A mozaikcsalád egy összetett struktúra, nemcsak azért, mert egyik vagy mindkét partnernek van korábbi házasságban/kapcsolatban született gyermeke, hanem azért is, mert akár közös gyermeket is vállalnak. Következésképpen a mozaikcsaládok működése a mindennapi életben bonyolult, meghaladják az egyszerű háztartásokét. Ráadásul a mostohacsalád kialakulásakor az átmeneti időszak komoly igénybevételt jelent a családtagok számára. Tagjai gyakran viaskodnak a mostohaszülői szerepkörrel, a szülőség új formájából adódó konfliktusokkal, a szülői nézeteltérésekkel, a gazdasági és társadalmi változásokkal, és a családtagok elvárásai közötti ellentétekkel. Vállaljanak-e közös gyermeket, vajon a korábbi házasságban született gyermek(ek) együttél(nek)-e az új családdal: mind-mind olyan kérdések, és megoldandó feladatok, amelyek nehézséget jelenthetnek. Ráadásul teljes mértékben lehetetlen feltárni a mozaikcsaládok változatosságát.

A partnerek kapcsolatának minősége

A mozaikcsalád konfigurációjának kicsomagolása segít megismerni a család működését. Sokáig nem foglalkoztak ezzel a családformával, a mai napig hiányzik az intézményesítése. Egy olyan családmodellről van szó, amelyre nincsenek szabályok, nincsenek egyértelműen meghatározva és definiálva a családi normák és kötelezettségek. A mozaikcsaládok ezen intézményesítésének hiánya, és ezáltal a működésére vonatkozó iránymutatás hiánya is vezethet nézeteltérésekhez, ami alááshatja a partnerek közötti kapcsolatok minőségét. Nehéz meghatározni a családi határokat, pláne ha esetleg közös gyermek is születik. Minél bonyolultabb a struktúra, annál kevésbé világos az iránymutatás, a normák, és a szerepek meghatározása.

A közös gyermekvállalás ugyan javíthatja a kapcsolat minőségét, csökkentheti a bizonytalanságot a kapcsolatban, és növelheti a partnerek egymás iránti elkötelezettségét, azonban a családi alrendszerek bonyolultságának növekedése (rendes, vérszerinti testvérek, mostohatestvérek, féltestvérek kombinációi) egyben több bizonytalanságot is szülhet.

Hogyan fogadják a gyerekek a mostohaszülőket?

A gyerekek és a mostohaszülők közötti viszonyok sokszor különösen bizonytalanok, ami konfliktusokat szül, próbára teszi a kapcsolatot, és akár a két felnőtt szakítását is eredményezheti. A mostohaszülő-gyermek kapcsolat minősége gyakran előre jelzi az új család stabilitását és az egyéni jóllétet is.

Amikor az elsődleges család szétesik, a gyermek kisebb-nagyobb veszteségeket tapasztal meg, pl. apa nem csinál már minden nap reggelit, esetleg a költözés miatti iskolaváltással is meg kell küzdenie. Ezután, mikor a család egyszülőssé válik, új szokások alakulnak ki, amelyek előbb-utóbb megszilárdulnak, idővel pedig saját ritmus és identitás alakul ki. Nem meglepő tehát, hogy amikor az egyedülálló szülők elkezdenek ismerkedni, az újdonsült mostohaszülő egy kívülállóként lép be a családba. Belép egy olyan háztartásba, amely már felhalmozott történeteket az évek alatt, kialakította szerkezetét, működését, nemcsak egyszülős családként, hanem az elsődleges, válás előtti családként is. Ráadásul hiába az új, akár nagy szerelem, az elsődleges, erős kötődés a szülő és a gyerekek között megmarad.

A mozaikcsaládban nevelkedő gyermekek átlagosan több problémával találják szembe magukat a társadalmi kapcsolataikban, egészségük terén, oktatási eredményeikben, korábban elköltöznek otthonról, mint azok, akik mindkét biológiai szülőjükkel együtt nőttek fel. Bár az is bizonyított, hogy ezeknek a hatásoknak a méretbeli különbsége kicsi a nukleáris családokéhoz (a biológiai szülők együtt maradnak) képest. Sok gyermek a mozaikcsaládokban nagyon jól működik.

Egy boldog újraházasodás nem előre jelzője a boldog mostohaszülő-mostohagyermek kapcsolatnak, különösen a gyermek szemszögéből nézve. Nemek tekintetében egyértelmű bizonyítékok utalnak arra, hogy a fiatalabb fiúk sokkal gyorsabban és könnyebben alkalmazkodnak az új családi felálláshoz, mint a lányok, különösen az édesanya új kapcsolata tekintetében. Serdülőkorban már nagyobb valószínűséggel próbálnak megszabadulni, ellenállni mostohaszüleik befolyásának a fiatalok, és megpróbálják fenntartani azokat a családi folyamatokat, amelyek a kialakult helyzetet megelőzték.

Féltestvér, mostohatestvér

A testvérekkel való kapcsolat egy másik, fontos tényezője az új családi formának. Nyilvánvalóan nagyobb odafigyelést igényelnek azok a gyermekek, akiknek az új családi felállásból hirtelen egy vagy több mostoha- vagy féltestvére lesz egyszerre.

