Újabban sokan nosztalgiáznak a gyerekkori emlékeik fölött. A neten sorra jelennek meg a fotók, és a videók a régi reklámokról, plakátokról, előkerülnek az úttörő zsebkönyvek, a szocialista nagyipar műremekei, stb. Többek között a takarékbélyeg-gyűjtő lapról is van ilyen szösszenet, ld. a mellékelt fotót.

Ki emlékszik még a gyerekkora pénzügyi nevelési eszközeire?

Emlékszel még arra, hogy mivel próbáltak rávenni gyerekkorodban arra, hogy megtanulj helyesen bánni a pénzzel? Na, ha netán nem, akkor most segítek egy kicsit. A végén meg majd eldöntöd, hogy most csak nosztalgiáztunk a gyerekkor fölött, vagy éppen ma is a reneszánszukat élik ezek az eszközök.

Takarékbélyeg

Nosztalgia - muszáj megkérdeznem, mert fúrja az oldalam: Te hogyan gyűjtöttél a takarékbélyeges lapban? Teleragasztgattad bélyeggel, aztán amikor beváltottad, akkor mit csináltál a pénzzel? Én emlékeim szerint azonnal elvertem. Mert a legtöbben biztosan nem bringát vettünk belőle, az tutti. Sajna a takarékbélyeg is, akárcsak a malacpersely anno amolyan l’art pour l’art takarékosságra adott csak alkalmat. Így aztán nem is nagyon tanultunk belőle semmit, max azt, hogyan lehet kifejleszteni magunkban a dorbézoló pénzügyi személyiségtípust (azt, amelyik először gyűjt, mint a hörcsög, de csak azért, hogy utána egyszerre verjen a fenekére az egésznek).

Reneszánsz - nem egészen ilyen formában, de hasonló elven működik manapság rengeteg olyan bankszámla van, amit a bankok kimondottan a gyerekeknek kínálnak. Ezen a bankszámlán gyűjthetik a gyerekek a félretett pénzüket. A takarékbélyeggel ellentétben azonban már korán meg kell tanulniuk azt is, hogy ennek a takarékossági formának bizony költségei is vannak, és azt az ő összegyűjtött pénzecskéjükből vonják. Mert hogy számlavezetési díjat azt vonnak. (Mondjuk, kultúráltabb bankoknál az a szokás, hogy a gyerek örömét nem veszik el ilyen földhöz ragadt hívságokkal, és a szülők számlájáról emelik le a gyerekszámla, vagy juniorszámla díját is. Azért kisebb gyerekeknél az még jobb. Egy gyereknek elég lelombozó, hogy ő takarékoskodik, mégis valaki elvesz a pénzéből. Amiért tulajdonképpen nem is nagyon kap semmit, hiszen a bankszámlák kamata alapból röhejes, de ezeké a juniorszámláké meg főleg. És hogy töktörvényes legyen, hát ebből is vonják a 16% forrásadót…) Ha havonta rendszeresen takarékoskodik,  vagyis rak valamennyit a számlára, és elérnek egy bizonyos összeghatárt, akkor kapnak egy matricát, bont, kupont, akármit, amit ráragaszthatnak egy gyűjtőlapra. (Na, itt köszön vissza a takarékbélyeg, de csak ennyiben, és nem többen.) Ha kellő mennyiségű matrica gyűlt össze, azt a gyerek beválthatja bizonyos tárgyjutalmakra. Hogy ez most haladóbb konstrukció-e, mint a takarékbélyeg volt, azt döntse el mindenki maga. De lehet, hogy valakinek furán jön ki, hogy takarékoskodom, minél többet, annál drágább ajándékra válthatom a matricáimat. Vagyis a vágyott, kinézett dolgot is megszerzem, de a pénzem is megmarad. (Nekem itt egy kissé sántít a pedagógiai cél.) Úgyhogy hacsak nem rögtön az MLM bónuszrendszerét akarjuk szemléltetni a gyereknek, ennek a matricázásnak, kuponnak, bonnak nem sok értelme van.

Még egy gondolat a juniorszámlákhoz. Most már nem kell 14 évesnek sem lenni ahhoz, hogy a gyerek kapjon a számla mellé egy bankkártyát is. Ha hatévesen nyitsz neki ilyen számlát, akkor már hatévesen is lehet bankkártyája. (Ugyanúgy, mint személyije.) Én a magam részéről a bankkártyát csak akkortól javaslom, amikor a gyereknek már önálló, saját költségei is lesznek. Ha csak annyi az összes költése, hogy az iskolai büfében csokit, meg rágót vesz magának, arra felesleges a bankártya. Arról nem is beszélve, hogy a kisebbek imádnak gombokat nyomogatni, kütyüket kezelni – és sokuknak a bankautomata is az. Így aztán hamar lemerülne a bankszámla, és ugrana a félretett pénz. Még nem nagyon találná a kapcsolatot a félretett és az elköltött pénz között. Ezért jobb, ha a kicsiknek fizikailag is keresztül megy a kezén a pénz, mert akkor látja, érzi, megfogja, és az a valós, az igazi.

Saját költség meg általában középiskolás kortól szokott lenni: pl. buszbérlet, önállóan befizetett menza, no meg persze a mobil feltöltő kártyája. Innentől érdemes azon is elgondolkodni, hogy a gyerek a zsebpénzét is bankszámlára kapja.

De a zsebpénz egy külön téma. Mondjuk jövő hétre...

Malacpersely, takarékbélyeg és társai - nosztalgia vagy reneszánsz? 1. rész
Malacpersely, takarékbélyeg és társai – nosztalgia vagy reneszánsz? 3.rész