Túlhajszolt világunkban a munka nem ér véget péntek délután 5-kor. Otthon is sokat kell dolgozni, kimozdulni is csak bekapcsolt telefonnal és táskában meghúzódó notebook-kal mernek. Hisz a munka az életük. Ezek az emberek a 30-as éveik közepén szembesülnek azzal, hogy a rokonok egyre gyakrabban hozza szóba, a családalapítás témát. Lassan elgondolkodnak rajta, és komoly dilemmába esnek.

A házasság és a gyermekvállalás felelősségteljes dolog. Féltik a függetlenségüket, munkájukat, és a kevéske maradék szabadidejüket. Mi lesz az üzleti vacsorákkal? Lassan a családalapítás, mint rémkép lebeg ezen emberek szeme előtt. Aki hasonló problémával küzd, érdemes visszatekintenie saját gyermekkorába, mivel többnyire a szülőktől tanult módon viselkedünk. Ezek a gyermekkori emlékek sokszor hasonló sorsról árulkodnak, mint amit Ők nyújtanak gyermeküknek. A sokat dolgozó szülőt alig látták, de a legdrágább ajándékok vették körül őket. Érdekes, ha Ők visszaemlékeznek többnyire igaz, hogy mindenről lemondtak volna, csak hogy gyakrabban legyenek együtt szüleikkel. A kamaszkori lázadás után, mikor beletörődnek, hogy nem tudnak a helyzeten változtatni, sokszor kialakulhat egy bizonyítási vágy, miszerint minél többet tanulnak, annál többre viszik ők is. Már ebben a korban elkezdődik a tudat alatti asszisztálás a szülő viselkedéséhez, ami meghatározza a későbbi viselkedésüket.

“Igen, apának/anyának a család az első. Azért dolgozik sokat, hogy nekünk minden meglegyen. Sokat kell tanulnom és én is jó ember leszek, és én is sokat fogok dolgozni a családomért.”

Fontos tudni, hogy Őket tényleg kétségek és félelmek gyötrik. Ha elhanyagolják a munkát, mi lesz velük? Mit gondolnak a többiek? Ami egyik nap az életet, a célt jelentette számukra, másnap érdektelen lenne? És ha nem lesz ott a gyerekkel, akkor mi lesz? Majd ad sok ajándékot és nagyon sajnálja, hogy nem lehet ott az első lépéseknél, szavaknál. A kamaszkor hajnalán talán megérti, most már többet kell foglalkozni a gyerekével. De lehet, hogy ekkorra már késő. Az egyik szülő tartós távolléte megmutatkozik a gyermek személyiségének kibontakozásában.

Ha szeretnéd ezt a karrierista embert megváltoztatni, rossz hírem van, nem tudod.
Csak akkor képes a változásra, ha Ő valóban változni szeretne, de akkor is a saját tempójában, hogy érezze, féltve őrzött függetlensége nem megszűnik, csak átalakul. Ha a párod minden áron meg szeretnéd változtatni, akkor támogasd a munkájában, és szakember segítségével lassan próbáljanak haladni a fejlődés útján.

Karrier vagy család? Képzeld el inkább így: Karrier és család!

Fotó: imagerymajestic - FreeDigitalPhotos.net