hasznos dolgot adunk tovább az ősidőktől fogva.

Mi minden a játék?

Elsősorban elemi szükséglet, nélküle szürke lenne az élet, nem lenne fejlődés. A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A tartalmas, az életkornak megfelelő játék segítheti, hogy mindig értelmet és célokat találjunk az életünkben, ne forduljunk pótcselekvésekhez, ne tévedjünk vakvágányra - még a kamaszkor zűrzavarában sem.

A játék kultúrája elengedhetetlenül fontos egy társadalomban. Nemcsak társadalmi-kulturális szinten értelmezhető, hanem átfogó természeti jelenségként is. Nem korlátozható csak az emberre, hiszen alapelemei: a véletlen és a szabály bonyolult összműködése kozmikus méretekben ugyanúgy érvényesül a természeti jelenségekben, mint a növény- és állatvilágban.

Változatosság

Játék nélkül nem valósulhatna meg előrelépés sem a törzsfejlődésben, sem az ember egyedi életútjában. Lényege a variabilitás, azaz változatosság, az aktivitás és a kreativitás. Ezek a mechanizmusok szolgálják, hogy az egyén különböző viselkedési stratégiákat alakítson ki annak érdekében, hogy megtalálja a lehető legtökéletesebb összhangot környezetével.
 

Paradox jelenség



Miért játszunk? Miért van szükség a játékra? Ezek a kérdések igen gyakran megfogalmazódnak bennünk, s rögtön az értelmét, a célszerűségét kezdjük kutatni.
A játék azonban paradox jelenség. Önmagáért a játékért játszunk, a véletlen és a törvény összjátékának kiszámíthatatlanságából eredő feszültség átéléséért, mely pozitív töltésűvé váló izgalom megélését jelenti.

Sajátosan megalkotott szabályai következtében a realitástól elkülönült világot teremt. Nem tartjuk értelmetlennek, bár gyakran "messze van az ésszerűségtől", hiszen nem közvetlenül irányul célra, csak áttételesen.

Szárnyalás

 Az emberi játék megismerő magatartásformaként is értelmezhető, szerepe elsősorban a környezethez való alkalmazkodás szolgálatába állított területek, képességek fejlődésében és fejlesztésében van. Lényege a művészetekkel való kapcsolatában keresendő, az alkotás, a felfedezés öröme és a sikerélmény. Jutalma: a képzelet, a fantázia boldog, szabad szárnyalása a szimbolikus úton létrejövő vágyteljesítés, mely biztosítja az utat az egyre nagyobb teljesítmények és az egyéni boldogulás elérésében. A játék kiváló talaja és eszköze az ember társaival kialakuló és gazdagodó kommunikációjának, szociális kapcsolatainak. Az egyéni, de főként a társakkal való közös játék egyaránt segít a pozitív és negatív élmények feldolgozásában. A szabad, spontán, gyakran nem célorientált vagy improduktív jelleg segíti az "ellazulást".

A játék lényegi pontjait többen is abban látják, hogy más, mint a valóság (túl van a realitáson), szabad, önindított tevékenység, s nem utolsósorban az örömélmény jellemzi. Ezért szoros kapcsolatban áll a kreativitással, s így érthető, hogy a felnőtt örömmel végzett, sok próbálkozással, kísérletezéssel teli alkotó munkája is játéknak tekinthető.

forrás: www.harmonet.hu
Fotó: www.foter.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja