„Kétéves és már saját magának készít vacsorát”

A 25 éves Florence rendkívül büszke kisfiára, aki annak ellenére, hogy még csak kétéves, számtalan dolgot maga készít el. Be tudja kapcsolni a sütőt, képes a saját, gyerekbiztos késeivel vágni, készített már magának lasagne-t egy kis segítséggel, és ha éppen vágyik egy kis teára, akkor azt is megcsinálja magának. A fiatal anyuka rendkívül büszke gyerekére, és úgy látja, hogy a fia is nagyon jól érzi magát így.

"A kisfiam fejlesztéséhez a Montessori fejlődési módszert alkalmazom. Az a lényege, hogy nincs dicséret vagy büntetés, csak egyfajta útmutatás. Hatalmas hangsúlyt fektetek arra is, hogy a mindennapi dolgokat, mint a mosás, mosogatás, vagy a barkácsolás, megtanítsam neki. Mindig ott vagyok mellette, és tudja, hogy például a sütő meleg, nem szabad hozzáérni, még néha rám is rám szól, hogy vigyázzak vele. A Montessori közösségünkben van egy mondás, ami úgy szól: Adj annyi segítséget, amennyi tényleg szükséges. Én pedig eszerint nevelem a gyermekem” – mondta Florence.

Mi az a Montessori-módszer?

A Montessori-módszer Maria Montessori, olasz orvos nevéhez fűződik, aki 1870-ben született. Olyan pedagógiai alapokat fektetett le, ami abban a korban merőben ellentétes volt az elfogadottal. Módszerének megalkotásában sokat segített, hogy a pályája elején egy olasz gyermekosztályon dolgozott, ahol észrevette, hogy az értelmileg sérült gyerekeket sokkal könnyebben tudta fejleszteni megfelelő pedagógiával, mint gyógyszerekkel.

A technika lényege, hogy a gyermeket hagyjuk önállóan cselekedni a saját maga tempójában, motiváljuk őt és ne parancsolgassunk neki, következetességre neveljük, és adjuk meg neki a döntés szabadságát. A legtöbb szülő túlfélti a gyermekét, ami hatalmas gátat képez benne, valamint olyan játékokat, cselekvéseket erőltet rá, amihez semmi kedve. Ami még
 

elengedhetetlen, hogy tiszteljük a gyermekünket, adjunk meg neki minden segítséget, amire szüksége van, de ennél egy cseppel se többet.

Florence kisfia esetében is látható, hogy a technika bevált, azonban vannak olyanok, akik ellenzik a használatát.

„A közösségi médiában kétfele szakad az anyák és apák tábora, ha hasonló gyerekeket látnak, mint Jax. Az egyik felét teljesen lenyűgözi a gyermek önállósága, gratulálnak nekünk, hogy mennyire jó neveltetésben részesítsük a gyermekünket. A másik oldal pedig egyenesen rossz szülőnek nevez bennünket, aki veszélyezteti a saját kisfiát, sőt egyenesen azzal vádolnak bennünket, hogy elhanyagoljuk, és nem törődünk vele eleget. A gyermekem egyszer se vágta meg magát, vagy sérült meg, pedig saját maga főzi például a teáját” – mondta az anyuka.

Mi lehet a jó irány?

Mindenki maga dönti el, hogy milyen szellemiségben neveli a gyermekét az önállóságra. Számtalan olyan egyetemista van, aki még egy csekket sem tud befizetni, sőt, vannak olyanok is, akik képesek egy zacskós levest is odaégetni. Érdemes időben elkezdeni az önállóságra nevelést, ha nem is a gyermek kétéves korában, de minimum akkor, amikor óvodás lesz. Ezzel a saját életünket is megkönnyítjük, hiszen minél előbb képes saját maga elkészíteni a dolgait, nekünk annál kevesebbet kell pakolnunk utána. Ez egy win-win szituáció, úgyhogy egy próbát - az észszerűség határain belül - biztos megér!

Indexkép: StockSnap képe a Pixabay-en