Kérdés, hogy a gyermekkori szociális körülményeink vajon tényleg hatnak-e testtömegünkre, és ha igen, miként befolyásolják azt. Bár a skandináv országokról általában a jó szociális körülmények jutnak eszünkbe, mégis finn kutatók a szociális körülmények és az elhízás mértékének kapcsolatát vizsgálták.

Ahogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében olvasható, Finnországban az ezredfordulón közel kétezer (1894), 18-29 éves felnőtt vett rész abban a vizsgálatban, mely azt hivatott kideríteni, van-e és ha igen, milyen kapcsolat lelhető fel a testtömeg index, és a gyermekkori szociális körülmények között.

Azt találták, hogy ha a szülők képzettsége alacsonyabb, munkanélküli van a családban, vagy a gyermek csonka családban nő fel, akkor a nők esetében nagyobb a túlsúly (BMI 25-30) kialakulásának veszélye, bár más, pozitív ráhatásokkal ez az esély jelentősen csökkenthető. Ha azonban más negatív tényezők is megtalálhatóak, pl. a szülők alkohol- vagy mentális problémája, vagy bántalmazás az iskolában; akkor már nem a túlsúlyosság, hanem az elhízás (BMI 30 felett) esélye nő szignifikánsan. A férfiak ilyen szempontból kicsit szerencsésebbek, náluk nem találtak olyan gyermekkori szociális faktort, mely ilyen látványosan megjósolhatta volna a túlsúly, vagy elhízás kialakulást, mint a hölgyek esetében. Az kiderült azonban, hogy mindkét nem esetében erős kapcsolat lelhető fel a szülők végzettsége és gyermekeik testtömegének növekedése között.

A felfedezett kapcsolatok jelentősége abban rejlik, hogy ismeretükkel hatékonyabb prevenciós programok tervezhetők, melyekkel a fennálló szociális hátrányok ellensúlyozhatóak.

Forrás: www.weborvos.hu