A nevem Szekeres Bea. Óvodapedagógus vagyok, vagy egyszerűen csak Óvó néni. Bár viszonylag kevés ideje vagyok gyakorló óvodapedagógus, volt szerencsém több különböző szociokulturális hátterű intézményben tevékenykedni. Dolgoztam magán-, és állami óvodában, valamint hosszabb gyakorlati időt töltöttem H.H fejlesztő (főként hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő) intézményben, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorló óvodájában is. Jelenleg a Hatvani Gesztenyéskert Óvoda Mesevilág tagóvodájának Holdacska csoportjában dolgozom.

Cikkem témájaként egy minden helyen tapasztalt, és igazság szerint minden gyermeknél előforduló problémát, az agressziót, illetve az agresszió kezelését választottam. Cikkemben olyan tevékenységekbe integrálható játékos feladatokat fogok ismertetni melyeket nap mint nap használok , és melyeket a gyermekek is örömmel végeznek, de mielőtt rátérnék ezekre megosztanék néhány gondolatot a  gyermeki agresszióról.

Minden gyermek agresszív. Igen. Jól olvassa, de mielőtt bezárná a cikket és azt mondaná, hogy „ez a nő megőrült és az én gyermekem nem is”,engedje meg hogy elmagyarázzam.

Hogyan határozható meg az agresszió? Egyszerűen: Agresszív az a gyermek melynek cselekedetei támadó, romboló jellegűek. Számos szülőnek ez a kép fogalmazódik meg a fejében, ha agresszióról van szó, de sajnos több alfaja van, és megjelenésük gyermekünk személyiségéből adódóan más és más lesz.

Jöjjenek a példák:

• Tudatos agresszió: A gyermek tisztában van vele, hogy mit és miért tesz, és az agressziót mint technikát alkalmazza valaminek a megszerzése, vagy konfliktus kezelés céljából. Ebbe a kategóriába sorolnám az érzelmileg bántalmazó gyermekeket és a „nem szeretlek nem vagy már a barátom ha…” kezdetű mondatokat is.
• Személyre irányuló agresszió: Haragszik valakire ezért bántja. Ebben a korban a legtöbb gyermek a belső feszültséget csupán ezen a módon képes csökkenteni.
• Közvetett agresszió: A gyermek összeveszett például a szüleivel, de mivel feléjük nem fordul nyílt agresszióval ezt a feszültséget valaki máson vezeti le, pl. a testvérén.
• Tudattalan agresszió: A belső feszültséget valamilyen kényszercselekvés formájában próbálja levezetni.Pl: Hajtépés, önmaga karmolása, körömrágás.
• Elfojtott agresszió: Véleményem szerint ez a gyermek számára a legrosszabb agresszió forma. Ez akkor jön létre mikor a gyermek dühös, de nem talál semmilyen megoldást dühének levezetésére, így azt magába fojtja, elnyomja. Sajnos ebből a fajtából szinte mindig frusztráció, szorongás alakul ki.

Sajnos a mai rohanó világban ahol igen nagy szerepe van a médiának egyre több az agresszió is a gyermekekben. A szülők ezt általában szégyenként, vagy saját nevelésük bukásaként könyvelik el, pedig nem az. Freud szerint ösztön. Mások szerint tipikus konfliktuskezelési forma ami adódhat neveltetésből,rossz példamutatásból, társadalmi közegből vagy akár a médiából is.

Munkám során azt tapasztalom, hogy a legjellemzőbb az utolsó, azaz a médiából, esetünkben a mesékben megjelenő rejtett vagy sajnos nyílt agresszió. Sokat gondolkodtam rajta, hogyan lehetne ezt csökkenteni a gyermekekben, valamint azon, hogyan tanulhatnák meg a helyes indulatkezelési technikákat.

Ha megengedik leírok pár általam használt módszert, játékot amit eredményesnek találok.

1. Érzelem tükör: Több fajta módon játszható játék, mely segít a gyermekeknek megtanulni az érzelmeket és a hozzájuk társuló metakommunikatív jegyeket. Körben ülünk, majd először az Óvó néni mutat az arcával egy érzelmet, melyet a gyermekeknek ki kell találniuk, hogy mi az. Pl: Szomorú. Ha kitalálták, le kell másolniuk a saját arcukra. Figyelünk rá, hogy minden gyermek sorra kerülhessen, aki akar így lehetőségük van az egyes érzelmeket megtapasztalni. Nagyobbakkal játszható a játék úgy, hogy ki kell találniuk, hogyan változtathatják meg az adott érzelmeket. Szomorú? hogyan vidítsam fel. Ösztönzi a kreativitásukat és remek problémamegoldást fejlesztő játék.
2. Ölelő kör: Egy régi Montesszori módszer melyet minden foglalkozásom végén alkalmazok. Körben ülünk, majd elindítjuk az ölelő kört. Mindenki tovább adja az ölelést a mellette ülőnek, így lehetőségük van a testi közelségből adódó pozitív érzések megtapasztalására. Az ölelés hatására csökken a feszültség, és segít jobban odafigyelni a másikra. Véleményem szerint fejleszti a gyermekek közti pozitív érzelmi viszonyt, segítséget nyújt a peremhelyzetű gyermekeknek is a társaikhoz való közeledésre.
3. Dicséret kör: Már a legkisebbekkel is játszható számos pozitív érzelmet megmozgató, jóleső kis játék. Az alaphelyzet ugyan az. Körben ülünk majd mindenki megdicsér valamit a másikon, elmondja miért szereti a mellette ülőt. Fontos, hogy ne csupán a barátok üljenek egymás mellett, mert ez ebben esetben jó szociometriai felmérés, de nem hozza közelebb egymáshoz a gyerekeket. Ez a játék szintén segít a barátságok kialakulásában, és jól nehezíthető a nagyobb gyermekek számára is.

Úgy vélem ezen játékok használata, bevezetése a csoportba elősegíti a pozitív, szeretetteljes légkör kialakulását. Csökkenti az agressziót és lehetőséget nyújt a megfelelő érzelmek elsajátítására. Akinek van kedve, vagy szkeptikus próbálja ki a csoportjában, vagy akár otthon a gyermekeivel, pozitívan fog csalódni. A gyermeki tanulás szempontjából fontos a megtapasztalás és a cselekvés, és ezekkel a játékokkal képesek tét nélkül egy teremtett szituációban gyakorolni helyes módszereket anélkül, hogy félniük kellene attól, rosszul csinálnak valamit, megbántanak valakit, vagy pusztán nem sikerül amit szeretnének.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.

betöltés...