A diszlexia előfordulási gyakorisága
A szakirodalmi adatok 2-7% között említik a diszlexia előfordulási gyakoriságát. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási nehézséget tekintünk diszlexiának. Olvasási problémákkal a mai magyar iskolás gyermekek megközelítően 30%-a küzd. A diszlexia és a gyenge olvasás viszonyfogalom, fontos, hogy teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal elkülönítsük őket egymástól.

A diszlexia okai
A diszlexia hátterében örökletesség, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, egyaránt állhatnak.

A diszlexia tünetei
Olvasásban fellépő tünetek
Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k), betűkihagyások, betűbetoldások, szótagkihagyások, szótagbetoldások, reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása), kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos megkésése.
Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a szövegértés problémája.

Írásban fellépő tünetek
Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek nem megfelelő használata. A diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan. Mindezek mellett még jellemző, hogy a verbális memória érintettsége miatt tollbamondásnál a szöveg hiányos leírásával, valamint szórendváltoztatással is találkozhatunk.

Beszéd területén jellemző tünetek
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség maradványtüneteivel találkozhatunk általában. A diszlexiás gyermekek nyelvi készsége elmarad társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavara.

Mozgás területén jellemző tünetek
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.

Egyéb területeken fellépő tünetek
Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással, gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.
Emellett sok esetben magatartásproblémák is előfordulnak.

Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás (diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is (diszkalkulia).

A diszlexia vizsgálatának elemei

• általános- és szocio-kulturális anamnézis,
• a beszéd vizsgálata,
• olvasás-, írásvizsgálat,
• szókincsvizsgálat,
• nyelvi-helyesírási felmérés,
• kiegészítő vizsgálatok (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, laterális dominancia vizsgálata).
   

A diszlexia-reedukációs terápia
A diszlexia terápiája hazánkban Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Meixner Ildikó így határozza meg a diszlexia-reedukációt: „Meg kívánom különböztetni a korrepetálástól, mely a tananyagnak szokványos módszerekkel történő ismétlése, megerősítése. Végül a reedukáció szó azt is kifejezi, hogy nem csupán az olvasás-írás megtanításáról van szó, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztéséről és a helyes önértékelés kialakításáról is.” (Meixner, 1995)

A Meixner-módszer jellemzői:

• apró lépésekre bontja a tananyagot,
• beépíti az ismétléseket,
• már a betűtanítás közben törekszik a hibák megelőzésére,
• beépíti a terápiába a tanulók általános nyelvi fejlesztését,
• a betűtanítást a beszédhang, a hangot létrehozó mozgások, valamint a betűforma közötti asszociációra alapozza,
• a homogén gátlást kerülő betűsorrend,
• a fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos egymással,
• nemcsak tankönyvet, hanem sok manipuláltató eszközt használ,
• csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz.
   

A diszlexia reedukáció két fő eleme:

• az olvasást megalapozó készségek/képességek fejlesztése (pl.: térbeli tájékozódás, bal-jobb irányok differenciálása, szókincs fejlesztése stb.),
• a már tanult betűk ismétlése és az olvasási készség fejlesztése.
   

A diszlexiás gyermekek terápiája gyakran több szakember bevonásával, team-munkában történik, és kiegészülhet egyéb terápiákkal pl: Ayres-terápia, Alapozó terápia, pszichoterápia.

Irodalom:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.
Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977.

Meixner Ildikó - Munkásságom tézis-szerű összefoglalása, 1995, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm

Fotó: sof_sof_0000/pixabay