SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Apró hősök - November 17-e a koraszülöttek világnapja

Családinet [cikkei] - 2021-11-17
Az ECNI (Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért) kezdeményezésére, 2008 óta minden év november 17-én ünnepeljük a koraszülöttek világnapját annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a koraszülés kihívásaira, és összefogással mindig újabb és újabb megoldásokat keressünk az érintett családok megsegítésére, támogatására. E jeles nap alkalmából a Czeizel Intézet szakembereivel, Kalmárné Rikker Zsuzsanna, klinikai szakpszichológussal, Dr. Papp-Bozzai Barbara, gyermekgyógyásszal és Dr. Karádi Zoltán ultrahangspecialista, gyermek radiológus szakorvossal beszélgettünk.
Apró hősök - November 17-e a koraszülöttek világnapja

Ma Magyarországon kb. 8-9%-os a koraszülöttségi arány, ami azt jelenti, hogy évente minden tizedik, vagyis mintegy 8000 gyermek születik a terhesség 37. hete előtt. Ez a szám amellett, hogy sajnos elég magas, már évtizedek óta stagnál, amelyben az anya életkorának (túl korai vagy túl késői gyerekvállalás) és az orvostudomány fejlődésének, így például a lombikbébi programoknak és az ezekből következő ikerterhességek növekedésének is meghatározó szerepe van.

Bár koraszülött, és/vagy nagyon kis súllyal született gyermekek továbbra is számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, az életben maradásra való esélyük a gyors, szakszerű ellátásnak, ápolásnak és a korszerű technológiák alkalmazásának köszönhetően ma már jelentősen megnövekedett, és legtöbbjük a kezdeti nehézségek után egészséges, boldog kisgyerekké cseperedik.  

„A koraszülöttek egy nagyon sérülékeny csoportot alkotnak, éretlen immunrendszerük, hétről-hétre változó, érzékeny idegrendszerük miatt ellátásuk, gondozásuk nagyon nagy körültekintést és szakértelmet igényel” - mondta Dr. Karádi Zoltán. „A gyors változások és az igen változatos patológiás betegségek diagnosztikus kihívást is jelentenek a gyermekradiológusoknak. Például agy vizsgálatára alapvetően az ilyen pici babák esetében az MRI vizsgálat a legáltalánosabban elterjedt (pl. oxigénhiány, vérzés esetén), azonban Magyarországon a gyermekkórházak csak egy nagyon kis hányadában található ilyen berendezés, ezért egy koraszülött MRI vizsgálata komoly szállítási előkészületeket igényel, mely akárcsak maga a szállítás, erősen megviselheti a kisbabát. Szerencsére az idegrendszer betegségeinek egy jó része, még ha korlátozottan is, az ágy mellett elvégzett ultrahangvizsgálatokkal is detektálható, így, bár nem váltja ki teljesen az MRI vizsgálat szükségességét, ha a vizsgálat nem nélkülözhetetlen, vagy a baba állapota kritikus, nem szállítható, az ultrahang elsődleges vizsgáló módszerré válhat a pici biztonsága érdekében.”

A koraszülöttként világra jött kisbabák, súlyuktól és állapotuktól függően, rövidebb-hosszabb ideig intenzív ellátásra szorulnak.

„Fontos, hogy már a kórházban, az inkubátorban töltött idő alatt is törekedjünk a személyes kötődés, kapcsolat kialakítására. Ebben a babamasszázs, vagy a köldökzsinórt imitáló horgolt, koripnak nevezett kis polipok is nagyon sokat segíthetnek. Ezek átveszik az anyuka illatát és megnyugtatják a babákat, akik ezáltal bizonyítottan nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és gyorsabban fejlődhetnek, mint korip nélküli társaik” – hangsúlyozta Dr. Papp-Bozzai Barbara.

Az időre született csecsemőkhöz hasonlóan, a koraszülöttek esetében is fontos a fejlődési mérföldköveket felmérő, a gyermekgyógyászatban meghatározott kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek időpontjai az intenzív osztályon töltött napok, hetek miatt módosulhatnak, illetve egyes esetekben extra alkalmakkal is kiegészülhetnek, az esetleges problémák korai diagnosztizálása érdekében. Ha a koraszülés nem olyan súlyos fokú, tehát például a 34-36. hétben történik, a kontroll szűrővizsgálatokra a korrigált gesztációs hét szerint kell vinni a piciket, mert akkor mutatják azokat az érettségi fokokat, amik egy időre született kisbabánál találhatók. A korrigált kort úgy számolják, hogy a valós korból levonják azoknak a heteknek a számát, amennyivel a baba korábban jött a világra. (Például egy 34. héten született baba, 9 hetes korában, korrigált életkora szerint három hetes. 40-34=6, 9-6=3) Ennek segítségével a szakemberek pontosan össze tudják hasonlítani a különböző terhességi hétre, és a várt időpontra született babák fejlettségi szintjeit.

Az egyik ilyen, a gyermekek korai életkorában alkalmazható fejlődési vizsgálat például a Bayley III típusú teszt, melynek segítségével a gondolkodás, a nyelvi készségek, a mozgás, a társas készségek, valamint a viselkedés korosztálynak megfelelő fejlettségi szintjei mérhetők. Ez egy nagyon friss, 2017-es fejlesztés, jelenleg nemzetközileg is az egyik legnagyobb hatékonyságú, legkifinomultabb mérőeszköz.

„Koraszülötteknél ugyanúgy elvégezhető a teszt, mint a nem koraszülött babáknál, külön pontszámítási módszer alapján. Ekkor a korrigált életkorral számolunk, tehát a teszt belépési pontját és a feladatok összpontszámát annak megfelelően állapítjuk meg, hogy hány héttel született korábban a pici. Az így kapott pontszámokat az időre született gyermekek életkori értékeivel is össze lehet hasonlítani. Koraszülött babáknál feltétlenül indokolt ilyen vizsgálat elvégzése, hiszen náluk sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki képességbeli elmaradások, hallás-, látáskárosodás, mozgásfejlődési zavar, tanulási nehézség, vagy olyan viselkedési, pszichológiai problémák mint például figyelemzavar, hiperaktivitás, társas készség zavarai, szorongás, autizmus spektrum zavar. Több kontroll vizsgálatra szorulnak, mint egy átlagos gyermek, és a korai fejlesztésen kívül általában a szülőknek is többször kell gyakorolniuk, játszaniuk velük otthon. Ehhez adunk egy gondozási tájékoztató formanyomtatványt, melyen fel vannak sorolva a különböző területek fejlesztési lehetőségei. Ezek közül szoktuk kijelölni, az otthonra ajánlott gyakorlatokat” – magyarázta Kalmárné Rikker Zsuzsanna.

A fejlődési mérföldkövek elérése ilyen pici babáknál kicsit tovább tarthat, mint a legtöbb nem koraszülött csecsemőnél, de fontos szem előtt tartani, hogy minden baba más és más, és a saját ütemében fejlődik, függetlenül attól, hogy mikor született. Éppen ezért, nem érdemes célokként tekinteni az egyes mérföldkövekre, melyek a gyermek sikerét, vagy épp kudarcát jelzik, hiszen a legtöbb koraszülött a kezdeti nehézségek után, rendkívül jól regenerálódik, sőt akár teljesen tünetmentessé is válhat, és körülbelül 12-18 hónapos korára (születési kor), testi és szellemi fejlettségben is utoléri az időre született társait.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja