Karantén írások 2.

A saját belső egyensúlyunk, a harmóniánk és belső békénk megtalálásának kulcsa a saját magunkkal eltöltött, úgynevezett „én-idő”.

Rajzvizsgálati alkalmakkor, klienseim esetében többször felmerül az „én-idő” kérdés is. Szembesülök azzal, hogy vannak, akik még nem ismerik a fogalmat. Hatalmas házukban nem tudnak ennek teret teremteni maguknak.

Az önmagunkra fordított idő nem önzést jelent, hanem épp azt a célt szolgálja, hogy másokkal is minőségi időt tudjunk majd eltölteni. Ha olyan tevékenységet végzünk, ami akár csak kis időre is kiszakít, kikapcsol, kellemesen szórakoztat, ellazítja a görcsös izmainkat és ezáltal örömet hoz számunkra, akkor az úgy feltölt, hogy amellett, hogy a személyes fejlődésünket szolgálja, a körülöttünk élőkkel való kapcsolódásunk minőségét is befolyásolja.

A feltöltődés történhet egyedül vagy velünk hasonló gondolkodású és beállítottságú emberek társaságában is. Öröm az együttlét azokkal, akiknek célja hozzánk hasonlóan töltődni, fejlődni, új információkat, tapasztalatokat begyűjteni és megosztani. Ha valaki úgy érzi, segíteni szeretne másoknak, vagy épp segítséget szeretne kérni és szeret beszélgetni, kérdésekre választ vagy megoldást találni, azoknak az is kikapcsolódást és feltöltődést jelent, ha ismerősökkel, barátokkal találkozik. Csekélynek tűnő gondjaink időnként felgyülemlenek és nagyobbá is válhatnak. Ebben az esetben, valamint ha komolyabb problémánk, fajsúlyosabb lelki kérdéseink vannak, egy szakemberrel való konzultációt is tekinthetünk én-időnek.

Ezen, saját magunkra fordított idő által a hétköznapokban is kiegyensúlyozottabb, felszabadultabb, és energikusabb emberként élhetünk.

Érdemes ebben a jelenlegi „beszorult” helyzetben is önvizsgálatot tartani. Ha látod, érzed magadon a negatív irányú személyiség változást, azt javaslom, vonulj vissza, mielőtt nagyobb zűrzavar keletkezik.

Dühös vagy? Kiabálni szeretnél? Jól esne az erődet fitogtatni másokkal szemben? Kontrollálni, kritizálni másokat? Természetes reakciók, de ha cselekvéssé válnak, nem vezetnek semmi jóra. Valóságos változást kikényszeríteni senkiből nem lehet. Most van itt az idő, hogy tedd próbára magadat is! Ne csak azokat, akik ellen fordulni szándékozol. Kezdd el most!

Találd meg azt az életteret a lakásodban, környezetedben, ahol egyedül tudsz maradni. Csillapítsd le az energiáidat, amiket a feszültség generált azzal a tevékenységgel, amit igazán szeretsz és a jelenlegi helyzetben nem irreális kívánság (Ne most akarj világkörüli útra indulni!).

Eleinte ellenkezést tapasztalsz majd. Ha eddig még nem így cselekedtél, az első lépések nem is biztos, hogy olyan könnyűek lesznek. Figyeld meg a változásokat, válj tudatosabbá!

Lassacskán megszűnik az ellenállás először benned, azután körülötted élőkben is. Te nem teszel mást, csak megmutatod, hogy így is lehet. Tetteinkkel tudjuk a legnagyobb változásokat elindítani és létrehozni negatív vagy pozitív elmozdulásokat. A példát mutatva hatunk a gyermekeinkre is. Nagyobb nyitottsággal, több pozitív irányú változás valósulhat meg. Így válhat az élet élhetőbbé, elviselhetővé, sőt pozitívan széppé.

Az „én-idő” kamatostul megtérül.

Benned van a válasz ahhoz, hogy kiderítsd, mi lenne az, amit most a jelenlegi helyzetben feltöltő „én-idő” programként tudsz alkalmazni. Ki tudod választani.

Adok néhány tippet:

1. Gondolkodj el azon, mit szerettél gyermekkorodban a legjobban csinálni.
2. Mi az a kreatív tevékenység, amit már régóta ki szerettél volna próbálni, de sose volt rá időd. Mindig a most a legjobb alkalom.
3. Mi az a készség, tudás, amit már régóta el szerettél volna sajátítani.

A rajz egy olyan projekciós eszköz, mellyel feltárhatod azokat a belső igényeidet és erőforrásaidat, amik benned szunnyadnak. Ha úgy érzed, mégsem tudsz ezzel az „én-idő” feladattal megbirkózni, bátran kérj segítséget, szakembertől. Ez is egy új dolog lehet, amivel önmagad felé teszel egy lépést.

Kép: JESHOOTS-com / Pixabay