SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A gének tehetnek róla, ha félünk a matektól?

- 2017-03-11
Rosszul érezzük magunkat, ha egy térképen kell kiigazodnunk, vagy félünk, ha éppen valamilyen matematikai feladatot kell megoldanunk?

Rosszul érezzük magunkat, ha egy térképen kell kiigazodnunk, vagy félünk, ha éppen valamilyen matematikai feladatot kell megoldanunk? A King’s College London munkatársai szerint a génjeinknek fontos szerepe van mindebben.
A térbeli tájékozódás képességére a mindennapi életünkben is gyakran szükség van, például, ha el akarunk találni valahova, vagy ha egy bútort akarunk összeszerelni, de a műszaki és természettudományi tantárgyak, valamint a matematika terén is nehezen boldogulunk e nélkül. Az ugyanakkor változó, hogy utóbbiak közül ki miben jó, és a szakemberek szerint ebben a szorongásunknak is van szerepe. Ha ugyanis valakiben feszültséget okoz a matematika, az iskolában is rosszabb jegyeket fog kapni, a való életben pedig nem meri majd használni a tudását.

Scientific Reports című lapban ismertetett kutatás során a szakemberek több mint 1400 ikerpárt kísértek figyelemmel, akik 19-21 évesek voltak, s akiknél különféle szorongástípusokat állapítottak meg: az általános jellegűt, a matematikával kapcsolatosat, valamint a térbeli szorongást.
Valamennyi szorongástípus hátterében találtak genetikai összetevőt, és megállapították, hogy az emberek közötti különbségek több mint egyharmadára a DNS-ünk ad magyarázatot.
A maradék különbség okai olyan eltérő környezeti tényezők, amelyek az ikrek esetében – akik azonos családban nőnek fel – nem állnak fenn. A kutatásból az is kiderült, hogy akik a tájékozódás terén küzdenek nehézségekkel, lehet, hogy ugyanakkor egy bonyolult kirakóst könnyedén kiraknak, és az is előfordulhat, hogy valaki a térben nehezen igazodik el, de attól még a matematika nem okoz neki gondot.

A kutatást végző szakemberek szerint azért lenne különösen fontos meghatározni, mely gének felelősek a szorongásokért, mert ezáltal már egészen kicsi kortól ki lehetne szűrni, kiknél okoz majd például sok gondot és nehézséget a matematika, és már időben meg lehetne találni a megfelelő motivációt és segítséget ezek leküzdésére.

Forrás: http://mipszi.hu
Fotó: geralt/pixabay

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Elég egy csepp, és visszatér az éleslátás

Szemüveg helyett szemcsepp? Amerikában már elérhető. Ahogy múlnak az évek, sokan tapasztalják meg, hogy egyre nehezebb elolvasni a telefon kijelzőjét, az étlapot egy étteremben vagy az apró betűs címkéket a boltban. Ez nem betegség, hanem egy természetes folyamat, amelyet orvosi nyelven presbyopiának neveznek. A presbyopia az életkorral összefüggő közeli látásromlás, amely általában 40 éves kor körül kezdődik, és fokozatosan erősödik. Ilyenkor a szemlencse elveszíti korábbi rugalmasságát, ezért a szem már nem tud olyan hatékonyan alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint fiatalabb korban.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja