Muslicát bárki tud tenyészteni - persze, ha akar
Szőke Judit [cikkei] - 2008-07-22
A nyár nagy áldása a mérhetetlen mennyiségű, egyszerre érő gyümölcs. Ha azonban fedetlenül kint felejtjük, hamarosan - nem kis bosszúságunkra -, apró élőlények felhőjét vesszük észre körülötte. Utálatos, nem épp étvágygerjesztő a látvány, gyorsan ki is dobjuk a gyümölcsöt a kukába a kellemetlenkedőkkel együtt.
Ebből az következik, hogy muslicát (pestiesen és helytelenül: muslinca), hiszen ők ezek a parányi állatkák, bárki tud „tenyészteni”, már ha ragaszkodik hozzá. Nem kell ahhoz semmi, csak valami gyümölcs. Csak tudjunk a szemtelen repkedőktől megszabadulni!
A muslicák (ecet- vagy gyümölcslegyek) a rovarok osztályába tartoznak, igen népes családdal, csak a Hawai- szigeteken mintegy 1000 faj él belőlük. Legelterjedtebb képviselőjük a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), amely már a század eleje óta kedvelt és használt alanya a genetikai kutatásoknak. Elsőként Thomas Hunt Morgan tanulmányozta ezeket a kis legyeket, még az 1900 évek elején, felfedezte a nemhez kötöttség és a genetikai újraegyesülés fogalmát, amivel a közönséges muslicát a genetikai kutatások középpontjába állította.
Csak a genetikusok szeretik
Kis méretük, könnyű szaporíthatóságuk, és rövid reprodukciós ciklusuknak köszönhetően a genetikusok mind a mai napig használják őket. Általában ki nem állhatjuk a muslicákat, így biztosan keveseket érdekel, hogy a gyümölcslégy a genetikai kísérletek ideális alanya: gyorsan szaporodik, és összesen két kromoszómája van (a vörösboros környezet a kedvence).
A közönséges muslica teste 2-2.5mm hosszú, 1 mm széles. Potroha (ha valaki kíváncsi rá) sárgás-, világos-, vagy vörösesbarna. A nemek megkülönböztetésének egyik lehetséges módja: a hímek utolsó két szelvényének színe sötét, fekete - míg a nőstényeknél csak az utolsó szelvény sötétül be.
Életciklusuk igen gyors, a nőstények tojást raknak, másnap kikelnek a lárvák, a hetedik napig bábozódgatnak, majd a 11-12 napon a kifejlett egyedek elhagyják a bábokat. Egy átlagos muslica 8-10 hétig él, ebből a nőstények mintegy négy héten át raknak tojásokat, naponta akár 100-at. Már ha hagyjuk…
Irtásuk nehéz, de nem lehetetlen
Fejlődésük leginkább 20-23 fokon optimális, ennél magasabb hőmérsékleten gyorsul, alacsonyabb hőmérsékleten lassul. Imádják a legalább 60%-os páratartalmat. A muslicák a romló gyümölcsökön kialakuló penész- és élesztőgombákkal, valamint baktériumokkal táplálkoznak. Egy kint felejtett barack, körte, dinnyeszelet hamar jó kis tenyészetet hoz létre, melyet viszonylag gyorsan ellepnek a röpképes változatok.
Ha nem vagyunk genetikusok, akkor a védekezés jobban izgat minket. A legfontosabb a megelőzés. Mivel a muslicák igen nehezen kiirtható rovarok. A hagyományos rovarirtó permetekkel csak részleges eredményeket tudunk elérni. Az igen nagy számú populációból mindig van túlélő és ezek az egyedek gyorsan elszaporodnak újra. A legcélravezetőbb, hogy a lakásban és a lakás körül ne legyen olyan rothadó, erjedő szervesanyag, ami a muslicák és lárváik táplálékául szolgálhat. Van korszerű, vegyszermentes és hatékony (Biostop) gyümölcslégy-csapda. Ebben egy csalogató illatanyag odavonzza a muslicákat, akik rászállnak és ráragadnak a csalit körbevevő rovarfogó lapra. Aztán ki velük!
A muslicák (ecet- vagy gyümölcslegyek) a rovarok osztályába tartoznak, igen népes családdal, csak a Hawai- szigeteken mintegy 1000 faj él belőlük. Legelterjedtebb képviselőjük a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), amely már a század eleje óta kedvelt és használt alanya a genetikai kutatásoknak. Elsőként Thomas Hunt Morgan tanulmányozta ezeket a kis legyeket, még az 1900 évek elején, felfedezte a nemhez kötöttség és a genetikai újraegyesülés fogalmát, amivel a közönséges muslicát a genetikai kutatások középpontjába állította.
Csak a genetikusok szeretik
Kis méretük, könnyű szaporíthatóságuk, és rövid reprodukciós ciklusuknak köszönhetően a genetikusok mind a mai napig használják őket. Általában ki nem állhatjuk a muslicákat, így biztosan keveseket érdekel, hogy a gyümölcslégy a genetikai kísérletek ideális alanya: gyorsan szaporodik, és összesen két kromoszómája van (a vörösboros környezet a kedvence).
A közönséges muslica teste 2-2.5mm hosszú, 1 mm széles. Potroha (ha valaki kíváncsi rá) sárgás-, világos-, vagy vörösesbarna. A nemek megkülönböztetésének egyik lehetséges módja: a hímek utolsó két szelvényének színe sötét, fekete - míg a nőstényeknél csak az utolsó szelvény sötétül be.
Életciklusuk igen gyors, a nőstények tojást raknak, másnap kikelnek a lárvák, a hetedik napig bábozódgatnak, majd a 11-12 napon a kifejlett egyedek elhagyják a bábokat. Egy átlagos muslica 8-10 hétig él, ebből a nőstények mintegy négy héten át raknak tojásokat, naponta akár 100-at. Már ha hagyjuk…
Irtásuk nehéz, de nem lehetetlen
Fejlődésük leginkább 20-23 fokon optimális, ennél magasabb hőmérsékleten gyorsul, alacsonyabb hőmérsékleten lassul. Imádják a legalább 60%-os páratartalmat. A muslicák a romló gyümölcsökön kialakuló penész- és élesztőgombákkal, valamint baktériumokkal táplálkoznak. Egy kint felejtett barack, körte, dinnyeszelet hamar jó kis tenyészetet hoz létre, melyet viszonylag gyorsan ellepnek a röpképes változatok.
Ha nem vagyunk genetikusok, akkor a védekezés jobban izgat minket. A legfontosabb a megelőzés. Mivel a muslicák igen nehezen kiirtható rovarok. A hagyományos rovarirtó permetekkel csak részleges eredményeket tudunk elérni. Az igen nagy számú populációból mindig van túlélő és ezek az egyedek gyorsan elszaporodnak újra. A legcélravezetőbb, hogy a lakásban és a lakás körül ne legyen olyan rothadó, erjedő szervesanyag, ami a muslicák és lárváik táplálékául szolgálhat. Van korszerű, vegyszermentes és hatékony (Biostop) gyümölcslégy-csapda. Ebben egy csalogató illatanyag odavonzza a muslicákat, akik rászállnak és ráragadnak a csalit körbevevő rovarfogó lapra. Aztán ki velük!
Előző hír
A mikrohullámú sütőről - pro és kontra
Következő hír
Környezet- és bababarát mosás, mosódióval
LEGOLVASOTTABB
Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon
A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.
Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben
Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon
Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.
Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?
Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?
Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt
Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: