A koraszülöttek szimpátia színe a lila, amely a reményt, a kitartást és a bizakodást szimbolizálja. Ennek okán az egyesület a Magyar Cukrász Ipartestület közreműködésével az összes magyar cukrászt felkérte, hogy a jeles nap alkalmából készítsenek lila süteményeket. Így az összes hazai cukrászdában megjelennek a lila sütik novemberben, amelyek megvásárlásával támogathatjuk a korszerű hazai koraszülött ellátást. Emellett, folytatva a hagyományt lila színnel világítják meg a Szabadság szobrot, valamint a Debreceni Egyetem épületeit.

Meglepő adat, de Magyarországon kb. minden 10-dik gyerek kezdi koraszülöttként az életet. A nem megfelelő ellátás miatt ők nagy hátrányból vagy élethosszig tartó fogyatékossággal indulhatnak neki az életnek. Megfelelő eszközökkel, módszerekkel ennek kockázatát nagy mértékben lehet csökkenteni. A világ legkisebb koraszülöttje, akit sikerült megmenteni egy 212 grammos baba volt.

A koronavírus nehéz helyzetet teremtett a koraszülött osztályokon: a látogatási korlátozásokat (helytelenül) itt is érvénybe léptették, a szakmai ajánlások ellenére sem tesznek kivételt a legkisebbek túlélési esélyeinek javítása érdekében. A koraszülött és beteg újszülöttek szüleikkel való kapcsolattartásának korlátozása sokkal nagyobb kárt okoz, mint a látogatást korlátozó intézkedések vélt előnyei. A koraszülöttek esetében ugyanis feltétlenül és korlátozás nélkül szükséges a szülői jelenlét az egészséges életkezdéshez. A szeparáció hosszú távon egészségügyi és fejlődési zavarokat eredményezhet az újszülötteknél, illetve a szülők mentális egészségét is befolyásolja. Ez ellen kampányol a Melletted a helyem Egyesület egy globális kezdeményezés nyomán.

Világszinten sem jobb a helyzet: a Clinical Medicine [1] és az Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért (EFCNI) projektjelentése [2] által nemrégiben közzétett átfogó felmérések eredményei szerint minden ötödik koraszülött és/vagy betegen született babát teljesen szeparáltak szüleitől a világjárvány idején. Az eredmények országspecifikus különbségeket mutatnak, amelyek a járványügyi korlátozások mértékétől is függenek (pl. társadalmi távolságtartás, zárlat stb.).

„A világjárvány sajnos megmutatta, hogy az újszülöttellátás terén elért eredményeink egy része mennyire törékeny. Az olyan fogalmak, mint a csecsemő- és családközpontú fejlesztő gondozás vagy az olyan egyszerű gyakorlatok, mint a kenguru módszer, amelyeket már természetesnek vettünk, hirtelen ismét magyarázatra szorulnak.” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba neonatológus főorvos, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

A Melletted a helyem Egyesület azonnali cselekvésre szólítja fel a politikai döntéshozókat, a közegészségügyi szakértőket és az egészségügyi szakembereket a „zéró szeparációs elv” érdekében.

Hivatkozások:
[1] Kostenzer, J. et al. Neonatal care during the COVID-19 pandemic – a global survey of parents’ experiences  egarding infant and family-centred developmental care. EClinicalMedicine (2021). https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2021.101056
[2] European Foundation for the Care of Newborn Infants (EFCNI), Kostenzer, J., von Rosenstiel-Pulver, C., Hoffmann, J., Walsh, A., Fügenschuh, S., Abenstein, A., Zimmermann, L.J.I., Mader, S. & COVID-19 Zero Separation Collaborative Group. Zero separation. Together for better care! Infant and family-centred developmental care in times of COVID-19 – A global survey of parents’ experiences Project Report. EFCNI, Munich. 2021. https://www.glance-network.org/covid-19/survey