EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK - Regionális Egészségbiztosítási Pénztár folyósítja

Gyermekápolási táppénz (GYÁP) nem változott!
Gyermekápolási táppénzt a szülő a beteg gyermek ápolása címén veheti igénybe a gyermek 12 éves koráig. Az igénybe vehető napok számát befolyásolja a gyermek életkora mellett az is, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem. Gyermekápolási táppénzt az anya helyett az apa is igénybe veheti. A gyermekápolási táppénzes napok száma a gyermek két születésnapja közötti időtartamra vonatkozik (tehát nem naptári évre), a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át.
Az igénybe vehető napok a következők:

• a gyermek 1 éves koráig korlátlan
• a gyermek 1-3 éves korában évenként és gyermekenként 84 naptári nap -  egyedülálló szülő esetén is
• a gyermek 3-6 éves korában évenként és gyermekenként 42 naptári nap - egyedülálló szülő esetén 84 naptári nap
• a gyermek 6-12 éves korában évenként és gyermekenként 14 naptári nap - egyedülálló szülő esetén 28 naptári nap

Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS)
2012. január 1-jétől a gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbefogadó apa is kérheti a TGYÁS folyósítását abban az esetben, ha az anya (örökbefogadó anya) egészségügyi állapota miatt nem tud gondoskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket egyedülállóként örökbe fogadó apának is jár a TGYÁS. Változatlanul érvényben maradt az az előírás, mely szerint 2010. május 1-jétől annak jár terhességi gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). 2011. január 1-jétől amennyiben a terhességi gyermekágyi segély folyósítása iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, abban az esetben a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Amennyiben a jogosultnak nincs legalább 180 napi jövedelme, a terhességi gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese (2012-ben: 186.000,- forint/hó). Ha a biztosított jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, abban az esetben az ellátás alapja a tényleges jövedelem. Egyéni és társas vállalkozók ellátását a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. A terhességi gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 %-a.
A terhességi gyermekágyi segély adóköteles, azonban sem egészség- sem pedig nyugdíjjárulékot (sem magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) nem kell fizetni utána.
A terhességi gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadság időtartamára, vagyis 168 naptári napra illeti meg. A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.

Gyermekgondozási díj (GYED) nem változott!
2010. május 1-jétől gyermekgondozási díjra abban az esetben jogosult a szülő, ha az igénylést megelőző 2 éven belül 365 napon keresztül biztosított volt (korábban ez 180 nap volt). A GYED idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Gyermekgondozási díj abban az esetben is megállapítható, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. 2010. május 1-jétől amennyiben a GYED-re jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Ezalól kivétel, ha azért nincs meg a legalább 180 napi rendszeres jövedelem, mert a jogosult előzőleg táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ugyanis ebben az esetben a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani.
A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, nyugdíjjárulékot kell vonni belőle, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2012-ben: 130.200,- forint).

2011. január 1-jétől amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság időtartamának lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálásának kezdőnapja a szülési szabadság lejártát követő nap.
Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül.

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK - Magyar Államkincstár folyósítja

Közös jellemzőjük, hogy ezen ellátásokat a kincstári igazgatóság folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. A személyi jövedelemadóban 2011. január 1-jétől ezek a juttatások adómentességet élveznek.

Családi pótlék (CSP) nem változott!
2010. augusztus 1-jétől a családi pótléknak 2 típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, ezt követően (november 1-jétől) a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelezettség teljes időtartamára (a gyermek 18. életévének betöltéséig). Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét betölti. A családi pótlék összege független attól, hogy azt nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják meg. A családi pótlék összege nem változott.

• 1 gyermeket nevelő család esetén 12.200,- forint/hó
• 1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint/hó
• 2 gyermekes család esetén 13.300,- forint/hó/gyermek
• 2 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.800,- forint/hó/gyermek
• 3 vagy több gyermeket nevelő család esetén 16.000,- forint/hó/gyermek
• 3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17.000,- forint/hó/gyermek
   

Anyasági támogatás nem változott!
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás. 2011. január 1-jétől anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább 1 alkalommal - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225 %-a (2011-ben: 64.125,- forint), ikergyermekek esetében 300 %-a (2011-ben: 85.500,- forint).

Gyermekgondozási segély (GYES) nem változott!
Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. 2011. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben továbbra sincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig semmilyent.
A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).

Gyermeknevelési támogatás (GYET) nem változott!
Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, aki a háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel. Gyermeknevelési támogatás a fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő is csak legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat.
A gyermeknevelési támogatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).

EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK

A nyugdíjjárulék fizetés napi felső határa 21.700,- forint, évi 7.942.200,- forint.
A minimálbér kifejezés két fogalmat takar: általában a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó bér legkisebb havi összege (2012-ben: 93.000,- forint/hó); amennyiben a tevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a garantált bérminimumot (108.000,- forint/hó) jelenti („középfokúak minimálbére”).
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6.390,- forintra emelkedett (korábban 5.100,- forint volt). A nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után - életkoruktól függetlenül - nyugdíjba mehetnek. Az állandó lakóhelyként bejelentett lakás bérbeadásából származó, 1.000.000,- forintnál nagyobb jövedelem egészségügyi hozzájárulás-mentessége megszűnik, tehát a bérbeadónak e jövedelem teljes összege után meg kell fizetnie a 14 % egészségügyi hozzájárulást.

2012. január 1-jétől a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 %-ról 8,5 %-ra nőtt. Főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 1,5-szerese (2012-ben havi 139.500,- Ft, illetve 162.000,- Ft) után kell megfizetni. 2012-től megszűnt a korábbi segítő családtag fogalma, ehelyett munkaviszonyban, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatható a korábbi segítő családtag. A korábbi 27 %-os társadalombiztosítási járulék helyett az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) került 2012.
január 1-jétől bevezetésre.

Elvárt béremelés mértékét kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében ha a 2011 évi havi munkabér 59.600,- Ft és 216.805,- Ft között van, akkor valósul meg az elvárt béremelés, ha a munkáltató legalább a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosa és az elvárt béremelés (kormányrendelet 1.sz. mellékletében meghatározott összeg) szorzataként kapott összeggel megemeli a munkavállalók bérét. A munkáltató abban az esetben tesz eleget ezen kötelezettségének, ha a nála alkalmazásban álló munkavállalók legalább 2/3 részénél megtörténik az elvárt béremelés, azonban ezen a jogcímen a SZOCHO-ból 5% kedvezmény igénybevétele csak akkor lehetséges, ha minden munkavállalónál megtörténik az elvárt béremelés.

Kapcsolódó cikkeink:
Menjek vagy maradjak? - Magánnyugdíjpénztár kontra állami nyugdíjrendszer
Személyi jövedelemadó törvényt érintő fontosabb változások - 2012. év