• Az egyik legfontosabb tényező lehet a korai időszakban a testvérek közötti konfliktusok megfelelő kezelése.
• Egy másik fontos tényező a testvérek eltérő bánásmódja (az egyik gyermek az új szülőkkel él, a másik csak kéthetente látja pl. az édesapját).
• Ugyanakkor az újdonsült testvérkapcsolatok pozitív szerepet is játszhatnak az új felállásban: a helyzet elfogadásában egymás támogatói is lehetnek, hiszen sorstársak lettek, hasonló érzésekkel kell megküzdeniük.

A mozaikcsaládok kihívásai

A gyermekek fejlődésük során hol az édesanyához, hol az édesapához állnak közelebb egy családban. Egy mostohacsaládban a szerepek azonban többnyire beragadnak. A mostohaszülő sokszor kívülálló marad, ez okozhatja a mostohában az oda nem tartozás érzését, amelyet mind a párja, mind a mostohagyermek részéről megtapasztal.

Például amikor a gyermeknek problémái akadnak, természetes módon a vér szerinti szülőhöz fordul segítségért. A szülő pedig a párjáról átirányítja figyelmét a gyermekre. Ettől a mostohaszülő elhagyatottnak érzi magát, ami sokszor törést okozhat a kapcsolatban.

Hogyan lehet ezt legyőzni? Először is, fontos számítani arra, hogy ez be fog következni és fel kell ismerni, hogy ez egy természetes folyamat. Gyakran meglepődnek azon, hogy ki van előrébb egy ilyen helyzetben: a gyerekek vagy az új partner. Itt azonban nem ez a kérdés, hanem sokkal inkább az jelenti a veszélyforrást, hogy versenyhelyzet teremtődik, ahol a mozaikcsalád tagjai egymás ellen dolgoznak. Ehelyett érdemes megállapodást kötniük a pároknak, hogy a saját egymásra figyelésüket ettől függetlenül megteremtik (elmennek sétálni vagy áthívnak egy barátot).

Az újraegyesült pároknak erős bizalomra és fejlett kommunikációra van szükségük ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a mozaikcsalád adta kihívásokkal.

Érdemes reális elvárásokat támasztani magunk elé
A párok gyorsan kiábrándulhatnak, ha nem számolnak a helyzet adta nehézségekkel. A szerelem érzése elfedi, hogy az új, kevert család nem a korábbi élet helyreállítását jelenti, hanem a családi életnek egy újszerű felépítését. Miután szembesülnek olyan kérdésekkel, mint az egykori házastársakkal való kapcsolattartás, a mozaikcsalád dinamikája, a pénzügyek, azután kialakíthatják a megfelelő légkört az új család virágzása érdekében.

A kommunikáció kulcsfontosságú
Elengedhetetlen, hogy az újdonsült (vagy újraházasodott) párok megtanulják, hogyan kommunikáljanak hatékonyan, és ne féljenek az érzékeny témák megvitatásától. A konfliktus elkerülhetetlen. A gyenge kommunikáció a kapcsolat alapját ássa alá. A pároknak empátiával, együttérzéssel, megértéssel kell a konfliktusokat kezelni.

A szülők együtt, nem külön-külön
A saját gyermek iránti lojalitás valódi és megdönthetetlen. Ennek elfogadása a mostohaszülőtől nagyon nagy önfegyelmet igényel. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szeretet és a bizalom az idő múlásával fejlődik ki a mostohaszülő és mostohagyermek között. Fontos ezek korai megalapozása, amely – gyermekek esetében - a felnőtt felelőssége. Emellett szükség szerint alkalmazkodni kell a gyermek fejlődési ciklusaihoz is.

Mozaikcsaládokban gyakori, hogy az egység érzésének kialakulása évekbe telik. Ezért időt kell adni a család fejlődésének. Ebben segíthet az új családi rendszer kialakítása, hagyományok, rituálék teremtése, amellyel a kötődés is szép lassan megszilárdul. A családok keveredése olyan, mint egy maraton lefutása. Elkötelezzük magunkat az útra, és megkeressük a módját, hogyan élvezhetjük és tanulhatjuk egymástól a nehézség mellett megélni boldogság pillanatait.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, a 7köznapi pszichológia Facebook oldalához.     

Forrás:
Jensen, T. M. (2018). A Typology of Interactional Patterns Between Youth and Their Stepfathers: Associations with Family Relationship Quality and Youth Well‐Being. Family process.
Lin, I. F., Brown, S. L., Cupka, C. J., & Carr, D. (2017). A National Portrait of Stepfamilies in Later Life. The Journals of Gerontology: Series B.
Tartakovsky, M. (2016). Surviving and Thriving As a Stepfamily. Psych Central. Retrieved on November 7, 2018, from https://psychcentral.com/lib/surviving-and-thriving-as-a-stepfamily/

Kapcsolódó cikkeink:

• Családalapítás válás után
• Szülőként így segítheted a mostohatestvérek viszonyának alakulását
• A szülő új párkapcsolata
• Mostohaszülő- a gyermek szemszögéből
• Családi hagyományok: 10 kedves szokás, ami sokat fog jelenteni a gyereknek
• "A maga gyereke és az én gyerekem, verik a mi gyerekünket" - 8 jó tanács a patchwork-családok számára

Kép: fizkes / shutterstock