A kábítószer-függőségnek két nagy csoportja van: a fizikai / testi / függőség, és a pszichikai függőség. Ezek gyakran együtt jelentkeznek, átfedik egymást. A függőség és a drogos által átélt folyamat szerves része a tolerancia. Ez alatt a rendszeresen használt szerhez történő hozzászokást kell érteni. Vagyis: a rendszeresen  használt droghoz a szervezet hozzászokik, s az azonos hatás eléréséhez mind nagyobb adagra van szükség. Az adag emelésével a függőség is mélyül. Egy rendszeres heroinfogyasztó a halálos adag többszörösét is képes tolerálni.

  Fizikai függőség: Az ilyen függőséget okozó kábítószerek rendszeres fogyasztása esetén a szervezet hozzászokik a folyamatosan fogyasztott anyaghoz. Ha  megszűnik a szer bevitele, megvonásos állapot alakul ki, a test bizonyos sejtjei, szervei nem  a megfelelő, a megszokotthoz képest más minőségben és  mértékben látják el korábbi funkciójukat. Klasszikus példa erre a morfin, ami úgynevezett euforizáló anyag. Ugyanazokhoz a receptorokhoz kapcsolódik, mint az endofrin. Az endofrin az agyalapi mirigy hátsó lebenyében termelődő, a boldogságérzetért, hangulatért, a fájdalomérzet gátlásáért, az ébrenlétért felelős, hormonszerű vegyület. A tartós morfinbevitel alatt a szervezet nem vagy csak kevéssé  termel endofrint. Morfinelvonás esetén azonban hiányzik a szervezetnek az endofrin, hiánya depresszióhoz, apátiához / végletes közöny / vezet, még nehezebbé téve a mesterséges stimulációról / izgatás / való leszokást, fokozva a pszichés függőség kialakulásának veszélyét.
  A fizikai függőség legtöbb esetben megszüntethető egy 3-4 hetes méregtelenítéssel, orvosi felügyelet mellett. Ez az élmény iszonyú fizikai és lelki terhelést jelent a gyógyulni vágyónak! Gyógyszeres és fizikoterápiás kezelést alkalmaznak.