Mi is az a szabad játék?

”A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad játék” – mondta Vekerdy Tamás pszichológus. De mire is gondol pontosan? Arra, hogy a gyerekünk kezébe olyan játékokat adjunk, lehetőleg keveset, amikkel szabadon játszhat, és amiknek csak a fantáziája szabhat határt. Ha a játékbaba tud sírni, nevetni, lépkedni, stb., azzal nem lehet kitalálni dolgokat, ahogy egy villogó, gombnyomásra induló kisautóval sem. De a kockából vagy a homokból mindig mást lehet építeni, a kavics és a vadgesztenye is lehet bármi: pénz, amivel fizetünk a ”boltban”, túrógombóc, gyöngyök, gyógyszerek, stb.

Mi még a szabad játék? Például a beszéd. Vagy a mozgás.

A szakember szerint a gyerekeknek “nem tornázniuk kellene, hanem rohangászni egy nagy kertben, nagy udvaron, mászható fákon, billegő pallókon.”

"Az én gyerekem nem tud egyedül játszani!" – Így segíts neki!

Sok szülő panaszkodik arról, hogy hiába tesz a gyereke elé mindenfélét, ő nem tud vagy nem akar egyedül játszani, mindig csak közösen. Emiatt persze a szülő is egyre feszültebb lesz, hiszen neki is szüksége lenne néha egy kis én-időre, amiben legalább el tud mosogatni vagy ki tud teregetni.

A szabad játék tanulható, a gyereket könnyen rávezethetjük, ha kialakítjuk számára a megfelelő környezetet, ha megfelelő játékokat választunk, és ha jól kommunikálunk vele.

Allan Mas fotója a Pexels oldaláról

A kevesebb több

Az első lépés, hogy pakoljuk el azokat a játékokat, amikkel nem lehet többféleképpen játszani. A többi játékot is érdemes forgó rendszerben használni, bizonyos időközönként váltogassuk, hogy melyek legyenek elöl.

Vekerdy Tamás szerint “azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyerekeink olyan körülmények között élnek-e, ami az életkorukhoz szabott.”

Gyerekbarát bútorok

A gyerekszobát úgy érdemes kialakítani, hogy a gyerek könnyen elérjen mindent, és maga is tudja tologatni a játékait (például gurulós láda), így könnyen készíthet takarókból, dobozokból, szekrényekből, stb. várat, házat, vonatot, hajót, villamost, buszt, boltot, vagy bármi mást.

A játékokat is érdemes csoportosítani a szobában: az egyik sarok lehet a kreatív sarok, ahol rajzolhat, festhet, gyurmázhat, a másik lehet a csendes sarok, ahol például a könyvei vannak.

Maria Montessori szerint: "A gyermek kizárólag a környezetével kapcsolatos tapasztalatokból tud fejlődni. Az ilyen tapasztalatokat hívjuk ‘munkának’."

Yan Krukov fotója a Pexels oldaláról

Legyen a napi rutin része a szabad játék

Már másfél éves kortól minden nap legyen a gyerek napi rutinjában önálló, szabad játék. A közös játék és az önálló játék megfelelő arányban legyen része a napnak.

Kommunikáció

Ez talán az egyik legfontosabb szempont. Amikor a gyerekünket szabad játékra próbáljuk meg rávezetni, akkor fontos, hogy ne azt mondjuk, hogy: ”Most nem érek rá, menj és játssz valamit egyedül!”

Vagy: ”Muszáj egyedül játszanod, ne zavarj most!”

Ha ehelyett azt mondjuk neki, hogy most azzal játszhatsz, amivel csak szeretnél, akkor megadjuk neki a szabadságot.
 

"Segíts, hogy magam csinálhassam"

Ez a Montessori-pedagógia egyik alapelve. Azt jelenti, hogy ha a gyerek valamit egyedül tud és szeretne megcsinálni, akkor engedjük neki. A szabad játékra úgy is rávezethetjük, hogy elkezdünk közösen játszani, majd egy kis idő után háttérbe vonulunk, hagyjuk, hogy ő irányítson, ő mondja meg, hogy a bábok hova utazzanak a kisvonaton, vagy hogy mit főzzünk nekik. Ha ő vezet, akkor nő az önbizalma, megtanulja, hogy fontos a véleménye és az ötletei, hogy ezeket hogyan kell megvalósítani, és hogy hogyan tud önmagára támaszkodni.
 

A szabad játék többek között ezeket a képességeket fejleszti:
 

• Önállóság
• Problémamegoldó képesség
• Képzelőerő
• Kreativitás
• Koncentrációs képesség
• Konfliktuskezelés
• Önbizalom
• Érzelmi intelligencia
• Logikus gondolkodás

Indexkép: Polesie Toys fotója a Pexels oldaláról