A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

”Azt gondoltam, hogy bármikor le tudom tenni, de a drog átvette felettem az irányítást” – Bármelyik kamasszal megtörténhet az, ami Norbival

Tóth Nikolett [cikkei] - 2021-11-08
20 évig volt drogfüggő Bajcsi Norbert, aki most már másokon segít. Megjárta a poklok poklát, többször ült börtönben és 3 évig volt hajléktalan. A kábítószer miatt nemcsak a lakhatását vesztette el, de a feleségét is. A legmélyebb mélypontján hallucinált, hangokat hallott és már a zárt osztályra sem vették fel. Mégis sikerült kimásznia a gödörből. Hogy hogyan és hogy milyen családi háttér vezetett idáig, arról a Családinetnek mesélt.
”Azt gondoltam, hogy bármikor le tudom tenni, de a drog átvette felettem az irányítást” – Bármelyik kamasszal megtörténhet az, ami Norbival

”Nem értettem, miért kell ennyi agressziót látnom a szüleim között, miért nem lehet nyugodt életem”

Norbertnek nehéz gyerekkora volt. Mélyszegénységben éltek, édesapja pedig alkoholista volt.

”Sokat dolgozott, de még többet ivott. Gyerekkoromban végignéztem az ő lezüllését. Az édesanyám is ivott mellette. Nagyon sokat vitáztak és ezek a viták egy idő után verekedéssé fajultak. Sokszor mentő vagy rendőrség vetett véget a szüleim verekedésének. Másnap kibékültek és ugyanott folytatták, mint előtte. Rengeteget sírtam és elveszettnek éreztem magam.”

Előfordult, hogy részegen jöttek érte az iskolába, ami miatt sokat szégyenkezett. A szülei pedig a verekedések után mindig megtiltották neki, hogy beszéljen arról, ami otthon történt. Nem tudott másokkal kapcsolatot teremteni, nagyon zárkózott gyerek volt. Később elváltak a szülei és lett egy nevelőapja. Norbert azt hitte, hogy most minden jóra fordul, de csak még rosszabb lett minden.

”A nevelőapám egy börtönviselt, agresszív ember, aki sokkal durvább volt mint az édesapám. Alkoholista és gyógyszerfüggő. Mellette édesanyám is elkezdett gyógyszerezni és folytatta az ivást is. Ugyanazokat a verekedéseket láttam, csak még rosszabb volt. Azt láttam, hogy egy vadidegen üti az anyámat, egy vadidegen ordibál velem. Többször láttam, hogy eltörik az édesanyám orrát, kezét, láttam monoklival, nagyon sok agressziót láttam gyerekként és nem tudtam megakadályozni. Nem értettem, hogy ez miért jó, miért kell ezt látnom, miért nem lehet nyugodt életem.”
 

”Szerettem volna közéjük tartozni” – az első drogfogyasztás

Leromlottak a jegyei az iskolában, a hajnalig tartó verekedések miatt keveset aludt, és nehezen koncentrált. Ahogy hazaért az iskolából, ledobta a táskát és ment is a játszótérre vagy sportolni. Minél több időt próbált otthonról távol tölteni, de barátai nem voltak.

”Sokszor szakadt ruhában kellett iskolába mennem, nagyon szegények voltunk. A játszótéren egy fiúbandához csapódtam, szerettem volna közéjük tartozni, mert azt láttam, hogy ők olyan lazák és vidámak. Velük történt az első drogfogyasztásom, klasszikus füvezés. Én nem vágytam erre, mert nem tudtam, hogy mi az, de sokkal nagyobb volt az a vágy, hogy a fiúkhoz tartozzak.”

A füvezés pedig megnyitotta a kaput a többi drog felé. Mindent kipróbált, amit csak lehetett.

”Az első extasy élmény elragadott, azt éreztem, hogy ez az az érzés, amit egész életemben kerestem. Megszűntek a szorongásaim, sokkal lazább és bátrabb voltam, boldognak éreztem magam.”
 

”Azt gondoltam, hogy bármikor le tudom tenni” – Norbert kétszer is börtönbe került

Úgy érezte, hogy megtalálta a szert a lelki fájdalmaira. Eleinte hétvégén diszkóban, aztán már hétköznap is drogozott és egyre nehezebb volt pénzt szereznie az anyagra. A pénzszerzés bolti lopásokkal kezdődött, majd egyre komolyabb bűncselekmények következtek, többször lebukott. Egy idő után mindennapossá vált a drogfogyasztása.

”Azt gondoltam, hogy bármikor le tudom tenni. De már egyre többet kellett használni és egyre több pénzt emésztett fel. Sok betörés, pincelopás van mögöttem, de feltörtünk egy ékszerboltot is. Ezért 17 évesen bekerültem a fiatalkorúak börtönébe.”

Mint mondja, jóra nem nevelte a büntetés, a börtönön belül hamar megtalálta a kiskapukat és rászokott a gyógyszerekre. 1 év 4 hónapot töltött bent.

”Amikor szabadultam, akkor sokkal rosszabb emberként kerültem ki, mint amilyenként bekerültem. Újra anyagoztam, és találkoztam a régi barátaimmal, akiken már látszott, hogy kezdenek leépülni. Semmi nem volt fontos, csak a drog és a pénzszerzés.”

