Pentelényi Jakabnak hívnak és a budapesti zuglói Babaház óvodában dolgozom. Óvodánk heti váltakozásban különböző, az adott időszakra aktuális témákat dolgoz fel a gyerekekkel projekt módszer segítségével. Az idei év május 10-ei hetén a Madarak és Fák napját dolgoztuk fel a gyerekekkel mindenféle megközelítésből. Mielőtt bemutatnám a projektünket, előtte olvasunk pár sort arról, hogy mi is az a projekt módszer.

A projekt módszert egy amerikai pedagógus John Dewey alkalmazta először. A módszer a gyerekek tevékenység központúságára épít. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus a nem, mint passzív hallgatóként, hanem aktív cselekvőként tekint a gyermekre, vagy is bevonja a tanulásba azzal, hogy az óvodás vagy az iskolás feladatot választ a téma feldolgozása érdekében és a csoport közösen dolgozza fel az információkat. Ez a tanítási mód azért nagyon jó, mert minden területről körbejárható, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában (ONOAP) szerepelnek. Ennek a módszernek több fajtája van, a mi projektünk, amit a következőkben olvashatnak két kategóriába is sorolható: technikai vagy kutatási projekt.

Magyarországon először 1902-ben volt madarak és fák napja, melyet később (1906) törvény szabályozott, hogy a tanító/óvodapedagógus évente legalább egy napot a madaraknak szenteljen a diákokkal. Így Magyarországon a 110. Madarak és fák napját a Babaház Óvoda gyermekei a következőképen tartotta meg. A projekt céljának azt tűztük ki, hogy elkészítsünk egy háromdimenziós fát madarakkal levelekkel együtt, amely közben megismerkedünk a fa részeivel és a madarak tulajdonságaival. A hetet az ONOAP szerinti területek alapján – külső világ tevékeny megismerése (környezeti tartalom); mese-vers; rajzolás, mintázás, kézimunka; mozgás; ének, zene, énekes játék; külső világ tevékeny megismerése – osztottuk fel és dolgoztuk fel a témát.

A napok következőképpen alakultak:

1. Hétfőn megbeszéltük, hogyan néz ki a fa és kik a lakói (madarak), illetve lefestettük a fát.
2. Kedden A kóró és a kismadár elbábozása után készítettük el a fa leveleit.
3. Szerdán mondókázás, verselés közben elkészítettük a madarakat és elhelyeztük őket a fán.
4. Csütörtökön a mozgás alkalmával ismerkedtünk meg a madarak illetve fák mozgásával, mely mozgásokat utánzással rögzítettünk (szökdelés, karhajlítás, stb.).
5. Pénteken különböző halmazokat alakítottunk ki a fáknál hosszúság szerint (alacsony-magas), madaraknál szín alapján (színes-egy színű), tojások nagysága szerint (kicsi-nagy). Az énekek segítségével is fejlődött ismeretünk a madarakról, fákról.

A napok során napról napra bővült a gyerekek ismerete a madarakkal és fákkal kapcsolatban.

A külső világ tevékeny megismerése során ismereteket szerezhettek különböző fajta madarakról, azok hangjairól, tulajdonságairól. A mese – vers tevékenység alkalmával több olyan mondókát, mesét hallottak – délutáni alvás előtt olvasott mesék, szabad játék során felajánlott mesék, versek, stb. mondásakor, olvasásakor. A vizuális nevelés során a madárhajtogatás, fafestés, fészek készítés kapcsán megismerkedhettek a madarak kinézetével, a fa külsejével és, hogy a madarak miből készítik lakóhelyüket. A mozgás során megismerkedtek, hogyan tudja a szél megmozgatni a fákat illetve milyen mozgásokra képesek a madarak. Az ének, zene énekes játékok alkalmával ismerkedtek a madaras, fás énekekkel, mondókákkal, melyet a tevékenységek során folyamatosan énekeltünk, mondtuk. A külső világ tevékeny megismerése során ismerkedtünk meg a madarak tojásaival, hogyan néznek ki, miben különböznek a többitől (kisebb-nagyobb), párosítottuk a madarakat (hím - tojó), hasonlítottuk össze magasság szerint a fákat.

Összegezve láthatjuk, hogy egy témát felölelve milyen sok területen tudjuk/tudtuk fejleszteni a gyerekeket, úgy hogy azt ők észre se vették.

A héten fejlesztettük:

• a megfigyelő képességet: madarak, fák megfigyelése képeken
• a gondolkodást: összehasonlítás, párosítás, halmazalkotás
• a verbális képességeket: szókincs (madár nevek, madarak részei, fák nevek, fák részei, stb.), beszédkedv
• finommotorikát: szem-kézkoordináció (festés, hajtogatás), írás előkészítés (ecsetfogás)
• figyelmet
• kreativitást
• nagymozgásokat
• auditív képességet: madárhangok felismerése
• vizuális képességet
• ritmusérzékelés: énekek, mondókák
• emlékezet: énekek, mondókák, stb.
• kognitív képességek: halmazalkotás, párosítás, stb.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.