Mielőtt fejest ugranánk a témába és átgondolnánk, hogy mit és mennyit mondjuk a gyerekeknek az aktusról, vagy a születésről, kezdjük azzal, hogy a szexuális felvilágosítás nem egyenlő azzal, hogy a gyermek megérti, hogyan működik az emberi test. Ez csak az egyik fontos része a szexualitásnak, az érzelmi, a lelki és az evolúciós tényezők mellett.

Arról szoktam beszélgetni a szülőkkel, hogy az a legjobb, mikor a gyermek úgy ismerkedik valamivel, hogy igazából belenő. Tudja és érzékeli a környezetében az adott dolgot, ahogy nő, úgy gyarapodik a tudása is. A szexuális felvilágosítással kapcsolatban azonban van egy érdekes dolog. Míg mondjuk a közlekedésről, a természeti jelenségekről folyamatosan - és fokozatosan - bővítjük a gyermekek ismeretét, van egy időszak, mikor - ha nem muszáj - nem nagyon bonyolódnánk bele a szexuális témák boncolgatásába gyermekünkkel. Amikor elkezdett cseperedni és tanulgatta a szavakat, akkor még minden rendben volt. Megtanítottuk neki nevén nevezni a nemi szervét, szépen ismerkedett a testrészeivel, a meztelenséggel. Az elhíresült zaklatások és molesztálások miatt már egyre többen beszélnek otthon a fehérnemű szabályról is, de aztán mégis hajlamosak vagyunk diszkréten hallgatásba burkolózni.  
„Kicsi vagy még, majd megérted, ha nagyobb leszel”. „Nem kellene még, hogy ezen járjon az eszed. Az a dolgod, hogy a tanulással foglalkozz!” – mondogathatjuk. Aztán egyszer csak arra kapjuk fel a fejünket, hogy iskolás gyermekünk az társaitól hallott kifejezéseket használja, gyakran nem is ismerve a szavak valódi jelentését.

 

Milyen szexuális ingerekkel találkoznak a gyerekek, amikre fel kell készítenünk őket?
 

• A tévében (filmekben/reklámokban) látott női és férfi nemi szerepek. (Nézd, „így” viselkednek a nők és így a férfiak. Próbáljuk ki, hogy a reklámok alatt lehalkítjuk a tévét és megnézzük, hogy milyen üzenetek érkeznek a nemiségről gyermekünkhöz.)
• A különböző videóklipek, slágerek szövegei szexről, szerelemről.  
• A trágár beszéd. (Ezt gyakran nem is értik, vagy félreértik gyerekeink.)
• Az otthon, vagy olykor máshol észrevett, különböző szexuális megnyilvánulások.
• Interneten terjedő tartalmak. Akár főbb hírcsatornákon is megjelenhetnek olyan tartalmak, amelyek felzaklathatják gyermekünket.

Korábban Freud nyomán úgy tartották, hogy 6 éves kor körül a gyermekben elhalványodik az érdeklődés a szexualitás felé, és az értelemi fejlődésére koncentrál. Ma már a különböző vizsgálatok alapján tudjuk, hogy nem egészen pontos ez a megállapítás, mert a kisiskolás gyermekek igenis továbbra is élénken érdeklődnek a szexualitás iránt.  Az iskolában a hasonló korú és azonos nemű gyerekek nemcsak sokat beszélgetnek egymással a szexualitásról, a nemi életről, hanem az innen-onnan felszedett ismeretmorzsákkal fel is világosítják egymást. Ez persze gyakran félrevezető és felzaklató. (Például mikor pornográf képeket, trágár szövegeket mutatnak meg egymásnak. Mindezzel valójában az a céljuk, hogy bővítsék a saját tájékozottságukat, foglalkozzanak a saját nemi identitásukkal.
 

Hogyan erősíthetjük gyermekünk szexuális tájékozottságát?

Ahogy nyílik a gyermek értelme, úgy szeretne egyre több mindent megtudni. A szexualitásról is. De mi lenne az ő szintje 6-7 évesen? És honnan kezdjük? Azt szoktam javasolni a szülőknek, hogy a szexualitás minden szintjével foglalkozzanak és mindegyiket tanítsák a gyermeknek, ne csak az egyik, vagy a másik szintre korlátozódjanak a beszélgetések.
 

