Molnár Zsuzsanna elmondta, hogy a szülőknek írásban kell nyilatkozni arról, igénylik-e a védőoltást a gyermeküknek; a kitöltött, aláírt nyilatkozatok leadási határideje szeptember 11.

Megjegyezte, hogy Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg - 2020-tól - a fiúk 68 százaléka.

A szakértő kifejtette: a fertőzés szinte minden embert érint, így nők és férfiak is átesnek rajta legalább egyszer életük során.

A daganatos betegségek kialakulásának 5-6 százalékáért ez a vírus felelős. A leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásáért teszik felelőssé, de más rákos megbetegedést is okoz.

Tehát a humán papilloma vírus elleni védőoltás tulajdonképpen "egy rákmegelőző védőoltás" - hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette, hogy a vírusnak több mint száz típusa ismert, de az oltóanyag a leggyakrabban megbetegedést okozó 9 típus ellen készíti fel a szervezetet.

Közölte azt is, hogy bár a szervezet általában képes segítség nélkül is legyőzni a vírust, nem alakul ki ellene védelem, ezért volt szükség az oltásra.

A 2006-2007-ben törzskönyvezett vakcinából már mintegy 500 milliót adtak be világszerte, és megállapították, hogy az oltás hatásos és biztonságos - ismertette.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2030-ra a 15 évesnél nem idősebb lányok 90 százaléka kapja meg az oltást - fűzte hozzá.

A járványügyi osztályvezető úgy fogalmazott: "A méhnyakrák lenne az első olyan rákbetegség, amely (...) felszámolható, hiszen kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: van védőoltás, illetve a méhnyakrákszűrés."

Forrás: MTI
Nyitókép: depositphotos