Ha magamnak szültem, az egyenlő azzal, hogy soha nem kérhetek segítséget?

Vannak olyan családok, ahol minden olyan természetes. Ahol természetes, hogy anyós, após, nagyszülők, keresztszülők, dédik, testvérek, stb., jönnek, és szó nélkül segítenek, körbeudvarolnak szülés után, megkérdezik, hogy mit hozzanak, mivel tudnak segíteni. Még ezek az anyák is sokszor érezhetik magukat magányosnak, depressziósnak és érezhetik azt, hogy nem bírják a mindennapokat. Főleg a mostani covid időszakban rengeteg anya marad magára.

De most nem azokról szeretnék szólni, akiknél minden rendben. Tisztelet nekik, a kivételeknek. Sokkal inkább azokról a családokról beszélnék, akik rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól vagy bárkiktől segítség helyett megkapják ezt a mondatot: Magadnak szülöd.

Igen, persze, magamnak szülöm. Azért lettem várandós, mert szerettem volna, ha egy kis részem itt marad belőlem a Földön, mert szerettem volna útnak indítani egy kis életet, és mert talán ez az egyetlen értelme az életünknek, hogy szeressük egymást és a gyermekeinket.

De az, hogy magamnak szülöm, miért kellene hogy azt jelentse, hogy innentől kezdve soha senkitől nem kérhetek segítséget? Hogy meg kell alázkodnom mindenki előtt, ha épp nem tudom megoldani, hogy vigyázzak a gyerekemre, mert el kell intéznem valamit sürgősen és megkérnék valakit, hogy segítsen?

Miért kellene mindent egyedül megoldanom?

A csapból is az folyik, hogy szüljük tele a Kárpát-medencét. Oké, én benne vagyok, de mi van, ha semmilyen háttérország nincs mögöttem? Ha le vagyok terhelve, fizikailag, mentálisan, érzelmileg, mindenhogy?

Gondoljunk bele, hogy hány olyan édesanya van ma Magyarországon, aki mindent megpróbál megadni a gyermekeinek? Még akkor is, ha emiatt több műszakos állást kell vállalnia. Vagy ha minden nap sírva főzi a babot, mert mást nem tud enni adni a gyerekeinek… Ha nem mehet betegszabadságra, ha a covid miatt még kikapcsolódási lehetősége sincs, ha minden nap úgy várja haza apát, mint a messiást, de tudja, hogy ő sem megváltó, és egész nap robotol, így este már ő is fáradt. Mindannyian próbáltuk túlélni az online oktatást és a digitális munkarendet, de egy vállveregetést nem kaptunk ezért senkitől.
 

Minden anya egy hős

Karolina Grabowska fotója a Pexels oldaláról

Minden anya egy igazi hős, és minden anya próbálja a legjobbat megadni gyermekének. És akár magának szüli, akár nem, mindenkinek szüksége van segítségre.

De valahogy a mostani családok nem olyanok, mint régen. Amikor nagycsaládok éltek együtt és az anyukák egyetlen dolga szülés után az volt, hogy megetessék a gyermeküket, mert minden más teendőt átvállalt a család többi tagja, csak hogy az anya pihenhessen. Ma hiába dolgoznak helyettünk gépek a háztartásban, a baba igényei még ugyanazok, mint akkor, amikor több generáció élt egy fedél alatt. Csak most minden faladatra van egy anya, aki egyszerre próbált helytállni több területen is. Aki sokszor kifacsart és zombi. Na és persze jó esetben ott van az apa is, aki gyakran csak alvásidőre, jobb esetben az esti fürdetésre ér haza.

A babának 24 órás készenlétre van szüksége, arra, hogy édesanyja hangja, közelsége, testének illata és a melle megnyugtassa, hogy kedvére szopizhasson, és hogy csend és nyugalom, béke vegye körül. Amikor az ősanyáink segítségével nevelkedhetett egy gyerek, ez (talán) könnyebben kivitelezhető volt.
 

A gyerekeimért számomra nincs lehetetlen

Én a környezetemben azt látom, hogy az anyák egy része későn vállal gyereket, így dédszülők egyáltalán nincsenek, és gyakran a nagyszülők sem élnek már. Ha pedig vannak is, sokan vidéken vagy külföldön, így érdemben nem tudnak segíteni, ritkán találkozik a nagycsalád. Ha egy gyerek abban a szerencsés helyzetben van, hogy két nagymamája és nagypapája is van, az felbecsülhetetlen. Mégsem biztos, hogy ők is mindig befoghatók, főleg ha még nem nyugdíjasok.

Így a legtöbbször marad a mondat, ami leginkább ahhoz hasonlítható, mintha kést döfnének a szívedbe: magadnak szülted, oldd meg egyedül! Hát, köszi szépen. Csak azért is megoldom. Mert anya vagyok és a gyerekeimért számomra nincs lehetetlen.

Jonathan Borba fotója a Pexels oldaláról

Indexkép: RODNAE Productions fotója a Pexels oldaláról