Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.
 

Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye.
Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne - és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.
 

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz. A cöliakia kezdetben enyhébb tünetekkel jelentkezhet, a kicsi először rendszerint hasfájós lesz, puffad, hasmenése jelentkezik. Nyűgösség, kedvetlenség, levertség is jellemző. A bélbolyhok károsodása okozta felszívódási zavar miatt első jel lehet a vérszegénység kialakulása, súlyosabb formában már fogyás, a fejlődés elmaradása, a súly stagnálása is megjelenik. Egy idő után - ami egyénileg különböző lehet, és függ a fogyasztott glutén mennyiségétől is - a cöliákiás gyerekek a puffadt hasú, éhező gyerekekre hasonlítanak, hiszen valójában éheznek, változatlan étkezés mellett is fogynak és a rossz felszívódás miatt tápanyaghiányuk van.
 

Nem növi ki, csak élethosszig tartó diétával kezelhető

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.
 

A cöliakia korai felismerésének jelentősége

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.

Forrás: Budai Allergiaközpont
Fotó: Thomas Kohler / flickr