A szexuális felvilágosítás nagy területei

• Szexualitással kapcsolatos érzelmi felvilágosítás. (Szerelem, a másikba vetett bizalom és odaadás, anyasággal és apasággal kapcsolatos érzések, szeretet.)
• A szexualitás testi jellemzői. (Hogyan működik a testünk? Hogyan fogan a baba, hogyan növekszik és végül hogy születik meg?)
• A szexualitás szerepe az emberiség életében. (Emberiség fennmaradása, öröklődés.)
• Lelki felvilágosítás a szexualitásról. (Tisztelet, kölcsönösség, a másik (beleértve a baba) igényeinek, örömeinek a keresése. A különböző vallású családok a lelki felvilágosítás során mondják el hitük nemiséggel kapcsolatos értékeit is. 
   

De honnan tudhatom, hogy mennyi információ a megfelelő gyermekemnek?

Vegyük például most a szexualitás evolúciós szerepét. Ha a nagycsoportos gyermekünknek erről szeretnék beszélni, biztos vagyok benne, hogy a legtöbben annyit mondunk a szexualitásról, hogy azáltal születnek újabb és újabb emberek a földre, így születtél te is, mi is és a mi szüleink is.
Abban is biztos vagyok, hogy 6-7 éves gyermekünknek sem kezdjük el magyarázni a Mendeli törvényeket a gének öröklődéséről, vagy a kromoszómák felépítését. Valahogy ilyenkor könnyebben ráérzünk arra, hogy mi az az információ, ami a gyermek számára még befogadható és könnyen érthető, mint mikor például a testiségről beszélünk.  Sokszor látom aggódni azért a szülőket, hogy esetleg ártanak a gyermeknek azzal, ha túl korán felvilágosítják, ha olyasvalamire hívják fel a figyelmét, amire még éretlen.
Azt tapasztalom, ha gyerek fokozatosan belenő a szexualitással kapcsolatos tudásba, akkor elkerülhetjük, hogy hirtelen túl sok információval terheljük meg, vagy már túl késő legyen leülni beszélgetni.
 

Biztos nem teszünk rosszat gyermekünkkel a szexualitás felvilágosítás során, ha pár apró szabályra figyelünk.

• Igyekezzünk a szexualitás minden szintjéről beszélgetni vele. Ne hanyagoljuk és emeljük ki egyiket sem. Ráadásul a beszélgetés közben így azt is meglátjuk, hogy milyen mértékű tudása van gyermekünknek a nemiség különböző részeiről, mielőtt még azon kellene gondolkoznunk, hogy mennyit mondjuk a kényesebbnek tartott témákról.
• Ne lepődjünk meg, ha gyermekünk foglalkozik a szexualitással! Ez egy természetes része a fejlődésének. Óvakodjunk attól, hogy kritizáljuk, vagy viccelődjünk ezen!
• Ha a gyermek kérdez, ne próbáljuk meg magunkon segíteni, ”Ráérsz még ezen gondolkodni drágám!” felkiáltással. Ezzel csak elvágjuk annak lehetőségét, hogy mi segítsünk neki eligazodni az őt érő nemiséggel kapcsolatos információk között. A gyerekünk továbbra is keresni fogja a válaszokat osztálytársaknál, interneten, stb.
• Ha bizonytalanok vagyunk, hogy mennyit mondjunk, kérdezzünk vissza, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy valójában mi foglalkoztatja gyermekünket. „Te mit gondolsz? Szerinted, hogy/mi lehet...? stb.)
• Adhatunk a gyerekeknek szóló könyvet a szexualitásról. Számos kiadvány készült (kihajthatós könyvek, elbeszélések) a témáról. Olvassuk el előtte a kiválasztott könyvet és csak utána adjuk a gyermek kezébe, ha mi már ismerjük.  

Az a bizonyos színező:

A napokban, mikor erre a cikkre készültem, próbáltam beszerezni ezt az új kifestőt, de nem kaptam sehol, mivel időközben lekerültek a polcokról. Az interneten azonban elég sok részlet fent van. Nekem első olvasásra úgy tűnt, hogy több és gazdagabb információt tartalmaz, mint amit egy 6 éves gyermek befogadni képes. Hiszem, hogy ha szülőként kezébe vesz majd egy gyerekeknek készült könyvet a szexualitásról, akkor jó érzéssel el tudja majd dönteni, hogy ez az a könyv-e, amit szívesen odaadna neki, amiről szívesen beszélgetne vele. Mert bármit is lát, vagy olvas majd a gyermek a nemiséggel kapcsolatban, az lesz igazán fontos, hogy tudjon azokról beszélni velünk szülőkkel.

Fotó: AdinaVoicu/pixabay