Nem vicc a korhatár-besorolás - avagy ártalmas-e egy kisiskolásnak a Trónok harca?

Kercsó Dorottya - 2019-11-19
Hazánkban a filmek korhatár-besorolása komoly szakmai szempontok alapján készül, betartásuk azonban nem kötelező: a mozik nem tagadhatják meg a jegyeladást akár óvodások számára sem egy 18-as karikás filmre. Így annak felelőssége, hogy milyen tartalmakat juttatnak el gyermekeikhez, kizárólag a szülőket terheli.
Nem vicc a korhatár-besorolás - avagy ártalmas-e egy kisiskolásnak a Trónok harca?

Októberben Szalóki Ági osztotta meg a Facebookon egy megdöbbentő mozis élményét: az egyértelműen 16 éven felüliek számára készült Jokeren nem egy 9-10 éves gyerek ült, leginkább felnőtt kísérő nélkül. A poszt ismét megnyitotta a vitát arról, hogy vajon mennyire kell (kellene?) komolyan venni a forgalmazók által készített korhatár-besorolást.

Néhány évtizeddel ezelőtt még a leggondosabb szülők sem voltak igazán felkészülve a témában: a kilencvenes években óvodások és kisiskolások milliói nézték együtt a Dallast minden péntek este a szüleikkel, kora délután ment a Mónika Show, az esős nyári napokon pedig a Rettenthetetlent vetítették a balatoni vállalati üdülő társalgójába bezsúfolódott alsó tagozatosoknak.

Az évtized legvégén felröppentek olyan hírek, hogy egy kisfiú a Dragon Ball hatására kiugrott az ablakon, mert azt hitte, Son Gokuhoz hasonlóan ő is tud repülni. A történet azóta is több változatban ismert – vannak, akik szerint nem is egy gyereket érintett –, az azonban biztos, hogy az ORTT 1998 júliusában kötelezte az RTL Klubot a műsor azonnali beszüntetésére – ha nem is a megvezetett gyerekek, hanem a gyerekprogramba semmiképp nem való agresszivitása miatt.
 

Mit jelent a korhatár-besorolás?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összesen hat kategóriába sorolja a tartalmakat annak alapján, hogy mely korosztály tagjai számára ajánlhatóak:

  1. Korhatár nélkül megtekinthető tartalmak: Olyan műsorok, amelyek vagy kifejezetten az óvodás korosztály számára készültek, vagy nem tartalmaznak semmi olyasmit, ami számukra káros lehet (például a kertészkedős- és főzőműsorok). Erőszak és szexualitás még utalás szintjén sem található bennük.
  2. 6 éven aluliak számára nem ajánlott: A 6 éven felülieknek szánt műsorokban már megjeleníthető minimális, nem élethű erőszak, és megengedhető a gyengédség olyan módon történő bemutatása, amely a gyerek számára ismerős (pl. szülőpár közti gyors csók). Fontos, hogy a cselekmény és a kísérőzene ne keltsen félelmet a korosztályban.
  3. 12 éven aluliak számára nem ajánlott: Itt már nyíltabban lehet kezelni az erőszakot (semmi brutalitás), viszont fontos, hogy a cselekmény ne késztessen a negatív szereplő iránti azonosulásra, és ne biztasson közvetve sem a korán megkezdett szexuális életre.
  4. 16 éven aluliak számára nem ajánlott: Az ebbe a kategóriába tartozó műsorszámok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek negatívan befolyásolhatják a 16 éven aluliak fizikai, lelki és erkölcsi fejlődését. Ebben a kategóriában már megengedhetőek az erőszakos, de még nem öncélúan agresszív harcjelenetek, boncolásról szóló képsorok, és a szexuális aktus jelzésszinten történő bemutatása. Televízióban kizárólag 21-5 óra között vetíthetők.
  5. 18 éven aluliak számára nem ajánlott: Olyan alkotások, amelyek negatívan beolyásolhatják a kiskorúak fizikai, lelki és erkölcsi fejlődését. Amelyekben az erőszak, a drogfogyasztás és egyéb deviáns viselkedések vonzó formában jelennek meg; explicit módon mutatják be a szexualitást, de még köthetőek a cselekményhez, így nem minősülnek pornográfnak; az erőszakot durva, brutális, öncélúan elnyújtott módon ábrázolják. Televízióban kizárólag 22-5 óra között vetíthetők.
  6. Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok: Ebbe a kategóriába olyan tartalmak tartoznak, amelyek öncélú, az erőszakban való kéjelgést ösztönző, vagy egyértelműen pornográf jeleneteik miatt nyilvánosan nem mutathatóak be. Önmagukban nem alkotnak büntetőjogi kategóriát, így más csatornákon legálisan hozzájuk lehet férni.
     

Ki ellenőrzi, hogy mit látnak a gyerek?

Senki. Ironikus, hogy miközben Magyarországon 18 éven aluliak felnőtt kíséretében sem tehetik be a lábukat egy dohányboltba, a mozik kötelesek a kisgyerekeket beengedni felnőtteknek szóló filmekre is. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója elmondta: A mozik kötelessége a tájékoztatás, ahhoz azonban nincs joguk, hogy bárkit kitiltsanak egy-egy filmről.

A felelősség így a szülőket terheli, akik nagyon különbözőképpen állnak a kérdéshez. Miközben egyre több a tudatos médiafogyasztó család, akik erősen szűrik a gyerekeik által elérhető tartalmakat, sok családban ez olyannyira nem téma, hogy a gyerek válogatás nélkül nézi azt, amit a szülei. Így fordulhat elő, hogy egy másodikos osztályban a társaság fele a Trónok harcáról beszélget, a másik fele viszont még soha nem látott olyan filmet, ami nem kifejezetten az ő korosztályának készült.

Ambrózi Kata iskolapszichológus szerint pedig igenis fontos lenne komolyan venni, mit néz a gyerek a tévében. A nem neki való tartalmak hatására sok kicsi kezd félni, sokakat gyötörnek rémálmok, lankad a figyelmük, és egyáltalán, romlik a világról alkotott képük. A hatáshoz ráadásul egyetlen traumatikus filmélmény is elég. Ezt talán nem is kell külön megmagyarázni azoknak, akiknek vannak hasonló élményeik gyerekkorukból.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő mindehhez hozzátette: a gyereknek joga van a védelemhez, jelen esetben ahhoz, hogy ne kerüljön olyan tartalmak közelébe, amelyen súlyosan veszélyeztetik a fejlődését. A korhatárt jelző karika ehhez jó kiindulópontot adhat, hazánkban egyedül a szülőn múlik, kezd-e egyáltalán valamit, és ha igen, mit, ezzel az információval.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: mojzagrebinfo / pixabay

Közösségi hozzászólások:
Copyright © 2004-2020. CsaládiNet. All rights reserved - minden jog fenntartva.