A drogot a félelmeire és a fájdalmaira tudta használni, de már közel sem arra, mint régen, hogy boldog és szabad legyen.

”Elkezdtem inni is, ami egy óriási csalódás volt, mert egész gyerekkorom arról szólt, hogy láttam a szüleimet. Sok rendőrségi ügyem volt, aztán elkaptak, és Tökölre kerültem börtönbe. 3 évet töltöttem ott.”

Már az anyukája se jött látogatni, a barátai se írtak és a menyasszonya is elhagyta egy év után. A börtönben is végig drogozott és gyógyszerezett, amikor pedig szabadult, akkor megfogadta, hogy változtat, így elkerülte a régi társaságot, de anyagozni továbbra is anyagozott.

”Megismertem egy lányt, aki teljesen más volt mint én. Nem kellett bűnöznöm, lett munkám, egyre kevesebbet drogoztam, próbáltam szociális ivóvá válni, de nem ment. Összeházasodtunk, de a drogozásra ráment a házasságom. Amikor elváltunk, akkor nagyon megtörtem, öngyilkos akartam lenni, hiszen mindent elvesztettem. Mély depresszióba kerültem, anyagozással és ivással töltöttem a napjaimat.”

alkoholistaЛечение Наркомании képe a Pixabay-en


”Hallucináltam, hangokat hallottam, zárt osztályra vittek”

Kirakták az albérletéből is, hajléktalanná vált. Normális emberi kapcsolatai már nem voltak, egy lelki roncs lett. Kannás bort ivott, dizájner drogokat használt, lépcsőházakban vagy romos házakban, drogtanyákon aludt, többször próbálta megölni magát.

”Halluciáltam, hangokat hallottam, a rendőrök elvittek a zárt osztályra. Két hét alatt rendbe hoztak gyógyszerekkel, de aztán ugyanúgy az utcára mentem vissza és ugyanolyan állapotba kerültem, így visszamentem a zárt osztályra. Másodszor 5 hétig tartottak bent. Megint csak 1 hétig bírtam. Még egyszer visszamentem, de már nem vettek fel. Kizártak onnan. Örökké megmarad bennem a kép, hogy azt a nagy vasajtót rám zárják kívülről. Az volt a legmélyebb pont az életemben. Nem volt már tovább. Ledermedve álltam az ajtó előtt, és 2 perc múlva kijött egy ápoló egy címmel, hogy őket keressem, segíteni fognak.”

Székesfehérváron az Egészségdokk Drogambulanciát kellett felkeresnie. Amikor elment, találkozott egy sráccal, akit a múltból ismert, és aki már 5 éve tiszta volt, segítőként dolgozott ott. Másnap még egy ismerőssel találkozott. Könyörgött nekik, hogy segítsenek. Egy hetet töltött pszichiátrián, majd szóltak neki, hogy egy hét múlva mehet a rehabra. Csodával határos módon első helyre került a várólistán.

”Azt az egy hetet egy heroinfüggyő lány lakásán töltöttem, aki befogadott. Végig ittam, anyagoztam, gyógyszereztem, még aznap is, amikor felszálltam a vonatra.”

Norbert

Fotó: Bajcsi Norbert


”Megtértem, új életet kezdtem”

Le akart szállni és vissza akart fordulni, de végül mégis megérkezett Ráckeresztúrra, ahol nagyon meglepte őt a fogadtatás.

”Ott volt 30 srác, mind drogfüggő, egyesével jöttek oda hozzám, megöleltek, szépen beszéltek velem, és ez annyira jó érzés volt, hogy ez adott nekem erőt ahhoz, hogy az első két hetet átvészeljem. Az rosszabb volt, mint az utcán lenni. Az elvonási tünetek rémesek voltak. Valamikor melegem volt, valamikor vacogtam, a falakat kellett fognom, hogy ne essek el, ha lépcsőn mentem, a korlátba kellett kapaszkodnom. A srácok bíztatása segített. 2 hét után kezdtem jobban lenni.”

Norbert Fotó: Bajcsi Norbert

Csoportterápián dolgozta fel a traumáit. Egyre közelebb került hozzá a hit is, minden egyes napért hálát adott.

”Volt egy bibliaóra, amikor egy némafilmet néztünk. Amikor ezt láttam, akkor tértem meg és akkor értettem meg, hogy miért is vagyok ott. Velem is mindig ott volt Isten, Isten minden helyzetből kimentett, azért éltem túl. 180 fokot fordult a személyiségem és onnantól komolyan vettem a terápiát, őszinte lettem, nem káromkodtam, rengeteget tanultam. 15 hónapot töltöttem ott.”

Budapestre költözött, új életet kezdett. Talált munkát, a gyülekezetben megismerte a párját, aki már a menyasszonya, albérletben laknak. A munkahelyén ki tudott teljesedni, segédmunkásként kezdett, most pedig már építésvezető. Rengeteg önkéntes munkát vállal, drogprevenciós előadásokat tart, életéről pedig könyv és színdarab is készül. Reméli, hogy történetével segíthet másokon.
 

Norbert régen és most

Indexkép: Bajcsi Norbert

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja