SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Barátom az erdő!

Bátka Józsefné [cikkei] - 2016-11-24
A környezeti nevelés közügy. A jó tapasztalatokat, gyakorlatokat szeretném megosztani a kollégákkal, családokkal.

Több mint negyven éve vagyok óvodapedagógus. Évek óta a „Kalandra fel!” belső munkaközösség vezetője, és a „Csodavár” természeti tehetségműhely egyik szakmai irányítója vagyok. A nevelési programunkban és a nevelési gyakorlatban prioritásként kap helyet a környezeti nevelés, az egészséges életmód, a játék, a mozgás, melyekhez a mindennapi tevékenységek integrációjában jelenik meg a kommunikáció, a zenei élmény, a vizuális ráhatás. Földrajzi helyzetünk, természeti adottságaink, környezeti értékeink megismerésével késztetést érzek arra, hogy óvodásaimmal együtt minél változatosabban fedezzük fel, ismerjük meg a külső világot, felkészítsem őket a természet és a társadalom kölcsönhatásában való részvételre, és hogy természet szerető, érző és értő emberekké váljanak.

Óvodánk 2012-ben elnyerte az „Örökös Zöld Óvoda” címet. A „Zöld Óvoda Kritériumrendszer” jóváhagyott anyagának minden területén igyekszem megfelelni. Minden évszakban többször is „Zöld sapkások, kalandra fel!” jelszóval kirándulni megyünk Mátrakeresztesre: a Böske forráshoz, az Erdei Iskolához a nyuszi útra, a Fitopatakhoz és környékére. A kirándulók tízparancsolatát megismerve, a szükséges ismeretek és tudás, magatartásminták, értékek és életviteli szokások kialakultak, erősödtek. Piktogrammokkal e szabályok megerősítését céloztam meg.

A természetes környezet a környezeti nevelés színtere. Az erdőbe belépve mindenki választ magának egy fát, átöleli és köszöntjük az erdőt. A turistajelzések folyamatos követése elvezet minket a Böske forrásig. Sokszor található benne gőte, szalamandra, ezek a víz tisztaságát jelzik. Az egészségvédelem hangsúlyos szerepet kap. A szülők szemléletformálása már kiscsoportban elkezdődik, így a hátizsákba nem tea, üdítő hanem víz kerül. (Télen megengedett a meleg tea.) Meglepetésként mindenki zsákjában ott van a meleg, héjában sült burgonya. Megfogható közelségben, a totális érzékelő apparátus funkcionálásával, szenzitív módon gyűjtünk tapasztalatokat, a gyermekeket meglepetésekhez, tévedésekhez, izgalmas kutatáshoz, örömökhöz, egyszóval élményekhez juttatják.

Mennyi kincset rejt az erdő!


A víz!

Becsukott szemmel hallgatjuk a Csörgő patak csörgedezését. A csapadéktól változó a mélysége. Az „Okoska-botocska” segítségével megállapítjuk hol milyen mély a patak vize. Ismerkedünk a víz útjával – ér, forrás, patak, folyó (Pásztón a Zagyva) körforgásával. Mikroszkóppal, vízvizsgálati eszközökkel megnézzük az apróbb élőlényeket, egy-egy életközösséget – például: molnárka, tegzesek. Vízmintát veszünk több helyről, összehasonlítjuk, elemezzük. Követjük a patak folyási irányát.
 


A talaj!

Milyen jó lépkedni a lábunk alatt zizegő avarban! Vászonból készített 30*40 cm-es, középen lyukas vizsgáló kendő segítségével egy letört faággal vizsgálgatjuk az erdei ökoszisztémát, apróbb talajlakó állatokat, a különböző rétegeket. Ok-okozati összefüggéseket állapítunk meg. Az évszakok változásai és az időjárás hatása is befolyásolják az erdei felfedezéseket. Vaddisznó dagonyázás helyszínén vaddisznó nyomok, túrások fedezhetők fel. Az erdei állatok lábnyomainak azonosítása az előzőleg elkészített nyomdai lenyomatok alapján is történik. Gipsszel kiöntjük a lábnyomokat. Memóriajátéknak is kiváló. Az irányok követésével pedig a térpercepció fejlődik. A hegyoldalban a víz által kimosott fagyökerek a természeti környezet jelenségeibe, törvényszerűségeibe adnak bepillantást. Ezt a részt a gyerekek elnevezték „Gyökérország”-nak.
 


A kő!

A gyermekek játéktárának bővítése kevés anyagi ráfordítással ötletet ad az újabb játékok kitalálásához. Csoportosítjuk nagyság, forma, tapintás alapján. Régi gyermekkori játékomra, a kacsázásra tanítottam meg lapos kövekkel a gyerekeket. Érzékenyítem szemüket, fülüket és egyéb szerveiket a külső világ ingereire. Zenélő kavicsokkal esőt varázsolunk, nagyobb kövekből gátat, hidat építünk a patakban. A gyermekek kreatív látásmódját tükrözi, hogy mennyi minden kirakható a kövekből: virág, vár, fa, óvodai jel… stb. Az érzékelő játékokkal szeretném elérni, hogy minél differenciáltabb és finomabb képet kapjanak a környezetről. Mindenki választ magának emlékbe egy-egy számára érdekes követ.
 



A fák!

A bükk és a tölgyfák jellemzőek erre a tájegységre. Fűben-fában matematika! Melyik fa a legmagasabb, legszélesebb törzsű? Mérünk, hasonlítunk – zsinórral, gyerekekkel, kézfejekkel. Növényhatározókban búvárkodunk. Bekötött szemmel tapogatjuk, melyik fa melyik lehet. Makkot gyűjtünk, de nem túl sokat, hagyunk az erdei állatoknak is. Az iszalag az egyik legizgalmasabb! Hosszúságot összemérünk, kaput tartunk a fejünk fölé, átbújunk alatta… A mozgásos szabályjátékoknak nagyon jó helyszíne az erdő. Eszközként használjuk a természet élő alkotóelemeit. Elbújunk a fa mögé, vakvezető játékot játszunk párban, két fa közé kifeszített zsinór mentén, bekötött szemmel át kell kelni a „hídon”. Igény szerint segítek. Nagyon szeretik a „Vadászles” játékot. Erdei állatok mozgását utánozva próbálnak elbújni a vadászok elől. Az erdő évszakonkénti színpompája, a fény az árnyék játéka, csendje, éles levegője megfoghatatlan érzést jelent számunkra. A kiránduláson mindig kerül a hátizsákba répa, alma, káposzta, amelyeket ajándékba viszünk az erdei állatoknak.

Természetesen ez csak egy töredéke annak, amit már az erdei programban megvalósítottam. Komplex módon tervezek sajátos természeti környezetből adódó, ehhez igazodó élményhez kapcsolva választom ki az irodalmi, zenei anyagot. Kiránduló dalunk: „Gyöngy az idő vándoroljunk…” A hozzám érzelmileg szorosan kötődő óvodások modellkövetéssel átveszik a felfedező, a természetes környezet iránti szeretetet. Az elkövetkező napokban ezen élményekre alapozunk, tervezünk, felhasználva a hozott kincseket. Az életszerű helyzetek lehetőségként „kínálják magukat” a komplex látásmódot kifejező, projekt szemléletű tervezés megvalósítására.

„Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanult látni, az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását vagy a fecske röptének eleganciáját s máris szebbnek látja a világot.”

– Dr. Hermann Alice –
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja