Párkapcsolati gondok: ezért nem érdemes eltitkolni az érzelmeinket a gyerekek előtt Vekerdy Tamás szerint

A gyerekek már a magzati korban is érzékelik a szülők kapcsolatát - állítják a szakértők

A gyerekek minden feszültséget megéreznek láthatatlan kis antennájukkal, a legújabb kutatások szerint már magzati életkorban is érzékelik azt, hogy a szülőknek milyen a kapcsolata, hogy viszonyulnak egymáshoz. 

”Nemcsak az oxigén és a tápanyag érkezik hozzá a köldökzsinóron keresztül, hanem természetesen az anya ezeket szállító vére is, melynek összetétele érzékenyen változik a nő kedélyállapotváltozásaival, hormonális változásaival, idegrendszeri rezdüléseivel. Tehát azt, hogy a szülők kapcsolata örömteli, elfogadó és védelmező-e – legalábbis ma úgy tudjuk -, valamilyen formában a magzat is érzékeli” – mondta Vekerdy Tamás.

Készen állunk a gyerekvállalásra?

A szakértő szerint a férfiak - a nőkkel ellentétben - csak harminchárom-harmincöt éves koruk körül érnek meg az apaságra. 

”Míg ma egy huszonöt év körüli nő személyiségében többnyire érett a gyerek fogadására, addig egy huszonöt év körüli férfi többnyire nem. Megrémülve a pelenkaszagtól és a gyereküvöltéstől, esetleg elmenekül sörözni a barátaival, ami pedig konfliktusok forrása lehet.”

További nehézség lehet, hogy a férfi sokszor úgy érzi, ő teljesen háttérbe szorul a kisbaba, kisgyerek miatt. Ezeket a feszültségeket pedig a kicsik nagyon is megérzik.

Ha baj van a párkapcsolatban…

A mai családokból hiányzik a "sivatagon is átmegyünk együtt"

Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, jobb és nehezebb időszakok. Van, amikor úgy érezzük, hogy nem tudunk mit kezdeni a másikkal, talán már nem is szeretjük egymást. Ezt egy úgynevezett sivatagi korszaknak nevezik. Vekerdy Tamás pszichológus szerint azonban ha sikerül együtt átmennünk ezen a sivatagi korszakon, akkor egy sokkal intenzívebb megújulás következhet.

”Sajnos a gyerekek az elszenvedői annak, hogy a mi modern kapcsolatainkban nincs meg az az elem, hogy a sivatagon is átmegyünk együtt.”

cottonbro fotója a Pexels oldaláról

De a mai világunkat az is jellemzi, hogy nem tudunk megbocsátani. Pedig a szakértő szerint erre is nagy szükség lenne.

”Ha valaki megcsalja a partnerét, akkor a másikat a féltékenység zöld szemű szörnye gyötri, ezért ő is gyötri a partnert, viselkedésével még jobban ellökdösve és elidegenítve őt magától. Pedig ha nagylelkűen meg tudna bocsátani, akkor esetleg nem kovácsolná össze párját és a betolakodó harmadikat az üldözéssel, mint ahogy ezt egyébként teszi.”

Megcsalás – ne tegyünk úgy a gyerek előtt, mintha semmi sem történt volna

Ha a párunk megcsalt, akkor nekünk és a gyerekünknek is azzal tesszük a legjobbat, ha felvállaljuk a feszültséget és nem hallgatunk el semmit. A gyerekek ugyanis mindet megéreznek, ezért ezzel a viselkedéssel számukra is egy mérgező légkört teremtenénk.

Képzeljük el az alábbi helyzetet. Apa késik. A feleség egyszer már látta a férjét egy nővel egy kávézóban. Nagyon ideges, hogy a férje megint azzal a nővel van-e. Közben odalép a gyerek és megmutatja, hogy mit rajzolt. Az anyuka pedig rákiabál, hogy: - Most hagyjál, menj a szobádba!
A gyerek érzi, hogy baj van, és ez sokkal mérgezőbb számára, mintha azt mondanánk: - Ne haragudj, most nem tudok odafigyelni, nagyon aggódom, mert apa még nem ért haza és ilyenkor már itthon szokott lenni.

Nyugodtan sírjon az anya, és ha a gyerek is sír, nem baj!

Kép: Depositphotos.com

”Mi történik akkor, ha kiderül egy konkrét magcsalás? A gyerek rémülten néz. Nem mondtak neki semmit. Nem ordítoztak. A gyerek mégis rémülten néz. Miért néz rémülten? Mert mindent érez. Mit kell neki mondani? Ágikám, biztos neked is rossz, hogy ilyen feszültek vagyunk apával. Tudod, lehet, hogy apa mást is szeret és ez nekem is rossz.”

Fontos, hogy egyszerűen fogalmazzunk, és keveset mondjunk a dolgokról. De ha kérdez, akkor arra őszintén válaszoljunk!

Ha pedig válásra kerül a sor, ne várjunk a megfelelő alkalomra, ne húzzuk hetekig, hónapokig megmondani a gyerekeknek. Hiába mondjuk, hogy apa késő estig dolgozik, reggel meg már korán elmegy, a gyerekek érzik, hogy itt valami nem stimmel.

”Mit lehet mondani? Például azt, hogy apa elköltözik, ez rossz nekem is. Nyugodtan sírjon az anya, …és ha a gyerek is sír, nem baj, az élet ilyen!... Igen, anya sír. Apa egy másik nőt szeretett meg, és most vele lakik együtt. Ilyen egyszerűen és röviden.”

Olvasd el ezt is: Így befolyásolja a párkapcsolatainkat az édesanyánkkal való kapcsolatunk

Idézetek forrása: Érzelmi biztonság című könyve
Indexkép: Depositphotos.com