SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A gének tehetnek róla, ha félünk a matektól?

- 2017-03-11
Rosszul érezzük magunkat, ha egy térképen kell kiigazodnunk, vagy félünk, ha éppen valamilyen matematikai feladatot kell megoldanunk?

Rosszul érezzük magunkat, ha egy térképen kell kiigazodnunk, vagy félünk, ha éppen valamilyen matematikai feladatot kell megoldanunk? A King’s College London munkatársai szerint a génjeinknek fontos szerepe van mindebben.
A térbeli tájékozódás képességére a mindennapi életünkben is gyakran szükség van, például, ha el akarunk találni valahova, vagy ha egy bútort akarunk összeszerelni, de a műszaki és természettudományi tantárgyak, valamint a matematika terén is nehezen boldogulunk e nélkül. Az ugyanakkor változó, hogy utóbbiak közül ki miben jó, és a szakemberek szerint ebben a szorongásunknak is van szerepe. Ha ugyanis valakiben feszültséget okoz a matematika, az iskolában is rosszabb jegyeket fog kapni, a való életben pedig nem meri majd használni a tudását.

Scientific Reports című lapban ismertetett kutatás során a szakemberek több mint 1400 ikerpárt kísértek figyelemmel, akik 19-21 évesek voltak, s akiknél különféle szorongástípusokat állapítottak meg: az általános jellegűt, a matematikával kapcsolatosat, valamint a térbeli szorongást.
Valamennyi szorongástípus hátterében találtak genetikai összetevőt, és megállapították, hogy az emberek közötti különbségek több mint egyharmadára a DNS-ünk ad magyarázatot.
A maradék különbség okai olyan eltérő környezeti tényezők, amelyek az ikrek esetében – akik azonos családban nőnek fel – nem állnak fenn. A kutatásból az is kiderült, hogy akik a tájékozódás terén küzdenek nehézségekkel, lehet, hogy ugyanakkor egy bonyolult kirakóst könnyedén kiraknak, és az is előfordulhat, hogy valaki a térben nehezen igazodik el, de attól még a matematika nem okoz neki gondot.

A kutatást végző szakemberek szerint azért lenne különösen fontos meghatározni, mely gének felelősek a szorongásokért, mert ezáltal már egészen kicsi kortól ki lehetne szűrni, kiknél okoz majd például sok gondot és nehézséget a matematika, és már időben meg lehetne találni a megfelelő motivációt és segítséget ezek leküzdésére.

Forrás: http://mipszi.hu
Fotó: geralt/pixabay

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik

Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.

Az autizmus több tünetét csökkenti egy kísérleti gyógyszer – egyelőre egerekben

A Stanford kutatói egy eddig háttérben lévő agyterületet azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az autizmus bizonyos tüneteiben. Az egérkísérletek során egy gyógyszertípus célzott alkalmazásával nemcsak a túlzott idegi aktivitást, hanem a társas és viselkedési eltéréseket is normalizálni lehetett. Bár ezek még nem emberekre vonatkozó eredmények, a felfedezés új, reális terápiás irányt vet fel azoknál, akiknél az autizmus epilepsziával társul.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja