Európa hamarosan a nyugdíjasoké lesz
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-03
A 20. században a Föld népessége 6 milliárdra növekedett. A következő 50 évben további növekedésre számíthatunk, a világ országainak népessége várhatóan eléri a 9 milliárd főt.
Ugyanezen időszak alatt az Európai Unió 25 tagállamának népessége 240 millióról 456 millióra nőtt, a demográfusok becslése szerint azonban 2050-re az EU-25-ök népessége 449 millióra csökken. Európa népességcsökkenése ellentétes a világfolyamatokkal. Az előző században a Föld lakosságának 15 százalékát jelentette az EU 25-ök területén élők aránya, ez mára csupán 7 százalékot tesz ki, várhatóan 2050-re ez az arány 5 százalékra csökken.
Európában a népesség csökkenése mellett a legnagyobb kihívást a népesség elöregedése jelenti. A demográfiai folyamatokat alapvetően meghatározza, hogy alacsony a születések száma és a növekszik a várható élettartam. Az Európai Unióban 2050-re a 65 éven felüliek száma a jelenlegi 67 millióról 129 millióra is növekedhet. Ez elgondolkodtató adat, figyelembe véve, hogy az EU népességét előrejelző számítások fényében 2050-re ők az EU népességének több, mint egy negyedét jelenthetik. Azaz az idősek ügye már nem is a jövő, hanem a jelen kérdése.
Az Európai Unió 2050-re a nyugdíjasoké lehet. Abban az értelemben, hogy – ha a tendencia megmarad – akkor már minden harmadik europolgár megünnepli a 60. születésnapját, minden tizedik elfújt a tortáján nyolcvan gyertyát… Az EU-ban jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban, az „őslakosság” folyamatosan fogy. De nem csak ez az oka annak, hogy egységesíteni akarják a tagállamok nyugdíjrendszerét.
Európában a népesség csökkenése mellett a legnagyobb kihívást a népesség elöregedése jelenti. A demográfiai folyamatokat alapvetően meghatározza, hogy alacsony a születések száma és a növekszik a várható élettartam. Az Európai Unióban 2050-re a 65 éven felüliek száma a jelenlegi 67 millióról 129 millióra is növekedhet. Ez elgondolkodtató adat, figyelembe véve, hogy az EU népességét előrejelző számítások fényében 2050-re ők az EU népességének több, mint egy negyedét jelenthetik. Azaz az idősek ügye már nem is a jövő, hanem a jelen kérdése.
Az Európai Unió 2050-re a nyugdíjasoké lehet. Abban az értelemben, hogy – ha a tendencia megmarad – akkor már minden harmadik europolgár megünnepli a 60. születésnapját, minden tizedik elfújt a tortáján nyolcvan gyertyát… Az EU-ban jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban, az „őslakosság” folyamatosan fogy. De nem csak ez az oka annak, hogy egységesíteni akarják a tagállamok nyugdíjrendszerét.
Előző hír
Segíts át a Könnyek Folyóján!
Következő hír
Köszöntjük a szépkorúakat!
LEGOLVASOTTABB
Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval
Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.
A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá
Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.
BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA
Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.
"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról
Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.












betöltés...