Az antifoszfolipid szindróma elsődleges és másodlagos formában is jelen lehet 

A véralvadás folyamatában fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, valamint a véralvadási faktorok aktiválódása, melynek végeredményeképpen létrejön a fibrin háló. A foszfolipidek feladata, hogy az alvadáshoz szükséges faktorokat térben „összetereljék”. Amennyiben ezek a feltételek optimálisak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy autoimmun betegség következtében véralvadási zavart, azaz trombózis kockázat megnövekedését okozza. A szindróma önállóan is jelen lehet, de gyakran társul más autoimmun betegséghez is. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről (antifoszfolipid szindróma) beszélünk. A szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) betegeknél mintegy 40%-ra tehető az APS előfordulása. Az elváltozásra a vénás, artériás trombózis, embólia és a jellegzetes bőrelváltozás hívja fel a figyelmet.  amennyiben klinikai tünetei még nincsenek, akkor a gyakori vetélés, koraszülés lehet az első jel, hogy APS áll fenn, SLE meglétével vagy nélküle.

- A vérben megjelenő antifoszfolipidek ellen termelt antitestek aránya, ami az erek belsősejtsorán (endotel) megakadályozza a véralvadási rendszer optimális együtt állását, így a természetes véralvadásgátlók (antikoagulánsok) nem tudják kifejteni a szabályozó hatásukat, ezért trombózis keletkezhet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábak vénáiban, de artériákban is. Előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát, vagy agyi érelzáródást is. Mivel az APS kétszer gyakoribb nőknél, a többszöri vetélések HABAB (habituális vetélés) esetén mindenképpen vizsgálni kell, nem áll-e a háttérben ez a véralvadási zavar – hangsúlyozza Szélessy doktornő. 

Hogyan függ össze az antifoszfolipid szindróma a vetéléssel, meddőséggel?

Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió, vagy a magzat méhen belüli elhalását. Okozhat koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is. „A magzat ugyanis a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsínóron keresztül jut tápanyagokhoz oxigénhez. A méhlepényben, vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében azonban az ellátás megszűnik, így a magzat nem tud tovább fejlődni.
Ugyanakkor az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is, ilyen esetben sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül egészséges terhességet létrehozni. Terhességben a véralvadás működése a trombózis irányába tolódik el fiziológiásan, ám a méhlepényben van egy lepény által termelt természetes antikoaguláns, ami védi lepény belső felszínét, hogy ne jöjjön létre benne véralvadás.  Az APS esetén az antitest kiszorítja az annexin az endotelhez kötődésből, trombózis jöhet létre a placenta ereiben, aminek a következménye magzat oxigén és élelem nélkül maradása. Meddőség esetén is az APS tetten érhető, hisz már a beágyazódást is gátlódik, a méhlepény kialakulása is. Azoknál a kismamáknál, akiknél a magzat a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, miközben egyéb betegség, fejlődési rendellenesség nem áll fenn. Amennyiben a magzati fejlődés későbbi időpontjában lesz a lepényben trombózis, akkor koraszülés következhet be."

Mi az a trombofília?

Trombofíliának nevezzük azon állapotokat, amelyek bizonyos genetikai adottságok miatt megnövelik a trombózis hajlamot, fokozódik a vérrögképződés kockázata, megnő a mélyvénás trombózis, és az életveszélyes tüdőembólia kockázata is. A trombofíliáknak több formájuk van. Van, hogy a véralvadás folyamatát lassító faktorok genetikai hibás kód miatt nem megfelelő működésűek, vagy mennyiségben kevesebbek, esetleg hiányoznak (például Leiden mutáció, alacsony protein S/C szint, alacsony antithrombin szint) és ezek közül is léteznek súlyos és kevésbé súlyos típusok. Ezek általában már fiatal korban trombózist okoznak, vagy szokatlan helyen keletkező trombózishoz vezetnek.

Hogyan okozhat a trombofília vetélést, koraszülést? 

Mivel a vérrögök bárhol kialakulhatnak, így a placentát ellátó erekben is, ha pedig ott lép fel trombózis, úgy vetélés következhet be, akár még szinte észrevétlenül, a korai szakaszban is. A trombofília ezen kívül megnöveli a koraszülés kockázatát, emellett pedig fennáll a méhen belüli növekedési elmaradás, a HELLP szindróma (ez az terhességi toxémia nagyon súlyos formája) és más kórképek kockázata is.

Kivizsgálásra épülő kezeléssel a kockázat elkerülhető

- Azoknak a nőknek, akik többször is éltek már át vetélést, esetleg meddőséggel küzdenek, a kivizsgálás egy pontján érdemes ellenőriztetniük a véralvadási funkciókat. Ehhez egy célzott laborvizsgálatra van szükség, amelyet az adott esetnek megfelelően rendelünk el – hangsúlyozza dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica hematológus főorvosa. - Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban véralvadási zavar okozza-e a meddőséget, vetélést, koraszülést. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés rendszeres ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható, segítségével a teherbeesés megtörténhet, egészséges baba születhet.  

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica (www.tromboziskozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

betöltés...