Beszédfejlesztés

A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását.

„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”

A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.

• A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba.
• Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével. Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy? A játéknak csak a kreativitásunk szab határt.

Hallásfejlesztés

Nehéz megfelelően elsajátítani az anyanyelvünket, ha pontatlan a hallásunk. Ilyenkor nem tudjuk kijavítani a saját hibáinkat, a helyes hangra kicserélni a rosszat.

„Az, hogy mások beszédét tisztán halljuk, valójában egy bonyolult folyamat végeredménye, ám ennek első lépése, hogy megfelelően érzékeljük a környezetünkből érkező hangokat. A hallásfejlesztő játékok ebben nyújtanak segítséget.”

A hallásfejlesztés módszerei aktív zenei cselekvésre épülnek, így hangszerek használatával, énekléssel tudjuk ezt a képességet erősíteni. A hallásfejlesztés módszerei közé tartozik a magas és mélyhang érzékeltetése, a halk és hangos között különbség, a hangszínfelismerés és a belső hallás fejlesztése is. Ehhez célzott fejlesztő játékokat is vásárolhatunk készen, de akár magunk is készíthetünk, vagy egy meglévő játék segítségével gyakorolhatunk.

• Otthoni környezetben a legegyszerűbb a hangot adó dolgokat megismerni, vagyis az a cél, hogy a gyermek felismerje az egyes tárgyak hangját. Nem gondoljunk semmi bonyolultra, válogassunk a használati tárgyak közül. Legyen az egy kulcscsomó csörgése, a papírlap gyűrése vagy az üvegben lévő víz hangja, ahogyan felrázzuk. A lényeg, hogy ezeket a hangokat felismerje, amit lehet, adjunk a kezébe, hogy ő is létrehozza a hangot.
• Ezt követően rejtsük el a hang forrását, vagy pedig bízzuk rá, hogy azt csukott szemmel ismerje fel.

Kapcsolódó cikkeink:

• Megkésett beszédfejlődés
• Fedezzük fel időben gyermekünk halláskárosodását!
• A pöszeségről
• Logopédiai szűrések az óvodában - mit szűrnek a szakemberek a következő tanévtől kezdve?

Forrás: jatekliget.hu

Kép: pixabay